Mentőövet adni – Átadták a pedagógusokat elismerő Kunszt-díjat Kalocsán

Hazai – 2019. május 15., szerda | 20:50

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében működő oktatási intézmények kiváló pedagógusai május 15-én 19. alkalommal vehették át az díjalapító Bábel Balázs érsektől az oktató-nevelő munkát elismerő Kunszt József-díjat a kalocsai Astriceum Érseki Múzeumban. Beszédet mondott Várszegi Asztrik püspök.

Hagyománnyá vált, hogy a nevelés és tudomány mecénásaként ismert Kunszt József érsekről elnevezett, 2001-ben alapított díjjal tiszteleg a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye a munkájukat kiválóan végző pedagógusok előtt.

A díjátadásra egybegyűlteket – a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye és Kalocsa város iskoláinak képviselőit, a díjazottakat, családtagjaikat, korábbi kitüntetetteket, több főegyházmegyei település polgármesterét – Bábel Balázs érsek köszöntötte. „Öröm, hogy itt vagyunk, és kitüntethetjük azokat, akik élethivatásnak tekintik a munkájukat” – fogalmazott. Majd Kunszt József iskolaalapító tevékenységét felidézve méltatta annak jelentőségét, hogy a jezsuiták és a Kalocsai Iskolanővérek meghívása révén iskolavárossá válhatott Kalocsa.

Várszegi Asztrik püspök, nyugalmazott pannonhalmi főapát beszédét két forrásra építette. A Katolikus Nevelési Kongregáció által Együtt nevelni a katolikus iskolában. Megszentelt személyek és hívő világiak közös küldetése az iskolában címmel 2007-ben közzétett dokumentum alapján adott látleletet arról a korról, melyben ma az oktató-nevelő munka meg kell hogy valósuljon, Szent Benedek regulájából pedig az apáttal szemben támasztott követelményekből összeállított csokorral mutatott utat arra, hogyan kell ezt a munkát végezni. A diagnózis célja a helyzetfeltárás, a leírás nehézségek sorát fogalmazza meg: a fejlődés gyors és ellentmondásos – az emberi élet alapigazságai iránti érdektelenség, erkölcsi relativizmus, individualizmus, a struktúrák gyors változása, globalizáció, a gazdagok és szegények közötti szélesedő szakadék, elvándorlás, identitásválság jellemzi.

De a diagnózis megfogalmazóját nem a panaszkodás, nem a szemrehányás, nem is a régvolt feletti nosztalgiázás vezeti, s belőlünk sem szabad, hogy a panasz szóljon – figyelmeztetett a főapát. – Sokszor teszünk szemrehányást amiatt, hogy milyen a világ. De benne élünk, benne kell nevelnünk és tanítanunk. Jézus nem a szentekért halt meg, hanem ezért a világért. Ha helyzetfeltárást végzünk, tegyük együttérzéssel, sorsközösséget vállalva a világgal a szenvedésben. Ebben a világban kell a szeretet csodáját művelnünk. Fontos tehát a látlelet, mert a katolikus iskolának ismernie kell a kihívásokat, hogy spirituális mentőövet tudjon dobni.

Várszegi Asztrik szerint ez a mentőöv a koinonia, azaz a közösség: az Atyával, a Fiúval, a Lélekkel, és nekünk embereknek egymással; a közösség erejével, ebből merítve tudjuk vállalni a feladatot.

Hogy mit jelent ez a közösség, erre választ adva Alexandriai Szent Kelemen tanításából indult ki a nyugalmazott főapát. Rámutatott: Kelemennek is egy sokszínű társadalomban kellett ezt megélnie. Ő a hit ajándékát nem tekintette kész valóságnak, hanem azt tanította, hogy arra motiválni, bátorítani kell. Ebben maga Jézus a pedagógus, a mester. Ha őt követjük, ha az ő élete a minta, akkor rendelkezünk azzal az erővel, hogy meg tudjunk nyerni fiatalokat.

Várszegi Asztrik, aki a pannonhalmi szerzetesközösség elöljárójaként és sok éven át tanárként vett és vesz részt az oktató-nevelő munkában, vallja, hogy Szent Benedek tanítása ma, 1500 év után is működőképes elveket, magatartásmódot, bölcsességet ad az embernek. Benedek szerint az apátnak – az oktató-nevelőnek – úgy kell a közösség élére állni, ahogy Jézus tette: mester, tanító, atya és orvos legyen egy személyben.

Jótanácsai praktikus segítséget jelentenek – fejtette ki a szónok. – Egy csokor ezekből: Neveltjei inkább szeressék, mint féljenek tőle. Alkalmas legyen arra, hogy megnyerje a lelkeket. Saját példájával mutassa, mi a helyes. Inkább tanítványai hasznára legyen, mint uralkodjon felettük. Az elítélés ellenében adjon elsőbbséget az irgalomnak. Gyűlölje a hibákat, de szeresse a testvéreket. A büntetésnél okosan járjon el. Kerülje a túlzást. Olyan fokban rendelkezzen mindenben, hogy legyen, ami után az erősek vágyódnak, de a gyengék se riadjanak vissza attól. Pál apostol magatartását állította mintául: „ints, kérj, fedj” – egyszerre mutassa a mester keménységét és az atya jóságát. Az atya jóságát jelképezi a jó pásztor, aki útnak indul az egy elveszett keresésére. Az elveszett bárány gyöngeségén annyira szánakozik, hogy vállára veszi, így viszi vissza a nyájhoz. De a keménység is meg kell hogy jelenjen a nevelésben. Erről Benedek így tanít, a vezető óriási felelősségére figyelmeztetve: A mester úgy járjon el, mint a bölcs orvos. Ha már mindent megpróbált, imádkozzék a betegért, ám ha még így sem gyógyulna meg, „használja az operáló kést”. Ha a hűtlen eltávozik, hadd távozzék. Egy beteg juh az egész nyájat megfertőzheti.

A főapát szerint azoknak, akik jó pedagógusok akarnak lenni, magukon kell kezdeniük a munkát, kiegyensúlyozott személyiséggé kell válniuk. „Szilárd közösségben a mi Paidagoguszunkkal, Jézus Krisztussal, nyitottságban a jóra, igazra és szépre és kritikával a mindezektől idegen dolgok felé kell vállalnunk a hivatást” – fogalmazott Várszegi Asztrik.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek 2000-ben alapított díjat elődje, az oktatásért és közművelődésért, a magyar kultúráért sokat tevő Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsek emlékére, az érsekség alapításának ezredik évében. Kunszt József a maga korában az oktatást látta a legfontosabb nemzetnevelő feladatnak. Ennek jegyében a város kulturális arculatát jelentősen meghatározó intézményeket telepített Kalocsára.

A Kunszt József-díjat a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye fenntartásában lévő oktatási és nevelési intézmények, a főegyházmegye területén működő szerzetesi fenntartású iskolák, valamint a Kalocsa Város Önkormányzata által fenntartott iskolák egy-egy pedagógusa kapja. A tapasztalt, kiváló szakmai felkészültségű, eredményes, a gyermekekkel és a kollégákkal jó kapcsolatot ápoló, példás életű díjazottak a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye részéről bronz emlékplakettet, intézményük fenntartója részéről pedig egyhavi bérnek megfelelő pénzjutalmat kapnak az elismeréssel.

Kalocsa város részéről Farkasné Bekes Rita, a Kalocsai Szent István Gimnázium intézményvezető-helyettese kapta meg a Kunszt József-díjat, munkáját Lakatos Melinda alpolgármester méltatta.

A szerzetesi fenntartású katolikus intézmények részéről Mindák József, a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek fenntartásában működő kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Kollégium igazgatója részesült az elismerésben. Tevékenységét Répa Bernadett Mária Anna házfőnök nővér méltatta.

A főegyházmegye fenntartásában működő katolikus oktatási-nevelési intézmények részéről Kaszás Esztert, a jánoshalmi Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola igazgatóját díjazták, akinek munkáját Kasziba Magdolna intézményvezető-helyettes méltatta.

Az ünnepségen közreműködtek a jánoshalmi Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola növendékei. Szavalt Molnár Natália nagycsoportos óvodás; moldvai népdalcsokrot adott elő Mészáros Gábor vezetésével az iskola zene- és énekkara; részletek hangzottak el Rónay György Szerápion legendák című művéből Balázs Gábor Rudolf 5. osztályos, valamint Varga Benjámin Erik 7. osztályos tanuló előadásában. Az irodalmi rész összeállítója és felkészítője Bánfiné Sódor Szilvia óvónő, Jacsóné Szabó Erika és Szente Mariann voltak. 

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria