Nagycsütörtöki olajszentelési szentmise a szombathelyi székesegyházban

„Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művét Krisztus főképpen az ő húsvéti misztériuma által vitte végbe, amikor halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerzette. Ezért az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja az egész egyházi év csúcspontjaként tündöklik. Amiként a vasárnap csúcspontja a hétnek, úgy csúcspont a húsvét ünnepe is a liturgikus évben.”

„Az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja a nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője pedig a húsvétvasárnap Esti dicsérete.”

(Egyetemes szabályok a liturgikus évről és naptárról, 18–19)

Nagycsütörtök délelőtt a püspöki székesegyházakban olajszentelési szentmisére gyűlnek össze az egyházmegyék papjai és hívei. Nem volt ez másként a Szombathelyi Egyházmegyében sem. Ez a szentmise a püspök és a papság egységének megjelenítése.

Veres András megyéspüspök papokhoz intézett beszédében kiemelte: nagycsütörtökön megújítják fogadalmaikat az egyházmegye papjai, és ez évről évre az egyik legfontosabb esemény kell hogy legyen az életükben.

Hangsúlyozta: akárcsak a Szűzanya, a papok is az isteni irgalmasság kinyilatkoztatásának részesei, eszközei. Hiszen feladatuk egész papi életükben, hogy az Atya irgalmasságának tanítói, hírnökei legyenek. Ha nem ezt tennénk, üressé lenne szolgálatunk – mondta a főpásztor, majd hozzátette: Jézus is azt tartotta legfontosabb feladatának, hogy az Atya irgalmas szeretetéről tanítson. A papság pedig hivatását, küldetését arra kapta, hogy Jézus művének szolgálója legyen a világban.

Nemcsak szavakban mint igehirdetőknek kell az Atya irgalmasságát hirdetniük a papoknak, hanem egész életüknek is erről kell tanúskodnia. Csak az tudja hitelessé tenni a papi szolgálatot, ha egész életükkel, minden cselekedetükkel, gondolatukkal gyakorolják az irgalmasságot egymás felé, a rájuk bízottak felé, mindenki felé. Így az Atya szeretetének, belső életének tanúi lesznek a világban – mondta Veres András.


Az isteni irgalmasság kinyilatkoztatásának eszközeként a gyóntatás is feladata a papoknak. Az Atya irgalmasságának kiosztói a gyónás során a papok. Ez megtisztelő feladat, de óriási felelősség is egyben. Ajándék ez, amelyet szolgálatunkban tovább kell adni. Így leszünk Isten irgalmasságának közvetítői a ránk bízottak felé – fogalmazott a főpásztor.

A hívekhez intézett beszédében azt mondta Veres András: a papság szolgálata értelmetlen lenne hívek nélkül. Nem önmagunk üdvösségének szolgálatára hívott meg bennünket Isten, hanem a hívő közösség szolgálatára – hangoztatta, majd így buzdított: „Ezért sürgetem, hogy minél nagyobb számban vegyünk részt nagycsütörtökön ezen a szentmisén, hiszen ebben a közös imádságban az egymáshoz tartozásunk, az egymásért élésünk legtökéletesebb formában kidomborodhat azáltal, hogy együtt részesülünk az isteni kegyelmekben.”

Veres András arra kérte a híveket, imádkozzanak azért, hogy Isten népének legyen mindig számos szolgája, akik mindenkor és minden körülmények között szolgálatára állnak a híveknek.

A szentmisén a papok megújították szenteléskor tett fogadalmaikat. Újból kijelentették, hogy továbbra is Krisztushoz akarnak hasonlóvá válni, be akarják mutatni az Eucharisztiát, illetve a többi liturgikus cselekményt, és a mennyei javak reményében szeretnék a Jó Pásztor követését életükben a rájuk bízottak javára megvalósítani.

A szentmise keretében áldotta meg a püspök azokat az olajokat, amelyeket a szentségek kiszolgáltatása, illetve más liturgikus cselekmények során használnak. A megyéspüspök a jelen lévő hívek imáját is kérte, hogy a keresztelendők és a betegek olaja, valamint a szent krizma az isteni kegyelem kiáradásának jelévé válhasson.

Forrás, fotó és videó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír