Meg kell találnunk az egymáshoz vezető utat a közösséggé váláshoz – Veres András előadása Nyúlon

Hazai – 2018. október 8., hétfő | 14:48

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke tartott előadást szeptember 24-én a nyúli faluházban a helyi Nefelejcs Nyugdíjas Egyesület meghívására.

 


Az egyesület tagjai által feltett kérdések alapján a főpásztor beszélt az idősek egyházi szerepvállalásának fontosságáról, a közösségek szerepéről, a bérmálás szentségének kiszolgáltatásával kapcsolatos egyházmegyei változásról, az elváltak lelki támogatásáról, valamint a napjaink társadalmi és politikai diskurzusának középpontjában álló migrációs válságról. Az eseményen jelen volt Géberné Gombás Márta, a Nefelejcs Nyugdíjas Egyesület elnöke, valamint Schmiedt Henrik polgármester.

Veres András előadásában felhívta a figyelmet a nagyszülők kiemelt felelősségére abban, hogy gyermekeiknek, unokáiknak továbbadják a hitet napjaink akadályai, kísértései ellenére. A kommunista diktatúra hatására sokan elfordultak a hittől és az Egyháztól, és a politikai rendszerváltást követően elterjedt materialista szemlélet sem kedvezett a hit továbbadásának. Azonban minden ember természetes ítélőképessége által beláthatja, hogy a Teremtő Istentől kaptuk az életünket, nem érdemes másként élni, mint ahogy Isten mutatja azt számunkra a Szentírásban. Sokan nem hajlandóak ezt tudomásul venni, baj esetén azonban felismerik, hogy szükségük van az Úrra. 


Ezt követően a püspök az emberi közösség fontosságáról beszélt. A bezárkózás, az elszigetelődés meglátása szerint olyan lelki betegséget okozhat, amely akár az élet elvesztésébe is kerülhet. Minden közösség növekszik, ha tagjai örömmel vesznek részt benne, egymástól tanulva, egymást gazdagítva. A plébániai közösségek is csak akkor tudnak működni, növekedni, ha tagjai aktívak. Az egyházközség nem lehet egyenlő az egy templomba járó emberek halmazával. Ugyanabba a templomba járunk, talán ugyanabban az időpontban veszünk részt szentmisén, de egymáshoz nem sok közünk van? Így nem beszélhetünk valódi plébániai közösségről. Meg kell találnunk az egymáshoz vezető utat, a kapcsolódási pontot, hogy élő közösséggé váljunk. Fontos, hogy legyen egy hely, ahol megoszthatjuk egymással örömeinket, bánatunkat. Ahol elkezdenek egymás iránt érdeklődni az emberek, ott előbb-utóbb kialakul a közösség. 


A közösségvállalás – a napi imádsághoz hasonlóan – az új papi és szerzetesi hivatások megszületésében is elengedhetetlen. A főpásztor arra buzdított minden jelenlévőt, hogy csatlakozzon az új papi és szerzetesi hivatásokért létrehozott Apor Vilmos Imaszövetséghez. Az Úristen meghallgatja az imádságot: tavaly négy, idén pedig öt győri egyházmegyés növendék kezdte el tanulmányait a szemináriumban. A hivatások számának napjainkban általánosan tapasztalható csökkenése a születendő gyermekek számának csökkenésével és az elkötelezett keresztény családok kis létszámával is összefüggésben áll. Biztosan lesz megfelelő számú hivatás, ha az Egyház is rendeltetésének megfelelően működik. Veres András arra is kitért, hogy a jelenlegi létszámban is megfelelően el tudnák látni az egyházmegyét, ha a lelkipásztoroknak nem kellene nem papi feladatokat is végezniük. A világi munkatársak áldozatkészsége sok terhet levehet a plébánosok válláról.

A Győri Egyházmegyében a 2019/20-as tanévtől a tudatosság és az elköteleződés jegyében a 9. évfolyamos tanulók fognak bérmálkozni. Azért döntött így a főpásztor a Tanácsosok Testülete és az Egyházmegyei Papi Szenátus meghallgatása után, hogy a fiatalok valóban éretten, saját elhatározásukból döntsenek amellett, hogy elkötelezik magukat a hitvalló keresztény életre. Rossz gyakorlat annak elfogadása, hogy a fiatalok csupán a szülők, nagyszülők kedvéért tesznek ígéretet arra, hogy jó keresztények lesznek, részesülnek a bérmálás szentségében, és a következő vasárnapon már a szentmisén sem vesznek részt. „Ne neveljük őket hazugságra, képmutatásra! Csak akkor vállalják a bérmálás szentségének felvételét, ha már valóban megértek arra” – kérte a püspök.

A házasság felbonthatatlanságáról szólva kiemelte: amit Isten egybekötött, azt ember nem választhatja szét. Sajnos előfordul, hogy az együttélés ellehetetlenül. Ha az elvált felek bűnbánatot gyakorolnak, és nem létesítenek új kapcsolatot, akkor szentáldozáshoz járulhatnak. Az újraházasodással – amely csak polgárilag lehetséges – kapcsolatban az Egyház nem tehet engedményt: az az isteni törvénnyel ellentétes. Ugyanakkor az Egyház nem hagyja magára az újraházasodottakat sem: segíti őket a hitéletben való megmaradásban, bátorítja őket is az Egyház életében való aktív részvételre – hangsúlyozta a főpásztor.


A migrációs válságot érintő kérdésre válaszolva a főpásztor hangsúlyozta, hogy minden rászoruló, úton lévő embert segíteni kötelesség. Azonban nem elítélendő a határvédelem, a határon belépni kívánó emberek személyazonosságának megismerésére tartott igény. A Közel-Keletről és Afrikából Európába tartók között sokan háborús övezetekből menekülnek, vannak, akik a jobb életszínvonal elérésének reményében indulnak útnak, de sajnos az sem kizárható, hogy a menekülők között katonai szervezetek tagjai is megpróbálnak kontinensünkre jutni. A segítségnyújtás nem valósulhat meg az adott ország közbiztonságának kockáztatásával. A háború által sújtott területek főpásztorai azt kérték az európai egyházak vezetőitől, hogy helyben segítsenek előmozdítani a békét és újraépíteni mindazt, amit a háborúzók leromboltak. Az MKPK így az elmúlt évekhez hasonlóan szeptemberben ismét adománygyűjtést hirdetett a közel-keleti keresztények megsegítésére, hogy mihamarabb visszatérhessenek otthonaikba. Az adományokat egy erre a célra létrehozott bankszámlaszámon fogadják karácsonyig.

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: HR2 Stúdió, Mogyoróssy Pantaleon

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria