Mindszenty József öröksége időtálló, az egész nemzeté

2015. június 23., kedd | 10:53

A júniusi ünnepi könyvhét kiemelkedő eseményeként a Helikon Kiadó megjelentette Mindszenty József: Emlékirataim című visszaemlékezéseinek csonkítatlan változatát. Június 22-én a budapesti Párbeszéd Házában Sajgó Szabolcs SJ vezetett beszélgetést a kötetről.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Sajgó Szabolcs Cserháti Ferenccel, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspökkel, a Mindszenty Alapítvány kurátorával, Kovács Attila Zoltán irodalomtörténésszel, a Helikon Kiadó főszerkesztőjével, a könyv társszerkesztőjével, Soós Viktor Attila történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával, a kötet másik szerkesztőjével és Kovács Gergely okleveles posztulátorral, a Mindszenty Alapítvány képviselőjével, a kiadvány képszerkesztőjével beszélgetett.

Sajgó Szabolcs bevezetőjében hangsúlyozta: a bíboros, hercegprímás emlékiratainak teljes változata ajánlható mindazoknak a hívőknek és nem hívőknek, akik érdeklődnek a XX. századi magyar és egyháztörténelem egy rendkívüli személyiségének élete és munkássága iránt. Sajgó Szabolcs idézett a kötethez ajánlást író Erdő Péter bíboros soraiból: „A mostani kritikai kiadás számos olyan szöveget tartalmaz, amely a nyomtatott kötetekben eddig nem szerepelt, de a mai magyar olvasó számára rendkívül érdekes lehet.”

Kovács Attila Zoltán egyértelműen leszögezte: az, hogy a mostani kötet teljes változat, nem marketingfogás. Emlékeztetett rá: az 1974-es kiadás, amit a világ és részben a magyar olvasóközönség ismerhet – hiszen először szamizdatként jutott el hozzánk, majd a rendszerváltás környékén ki is adták –, a Vörösváry Kiadónál jelent meg először Kanadában, Gaál Csaba szerkesztésében. A közelmúltban ő vetette fel – a kiadatlan Márai-szövegek rendezgetése közben –, hogy ezt a Mindszenty-életírást ki kellene adni, de csak abban az esetben, ha sikerül megtalálni a csonkítatlan változatot. A most megjelent kiadványt nyugodt szívvel lehet kritikai kiadásnak is venni, hiszen a 664 oldalas szöveghez mintegy ezerháromszáz lábjegyzet tartozik, benne van az összes szövegvariáns, káprázatos fotóanyag kíséretében, ami szintén első közlés. Mindezek alapján elmondható: az olvasóban az eddigi legteljesebb Mindszenty-kép alakulhat ki.

Soós Viktor Attila elmondta: a Mindszenty Alapítvány levéltárában harmincegy dobozban őrzik a bíboros, hercegprímás kéziratait. Hatalmas munka volt a különféle szövegváltozatok összevetése. Az 1974 tavaszán, húsvétján lezárt és nyomtatásban megjelent szöveget tekintették a főszövegnek. Ezzel párhuzamba állították az 1973 telén, karácsonyán befejezett szövegverziót. Ami az 1973-as gépiratos szövegben benne volt, de az 1974-es megjelent szövegben nem, azt félkövér betűvel szedték, ami az 1974-es szövegbe bekerült mint szövegmódosítás, változtatás az 1973-as verzióhoz képest, azt pedig dőlt betűvel. Az Emlékirataim egységét nem kívánták megbontani, nem vizsgáltak külön olyan eseményeket, történéseket, amik nem szerepelnek a szövegben, hiszen ezeket Mindszenty József, a szerző sem írta le, nem mondta el. Ő így tekintette egésznek és teljesnek a saját életrajzi művét. A szerkesztési munka során ilyen szempontok alapján vetették egybe a két részt. A történész hangsúlyozta: Mindszenty hercegprímás tervei között szerepelt, hogy megírja az ezeréves magyar nemzet és egyház történelmét, s ennek része lett volna az Emlékirataim is. Soós Viktor Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a kötet háromötöde az 1945-1956 közötti időszakkal foglalkozik, ami érthető, hiszen ebben az alig több mint tíz esztendőben érte a legtöbb trauma Mindszenty Józsefet. Mindaz, ami ekkor történt vele, rendíthetetlen harca a kommunista rendszer ellen, 1948-as letartóztatása, elítélése és bebörtönzése sokkal nagyobb keresztutat jelentett számára, mint az, hogy 1971-ben el kellett hagynia az országot.

Kovács Gergely rámutatott: a kötetben szereplő bőséges képanyag főszereplője Mindszenty József, és ez némi módosulás a korábbi kiadványokhoz képest. Azokban ugyanis a fotók főszereplője Magyarország és a magyar egyház volt. Az okleveles posztulátor úgy vélte: azért az 1945-1956 közötti időszak a leghangsúlyosabb az Emlékirataimban, mert ez két szempontból is nagyon fontos: egyrészt ekkor tombolt legerősebben a kommunista egyházüldözés Magyarországon, másrészt megmutatkozik az is, hogy milyen célból írta meg a bíboros, hercegprímás a visszaemlékezéseit. Egyik fő küldetésének tekintette, hogy tudassa a világgal: a kommunizmus nem csak a magyar egyház és nemzet számára jelent végzetes veszélyt, hanem az egész emberiség számára is. Kovács Gergely szerint azért is különleges ez a mostani teljes változat, mert a korábbi kiadások inkább arra törekedtek, hogy Mindszenty Józsefet kicsit alárendeljék, mintegy eszközként használják, hogy bemutassák a kommunista rendszer kegyetlenségét. Az 1974-es szerkesztésnél például némiképp rövidítették, stilizálták a szöveget, hogy kiemeljék a hitvalló főpap méltóságát. Ez a mostani kiadás viszont szakított ezzel a szemlélettel, de nem azért, hogy kritizálják vagy felülírják Mindszenty Józsefet, hanem hogy közel hozzák az emberekhez. Kovács Gergely felidézte: a Helikon Kiadó vezetője, Kovács Attila Zoltán győzte meg őket arról, hogy ez a szöveg irodalmilag is kimagasló alkotás, nincs szükség történetkritikai szempontból kiigazítani. A posztulátor leszögezte: Mindszenty József nem a történelmi panteonba száműzött személyiség, akivel csak a korszak iránt érdeklődő kutatók foglalkoznak, hanem itt van közöttünk, élete, munkássága sokakat érdekel, művei ma is hatnak, és ilyen szempontból is hasonlít az irodalmárokhoz. Nem mindenki ítéli őt meg pozitívan, de ez nem baj, a lényeg, hogy ma is megszólít minket, és ez a jövőben is így lesz. Öröksége rendkívül gazdag, a hűség a hithez, a nemzethez, a legnehezebb körülmények között is. Ez az örökség időtálló, nem baloldali, nem jobboldali, az egész közösség számára példamutató, csakúgy, mint a szentek öröksége.

Cserháti Ferenc felhívta a figyelmet: Mindszenty József fentről kapott küldetésnek tartotta papi és főpásztori szolgálatát. Nem a saját szenvedését akarta a külföld elé tárni, legfőbb célja a kommunista rezsim leleplezése volt. Visszaemlékezései egy olyan időszakban jelentek meg először, amikor még nyugati országokban is – így Franciaországban és Olaszországban – igyekeztek szalonképessé tenni a kommunista pártokat az úgynevezett „eurokommunisták”. Mindszenty József viszont egyértelműen rámutatott a kommunista rendszer zsarnoki természetére, arra a kíméletlenségre, mellyel uralmuk alatt tartották a közép-kelet-európai rab népeket. A külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott püspök személyes tapasztalatai alapján állítja: a magyar emigráció idősebb generációjánál egyértelmű a bíboros, hercegprímás rendkívüli tisztelete. Személye elevenen él bennük, s arra is emlékeznek, hogy VI. Pál pápa a hit hősének, az erősség bajnokának nevezte. A megtörhetetlenségét, szókimondását becsülik benne mindmáig. Ami pedig különösen megható, hogy külföldi püspökök is nagy tisztelettel beszélnek róla, felidézik, hogy még szeminaristaként mekkora élményt jelentett számukra, amikor beszélni hallották Mindszenty Józsefet. Egyértelmű, hogy a bíboros, hercegprímás alakja nemcsak a magyarság, de az egész világ emlékezetében él, óriási a hatása. Nyugaton úgy tekintenek rá, mint a szabadság megtestesítőjére. Cserháti püspök felidézte, hogy az emigrációban Mindszenty József mindenkivel szóba állt, aki ezt igényelte, függetlenül attól, hogy az illető protestáns vagy katolikus volt. Üzenete egyértelmű volt: mindenkori hűség az Istenhez, az egyházhoz, a nemzethez, a szabadsághoz.

Az est zárásaként Mészáros István, neves Mindszenty-kutató, az MTA doktora, az Emlékirataim szaklektora elmondta: Mindszenty József a magyar történelem legkiemelkedőbb alakjai közé tartozik, nélküle nem lehet megírni XX. századi históriánkat. Az pedig természetes, hogy nem mindenki ítéli meg pozitívan a munkásságát, ez így van minden nagy történelmi személyiség esetében.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

 

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
krisztus-feltamadasa-lathato-es-lathatatlan-vilag-talalkozasa
Ternyák Csaba: Krisztus feltámadása – A látható és a láthatatlan világ találkozása

Ternyák Csaba egri érsek írásával kívánunk minden kedves olvasónknak áldott, kegyelemmel teljes húsvéti ünnepeket!

20:00
latni-az-ures-sirt-es-hinni
Látni az üres sírt és hinni

Húsvétvasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 20,1–9)

16:00
Útravaló – 2019. április 20., húsvét vigíliája

Útravaló – 2019. április 20., húsvét vigíliája

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle