Megerősödni a szolgálatra – cigánypasztorációs konferencia Egerben

Hazai – 2017. december 16., szombat | 14:01

„Figyelmünk központjában a család” – 15. alkalommal rendeztek cigánypasztorációs konferenciát Egerben. December 14. és 16. között a Szent János Házban gyűltek össze a szolgálatban elkötelezett cigány és nem cigány emberek szakmai, lelki feltöltődésre.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Énekszó fogadta a romapasztorációs konferencia második napjára ellátogató csapatunkat, és az ének-zene végig is kísérte az egész napot. Amint szünetet adott az előadásokkal, beszélgetésekkel sűrűn telített program, előkerült a gitár, a dobként szolgáló tejesköcsög, rumbacsörgő és a fakanál.

A szendrőládi roma cursillós kórus minden konferencián itt van. Húsz éve énekelnek együtt, tizenkét taggal járják Magyarországot és a környező országokat, hogy zenéjükkel evangelizáljanak. „Elmegyünk börtönökbe, hogy tanúságot tegyünk Isten szeretetéről. A cursillóhoz erős kötelék fűz minket. A kétezer lakosú Szendrőládon négyszázan vettünk részt cursillón – mondja Rézműves Jenő, a „tejesköcsögdobos”. „Isten kegyelmének tartom, hogy meghívott erre a feladatra, hogy énekelni, zenélni tudást adott. Énekelve imádkozunk Istenhez.”

A konferencián a cigánypasztorációban elkötelezett munkatársak vesznek részt. Tanodák, plébániai csoportok, közösségi házak, civil szervezetek, karitászcsoportok vezetői, munkatársai. Többen évről évre visszajárnak, érezhető köztük az összetartás. Sok köztük a fiatal is, ők a tíz éve vezetett napközikből, ifjúsági csoportokból, tanodákból nőttek ki. Ma már aktívan tudják segíteni az evangelizációt.

A magyar társadalom, az ország jövőjét meghatározó súlyos kérdés a cigányság helyzete. Amikor jövőnk számára irányt keresünk, a keresztény önazonosságunk megerősítése útján megtalálhatjuk – fogalmazta meg Dúl Géza atya, cigány kisebbségi lelkész, a szervező Ceferino Ház vezetője alapállásukat. Ezt célozzák évről évre a konferenciák.

Akik az evangéliumi megbékélésért dogoznak, szükségük van a táplálkozásra, hogy szakmai, hitbéli megerősítést kapjanak, ezt szolgálja a három nap – tette hozzá. Idén így került középpontba a család.

A konferenciát Ternyák Csaba érsek nyitotta meg, Székely János püspök pedig a bibliai Szent Családról beszélt a résztvevőknek. Ez előadók között volt Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, Tomka Ferenc, Molnár Gál Béla, a kazincbarcikai Don Bosco iskola igazgatója, a Házas Hétvége képviseletében Körmendy Gábor és Zsófia, Kovács Piroska pszichológus, a Kovács-Treer házaspár, Luigi Preamboni, a Boldog Ceferino Kanonizációs Bizottságból.

A konferencián belecsöppentünk a műhelymunkába. Tomka Ferenc atya A gyerekek családra nevelése címmel arról tartott bevezető előadást, hogyan lehet örök a szerelem, mi a jó házasság titka. Könyve, a Biztos út alapján a résztvevőknek kérdéseket feltéve, szociológiai és biológiai hátteret adva vezette le, miért fontos a tiszta szerelem, a szűzen kötött házasság. Előadása legkevésbé sem idézte a századelő erkölcsi rigorozitását, iránymutatásának célja az ember számára alapvető társkapcsolat, a jó házasság megteremtésének támogatása volt. Értelmezésében a szerelem két ember egymást megismerő odaadottságának és elfogadottságának folyamatában teljesedik ki. Ebből a szemléletből indul ki könyve, ezt próbálja átadni beszélgetésekben a fiataloknak, tudva, mennyire foglalkoztatja őket a kérdés, miként lehet jó házasságot kötni.

A bevezető után csoportokban folyt a munka. Három házas, egy fiú és egy lány csoport beszélgetett arról, mit jelent számukra a szerelem, hogyan élik meg párkapcsolataikat. Az egyik házas csoportban arra keresték a választ, hogyan tudják szülőként, tanárként, ifjúsági csoportvezetőként segíteni a gyerekeket, fiatalokat. Nyíltan vallottak saját életükről, és őszintén kimondták kétségeiket. Mennyire tartható meg a tisztaság egy hosszú párkapcsolatban, mit mutat a világ körülöttünk és mit a roma felfogás, ami a fiútól vagány macsóságot vár el, a lányt pedig virágszálként szeretné őrizni.

A szervezők nemcsak a házasság-szüzesség-partnerkapcsolat kérdéskörének tárgyalásával hoztak be húsbavágó témákat a konferenciára. Előadásokon és műhelybeszélgetéseken került terítékre a konfliktuskezelés, az abortusz, az internetfüggőség.

Dúl Géza kérdésünkre elmondta, 15 évvel ezelőtt nem lehetett volna ezeket a témákat így elővenni. Hogy most megtehettük, kiválóan mutatja, haladunk előre. „Kényes kérdésekben rendkívüli fogékonyságot tapasztalhattunk. Így lehetünk a béke hatékony építői, az evangélium világítótornyai a magunk helyén.”

A konferencia közössége számára minden nap kiemelt jelentőségű a szentmise. Itt végre tudnak kedvükre énekelni, istendicséretük tüze és lendülete magával ragadó. Az oltár körül álltak a konferencián részt vevő diakónusok, akolitusok. A szónok Dúl Géza atya volt.

Szentbeszédében az oltárra emelt romákra hívta fel a közösség figyelmét. Csodálatos emberek voltak ők, Ceferino és Emília. Az élet szentjei, mert létezésünk alaptörvényei mellett álltak ki: Ceferino megsegített egy beteg ismeretlent, akit mindenki elkerült a fertőzéstől való félelem miatt, Emília pedig semmi áron, sem kínzással, sem ígérettel nem árulta el azt, aki őt imádkozni tanította. 

Vértanúságuk történetét felidézve Dúl Géza azt emelte ki, mindketten szabad ajándékozásból adták oda az életüket, elmentek egészen a vértanúságig. „Ma hitünk gyakorlását nem veszélyezteti rendkívüli üldözés, de Jézus ma is várja, hogy odaadjuk életünket. Nem ígéri, hogy könnyű lesz, fel kell venni a keresztünket, hogy vállaljuk egész életünkkel a hozzá tartozást.”

Dúl Géza arra világított rá, hogy Isten büntetése nem valamiféle megtorlás, hanem a bűnös tetteinkből fakadó rossz következmény. „Ha nem Isten útján járok, elrontom az életem, míg a hűséges istenszeretetből gyönyörű gyümölcsök fakadnak” – vonta le a következtetést.

Támasz számunkra a család, a Szentháromság mintája itt a földön, és a roma tradíciók nagyon alkalmasak arra, hogy befogadják a jézusi látást a szülők közti szeretetről, hűségről, a gyerekek elfogadásáról. A szentjeink segítenek ebben, legyen bátorságunk járni ezen az úton, ezt kérjük a szentmisében – buzdított a cigány kisebbségi lelkész.

A konferencia kapcsán Dúl Géza elmondta, a cigánypasztoráció érzékeny terület, társadalmunk kettéosztott. A többségi és a roma társadalom között évszázadok óta rakódott előítéletek, a szokások, életfelfogás eltérősége mellet sok más tényező is hozzájárul ehhez a megosztottsághoz.

Dúl Géza bemutatta a Váci Egyházmegye gyerekcsoportokat összefogó hálózatát, melynek élén egy-egy településen az evangélium iránt elkötelezett cigány emberek, házaspárok állnak. Ők a faluban különleges szerepet kezdtek el betölteni, referenciapontokká váltak. Azáltal, hogy meghívták a gyerekeket a település különböző jeles eseményeire szerepelni, aktív részesei lettek a faluközösség életének, partnernek fogadta el őket az önkormányzat, az iskola, óvoda. Általuk a cigány embernek egy olyan képe jelent meg a faluban, aki tárgyalóképes, aki együttműködik, aki a településért dolgozik. Ezzel jelentősen segítik az integrációt, mely a bizalom növekedésével jön létre – ha vannak egymásban bízó, egymás különbözőségét tiszteletben tartó emberek, akik képesek együttműködni és továbbhaladni.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria