Mátraverebély-Szentkúton rendezték a XIV. Váci Egyházmegyei Találkozót

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A zarándokcsoportok reggel nyolc órától érkeztek az egyházmegye minden szegletéből buszokkal és személyautókkal, de olyanok is akadtak, akik gyalogosan jöttek nagyobb távolságot megtéve.

A találkozó helyszínén egész nap volt véradási lehetőség, a Ferences Galériában pedig a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére rendezett, A legnagyobb szeretet című gyermekrajz-vándorkiállítást tekinthették meg az érdeklődők. Emellett volt asztala a Váci Egyházmegyei Ifjúsági Lelkészségnek, a Váci Egyházmegye Sajtószolgálatának és a Váci Egyházmegyei Karitásznak is. Akik pedig a lelki útravalókon kívül kegytárgyat is szerettek volna hazavinni, azok részére több sátor kínált portékát.

A találkozóra hallássérült hívek is érkeztek – a Váci Egyházmegyében folyamatosan erősödik a hallássérültek pasztorációja –, részükre jeltolmács fordította a programok során az elhangzottakat, és a nap folyamán külön helyiség állt rendelkezésükre.

Külön helyen várták azokat is, akik életvitelükkel és küzdelmeikkel kapcsolatos ismereteiket szerették volna gyarapítani. 

Az ünnepi programot a Vox Mirabilis kamarakórus hangversenye nyitotta meg, majd Orosz Lóránt OFM kegyhelyigazgató Jelek a liturgiában című katekézise hangolta az egybegyűlteket a szentmisére, amelyet Beer Miklós váci megyéspüspök mutatott be több paptestvérével.

A főpásztor szentbeszédében a küldetéstudatról beszélt, így fogalmazott: „Mi együtt folytatjuk Jézus szeretetének szolgálatát küldetésként.” Majd a kegyhelyet és a találkozót szimbolikusan forrásnak nevezte – mely egybecseng a közelgő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelmondatával („Minden forrásom belőled fakad”). Beer Miklós azért fohászkodott, hogy a Szentlélek megerősítő ajándékát megkapva tudja mindenki az egyházközségében Jézus szándékát megvalósítani.

„Jézus megígérte, hogy nem hagy magunkra és alkalmassá tesz bennünket arra, hogy édesanyja oltalma alatt közvetítői lehessünk Isten szeretetének. Ti vagytok a föld sója, a világ világossága – Jézus így küld bennünket, és így kell jelen lennünk a világban” – buzdította az egybegyűlteket a főpásztor, majd egy ismeretlen szerzőtől idézve világított rá arra, hogy bár a keresztény ember hétköznapi szokásai sokban hasonlítanak másokéhoz, de értékrendjét az isteni szeretetnek kell áthatnia: „Mi úgy vagyunk a világban, mint lélek a testben.”

A küldetéstudat kapcsán Beer Miklós felsorolta az elmúlt tizenhárom év egyházmegyei találkozóinak helyszíneit – Nógrádsáp, Mende, Ludányhalászi, Taksony, Vác, Szolnok, Piliny, Pásztó, Galgahévíz, Dunavarsány, Nagyoroszi, Vecsés, Csévharaszt –, mindegyik találkozóról felidézte egy saját, személyes élményét, és köszönetét fejezte ki azért a fogadtatásért, amellyel ezek az egyházközségek megmutatták, hogy a legnagyobb szeretettel készültek a találkozókra.

A megyéspüspök beszéde végén az Eucharisztiáról mint lelki táplálékról beszélt, Szent II. János Pál pápa gondolatát idézve: „Legyünk tudatában annak, hogy Jézus táplálni akarja bennünk a krisztusi életet, az istengyermeki életet a kenyér és a bor titka által.” Homíliáját Beer Miklós reményt adó gondolattal fejezte be: „Soha ne mondjátok azt ki: velünk nem lehet, vagy valamilyen nehézséget nem lehet megoldani; mi nem a magunk erejével, hanem az Úristen fegyverével harcolunk a rossz ellen.”

A szentáldozást szentségi körmenet követte. A liturgia után került sor a vándorzászló átadására, amelyet Orosz Lóránt kegyhelyigazgató vett át és őriz meg a következő váci megyéspüspök döntéséig.

A közös ebédet a Dűvő népzenei együttes koncertje követte, majd közös litánia zárta a találkozót, de ezután is sok zarándok időzött még a kegyhely különböző pontjain: a Mária-szobornál, az oltár előtt, a forrásnál – imádkozva és elmélkedve.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír