KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
A 13. századi település, Nyírkarász határában földvár található, beljebb haladva pedig a Fő út mentén a késő barokk stílusban épült görögkatolikus templom, amelynek építése több mint kétszáz éve kezdődött, s javítása évtizedek óta folyik. A leomlott párkányzat, a megdőlt toronysisak, a fölfelé vezető repedések a teljes körű felújítás szükségességére hívják fel a látogatók figyelmét.
Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzója szintén tudatosította a helyzet súlyosságát, és az egyházmegye, megelőlegezve az éves támogatást, az életveszélyesnek nyilvánított tető cseréjéhez segítő kezet nyújtott a templomból kilencven napra száműzött karászi közösségnek. A mintegy százhúsz aktív, templomba járó hívő Pásztor István atya vezetésével valóban úgy érezte magát, mint a zsidók az egyiptomi fogságban, akik visszavágytak az ígéret földjére.
Az aposoli kormányzó, aki megáldotta az új tetőt, prédikációjában az áldozatvállalásról beszélt. Az áldozat a nyírkarásziak részéről az a fizikai és anyagi lemondás volt, amelyet – kapcsolódva az evangéliumi szakaszhoz – a gadarénusok nem tudtak meghozni Jézus Krisztusért. És könnyű annak egytizedet adományozni a sajátjából, akinek bőséges volt a termése, de annak a szegény özvegyasszonynak az áldozata kedvesebb az Úr előtt, aki az utolsó krajcárját rakta a perselybe. Mint ahogyan a hívek is szorgalmasan adakoztak, s a maguk életéből tették a támogatás mellé fizikai, lelki áldozatukat.
A házigazda Pásztor István nemcsak a templomra, hanem az újjáéledő közösségre is kérte az áldást, hiszen sok feladat áll még előttük, amíg a templom teljes pompájában tündökölhet a bicentenáriumi évre. A Szent Liturgián a házigazdán kívül a karászi esperesi kerület egykori és jelenlegi esperesei: Szabados János petneházi parókus és Seres Péter leveleki parókus, valamint Katona István karászi római katolikus plébános koncelebrált. Meghívott vendégként jelen volt Szalmási József polgármester és Szatmári István műszaki ellenőr, aki Rezsőfi Ágnes tervezővel együtt dolgozott a templom felújításán.
Egy legenda szerint Nyírkarászon volt parókus az 1860-as években az a Roskovics Ignác is, aki a görögkatolikus liturgia szövegét először fordította magyarra, bár ennek bizonyításához még további levéltári kutatásokra lenne szükség.
Forrás: Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Zadubenszki Norbert/Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria