KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt, aki hangsúlyozta: jövőbe vetett hitünk a múltunkban gyökerezik.
„Hálánkhoz kapcsoljuk hozzá azt a reménykedő bizakodást, hogy Szűzanyánk, velünk voltál, népünkkel, egy évezreden át, benned bízunk, hogy ennek a népnek ne csak ezeréves keresztény múltja, hanem jövője is legyen” – fogalmazott homíliájában az érsek.
Bábel Balázs a szertartás végén megáldotta a megújult kegyhelyet, majd Udvardy György pécsi megyéspüspök mondott ünnepi köszöntőt.
„A kegyhely megújítását azért vállaltuk, hogy a híveket segítsük. Az a szándék vezérelt minket, hogy az emberek örömmel, megfelelő körülmények közt találják meg lelki megújulásukat és hitük forrását, és kapják meg a boldogságos Szűzanya oltalmát” – mondta a főpásztor.
Az eseményen jelen volt Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki beszédében rámutatott: Mária-kegyhelyeink útjelzők a magyarságnak, erősítik a hitet és a nemzeti öntudatot. Hozzátette: „Amikor Magyarország kormánya az európai uniós források elosztásánál támogatja nemzeti kegyhelyeink, így a mátraverebély-szentkúti és a máriapócsi, valamint a most elkészült máriagyűdi kegyhely felújítását, rendezetté tételét, akkor azokat a lelki erőműveket látja bennük, amelyek képesek feltölteni az embert, képesek lelkileg és szellemileg felemelni a nemzetet.”
A szentmisét követően került sor a több mint két éve zajló beruházást lezáró ünnepségre, melynek keretében Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója egy defibrillátort adott át. Az életmentő készülék ezentúl az évente mintegy százezer zarándokot fogadó máriagyűdi kegyhely rendelkezésére áll. Az ünnepség a templomban rózsafüzér imádsággal folytatódott, délután pedig keresztút és litánia zárta az eseményt.
A máriagyűdi kegyhely fejlesztésével a Pécsi Egyházmegye fő célja volt, hogy az ország egyik kiemelkedő vallási értékét jelentőségéhez méltóvá tegye. A kegytemplom, a szabadtéri létesítmények és épített elemek (oltár, kápolna, szobrok, padok) fizikai és esztétikai felújításával, valamint a megközelítésüket segítő zarándokutak létrehozásával az idelátogatók alapvető kiszolgálása mostantól 21. századi szinten biztosítható.
A munkálatok eredményeként megújult a kegytemplom homlokzata, az épületet statikailag is megerősítették. A szabadtéri oltárt és az imaudvart fedett térré alakították, és rekonstruálták a Szent Ferenc-ivókutat: helyreállították funkcióját, rendezték környezetét, s felújították a támfalakat és a tereplépcsőket.
A kegyhely újdonsága a térbeli rózsafüzér alapú sétány. A sétány rózsafüzérén az öt nagy szemet egy-egy burkolatminta jelképezi a kiemelt pontokon, pihenőállomásokon. Az öt sziromban a Miatyánk első sora olvasható latinul, magyarul, romani nyelven, németül és horvátul. A kis szemeket egyedi lámpatestek alkotják. A sétány mentén padokon pihenhetnek meg a megfáradt zarándokok.
A beruházás során rendezték a kálvária környékét is: a keresztút a stációk sorrendjében, szerpentin módjára cikcakkvonalban követi a terepet, ezáltal biztosítva akadálymentes és kevésbé meredek megközelítési lehetőséget a zarándokoknak.
Megtisztították továbbá a Fájdalmas Szűzanya szobra, a pietà terének környezetét; felújították a burkolatokat, kiegészítették a hiányos kerítést, és újrarendezték a növényzetet.
Változást jelent az is, hogy a Mária-szobrot áthelyezték a szabadtéri oltárhoz vezető két lépcső közötti pentagonba. Környezetében virágágyásokat alakítottak ki, a szobor éjszakai díszkivilágítását pedig a talajszinten elhelyezett padlófény biztosítja.
A várfal alatti területen felújították a sétányhálózat szórt burkolatát, és pihenőket is elhelyeztek.
Közlekedési szempontból fontos, hogy családok, kerékpárosok és mozgássérültek számára egyaránt ideális merőleges parkolókat alakítottak ki a Búcsú tér déli részén – a közterületet is igénybe véve, az önkormányzattal egyeztetve. A parkolók felett gyalogosút épült, a Mária-szoborhoz vezető sétány előtt pedig fogadóteret alakítottak ki, fa alatti ülőfelülettel, babakocsirámpával és napelemről világítható elektronikus információs táblával.
A kegyhely fejlesztéseit az egyházmegye úgy terveztette meg, hogy azok a látogatók elsődleges célját, a lelki megújulást segítsék. Lehetőség nyílik az elmélkedést segítő tartalmakat közvetítő audioguide-készülékek használatára is, amelyek a Rózsafüzér sétányon végighaladva vehetők igénybe.
Máriagyűd az egyik legrégebbi magyarországi Mária-kegyhely, több jelentős zarándokútvonal csomópontja vagy végpontja. A rómaiak idején is lakott településen már 1333-ban állt plébániatemplom. A török időkben is folyamatos volt a keresztény istentisztelet. A források szerint 1689-ben Mária-jelenések történtek, ezt követően a templomot ferences szerzetesek gondozták. 1698-ban pedig kegyszobor került ide, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek.
1706-ban a Mária-jelenések megismétlődtek. Ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre fogadalmi körmenetekben. 1739 és 1742 között a templomot kibővítették. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Piusz pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította.
1950-ben a kommunista uralom elűzte a ferences szerzeteseket, de a kegyhely tovább élt. A rendszerváltozást követően a kegytemplom megújult: új tetőt, toronysisakot, fűtést, padlózatot, világítást, sőt új freskókat is kapott. 2008. június 24-én XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak, amivel tovább gazdagodott a Máriagyűd liturgikus élete. A zarándokokon kívül napjainkban egyre több turista keresi fel a kegyhelyet.
A Dél-Dunántúli Operatív Program pályázatán elnyert támogatás lehetővé tette a kegyhely egészének építészeti és tájépítészeti megújítását. A pályázat révén a Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia eredetileg több mint 525,5 millió forintot fordíthatott turisztikai célú beruházásokra, amelyen felül idén további 40 millió forintot meghaladó többlettámogatást ítéltek meg. Így a 95 százalékos támogatási intenzitású pályázat több mint 500 millió forintnyi támogatásából és a mintegy 30 millió forintnyi önrészből újulhatott meg a kegyhely.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria