Nagypéntek a püspöki székhelyeken

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Egri Főegyházmegye

„Jézus fizikai szenvedése a kereszten megrendít bennünket, ennél is jobban azonban az a belső tusakodás, gyötrődés, amely megváltónk szíve mélyén zajlott azokban az órákban” – fogalmazott Ternyák Csaba érsek szentbeszédében a nagypénteki liturgián az egri bazilikában.

„Jézus mély lelki tusáját nem a halál közelsége, sokkal inkább a bűn közelsége és Isten távolsága okozta. Egyes szentek és misztikusok életében jelentkezik ez a fajta megtapasztalás, hogy amikor megtisztulásuk során Isten megengedi nekik, hogy lássák saját bűneik súlyát, ez az élmény halálosan megrendíti őket. Olyasféle érzelem ez, amelyben keveredik a borzalom, a félelem és a reménytelenség. Olyannyira, hogy az ember inkább szeretne szégyenében elbújni – mint ahogy azt az első emberpár tette – és megsemmisülni, csak hogy bűnét ne lássa tovább maga előtt. Jézus pedig egészen közel érezte magához a bűnt. Mint egy ruhát, magára vette. Ráadásul nem is egyetlen bűnről van szó, hanem a világ összes bűnéről. Nem jelentett nagy különbséget ebben a pillanatban az a tény, hogy ezeket a bűnöket nem ő követte el személy szerint, nem az ő bűnei voltak. Mivel szabadon vette magára őket.”

„Jézus teljes engedelmessége azonban széttaposta a halált, és megújította az életet. Hálával telik meg a lelkünk azért, hogy győzött a kereszten a bűn és a halál felett” – fogalmazott a főpásztor, majd kiemelte: „Jézus engedelmességében benne van saját üdvösségünk, életünk és feltámadásunk is, hiszen ő a mi megváltónk”.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás vezette a nagypénteki szertartást április 14-én Esztergomban. Az esztergomi bazilikában elmondott homíliájában a főpásztor hangsúlyozta: „Nem vonulhatunk ki a világból, hanem ebben a világban kell Jézus szellemében, Isten uralmának tudatában élnünk. ”

„A Názáreti Jézus a zsidók királya – ez volt felírva Krisztus keresztjére. Ez volt az ok, amiért a rómaiak halálra ítélték – hangzott el a főpásztor homíliájában. – Erről kérdezi Pilátus a Mestert. Jézus pedig megvallja: „Te mondod, hogy király vagyok.” (Jn 18,37). De kijelenti az is: „Az én országom nem e világból való” (Jn 18,36). Krisztus uralma jelen van ebben a világban, hiszen vele elérkezett Isten országa, de ez az uralma magától Istentől ered, nem puszta emberi alkotás, nem is csupán a természet törvényszerűsége. Ha Krisztus országához akarunk tartozni, legyünk hűségesek keresztségünkhöz. Jézus meghívott, kiválasztott minket a világból, és azt a feladatot bízta ránk, hogy művét folytassuk az idők végezetéig. Nem követhetjük a világban uralkodó érdekek, az indulatok és a cinizmus logikáját. Nem is fáradhatunk bele a figyelmes gondolkodásba. Nem mondhatjuk azt, hogy úgyis lesz, ami lesz, hogy úgysincs értelme semminek. De nem is vonulhatunk ki a világból, hanem ebben a világban kell Jézus szellemében, Isten uralmának tudatában élnünk.”

Az esztergomi nagypénteki szertartásról bővebben ITT olvashatnak.

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke április 14-én nagypénteki szertartást vezetett a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban Jézus Krisztus kínszenvedésére és kereszthalálára emlékezve. A szertartásról ITT olvashat.

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Debrecenben az Attila téri főszékesegyházban kezdődött a sírbatételi liturgia, majd körmenettel folytatódott.

Kapin István parókus úgy fogalmazott nagypénteken: hálásak lehetünk őseinknek, hogy úgy hívjuk a mai szertartást, hogy sírbatétel. Nem temetés. Hiszen a sírbatevő és a temető ember között nagy a különbség. Aki temet és föld alá tesz dolgokat, azt azért teszi, hogy az a dolog ott maradjon örökre. Most azonban sírba teszünk – az a különbség, hogy hisszük: ennek van folytatása. A mi Urunk betétetik a sírba, és vele az egész életünk.

A sírbatételi vecsernye után Kocsis Fülöp metropolita vezetésével a szokásos körmenet indult el az Attila téri főszékesegyház körül, melynek végén a sírleplet elhelyezték a templomban felállított sírban.

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Miskolci Egyházmegye

Április 14-én Orosz Atanáz püspök vezette a sírbatételi nagyvecsernye liturgiáját Miskolcon.

Nagypénteken Jézus Krisztus szent, üdvösséges és félelmetes szenvedéseire emlékezünk, melye­ket önként vállalt magára érettünk: a leköpdösést, a korbácsolást, a pofo­nokat, a meggyalázást, a kigúnyolást, a bíborpalástot, a nádat, a szivacsot, az ecetet, a szögeket, a lándzsát és mindenek felett a keresztrefeszíttetést és a halált. Egyúttal megemlékezünk a vele együtt megfeszített, megtért gonosztevőnek a kereszten mondott, üdvösséget szerző vallomásáról is.

Pécsi Egyházmegye

A pécsi székesegyházban nagypénteken este hat órakor emlékeztek meg Urunk szenvedéséről Udvardy György megyéspüspök vezetésével.

A nagypénteki liturgia a hagyományokat követve csendes bevonulással kezdődött, majd a főpásztor, a koncelebráló papok és papnövendékek leborulva imádkoztak az oltár előtt, amelyen sem terítő, sem gyertya, sem kereszt nem volt.

Az igeliturgia központjában a János-evangélium szerinti szenvedéstörténet állt. A nagypénteki homíliában Kajtár Edvárd, a székesegyház plébánosa a halál kérdéséről beszélt. Mint mondta, a keresztény ember élete utazás, amelynek célja nem a halál, mert az csupán egyik állomás. Az emberi lét elmúlásával mindenki oda jut, ahova egész életében menni készül – a keresztény hit szerint a halál nem zárópont. Ezért fontos emlékeznünk Jézus halálára, hiszen erre az ő feltámadása a bizonyíték.

Az egyetemes könyörgések után a kereszthódolat következett, majd az Oltáriszentséget a Corpus Christi-kápolnából az oltárhoz vitték. Az Úr imáját követően szentáldozáshoz járulhattak a hívek. A szertartás végén megnyitották a szent sírt, amely a nagyszombati vigíliáig várja szentségimádásra a csendes elmélyülésre vágyókat.

Székesfehérvári Egyházmegye

Nagypénteken délután három órakor tartották Spányi Antal püspök vezetésével a város papjainak és híveinek közös keresztútját.

A székesegyházban a nagypénteki szertartást Spányi Antal megyéspüspök vezette, aki a csöndes bevonulás után arcra borult az oltár előtt. Mindenki más – a papok, papnövendékek, az asszisztencia és a hívek – térdenállva imádkozott.

Homíliájában a főpásztor elmondta: hallottuk az előttünk megelevenedett eseményeket, láttuk az igaz halálát az igazságtalansággal szemben, megtapasztaltuk az ember gonoszságát. Jézus a felszín mögé látott. Többet látott, mint a tömeg és mint Pilátus. A kereszt alatt hangzott el a mondat, melyben minden más értelmet nyert: „Ez valóban Isten fia volt.” Így halála nem az élet pusztulása, hanem a halálé, és a mennyek kapujának megnyitása.

Mindennek most még csak az elejét látjuk: a szenvedést, a halált, az őrzött sír elé gördülő követ. Hogy igazából mi történik, azt később látjuk meg… egy éjszakán, egy hajnalon. Meg kell értenünk, hogy minden miattunk és értünk történik, és amikor a kereszten függő Krisztusra tekintünk, a szenvedés borzalmán túl a szeretet hatalmát is szemléljük.

Veszprémi Főegyházmegye

Nagypéntek délután 3 órakor, Jézus halálának idején kezdődött a szertartás a veszprémi Szent Mihály-bazilikában.

 

A passiót a Szent Mihály kórus és papnövendékek énekelték János evangéliumából.

A három részből álló nagypénteki szertartás első része a főpásztor szentbeszéde után az egyetemes könyörgésekkel zárult. Ezután következett a kereszt előtti hódolat, ahol az érsek a letakart feszületről levette a leplet és énekelve szólított az imádásra: „Íme a szent keresztfa, rajta függött valaha a világnak váltsága!”, majd elkezdődött a hódolat a kereszt előtt.

Ezután az áldozás következett, végül a szertartás befejezéseként a papság és az asszisztencia, majd a hívek levonultak az altemplomba, a szentsírhoz.

Forrás és fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Egri Főegyházmegye, Hajdúdorogi Főegyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Miskolci Egyházmegye, Pécsi Egyházmegye, Székesfehérvári Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír