Ne forduljunk el embertársainktól! – Szocska Ábel nagyböjti üzenete Debrecenben

Az órákon át tartó havazás ellenére az Attila téri főszékesegyházban szép számmal voltak jelen a hívek, akik a liturgia részeként böjti imádságokat énekeltek. A szertartást az apostoli kormányzó Kocsis Fülöp metropolitával együtt tartotta, és szolgálatot teljesített Nyirán János fődiakónus is.

„Ne fordítsd el a te orcádat szolgádtól, Uram!” – ezekkel a szavakkal indultunk neki a nagyböjtnek a kiengesztelődési vecsernyén – emlékeztetett Szocska Ábel prédikációja elején. A kérést szerinte talán azzal is ki lehetne egészíteni: „Ne fordítsd el orcádat tőlem, testvérem!” Hiszen feltehetően mindannyian megtapasztaltuk már, hogy milyen rossz érzés, amikor imáink nem találnak meghallgatásra. Nem úgy alakul az életünk, ahogy kívánjuk; mintha az Isten elfordította volna tőlünk arcát. Ám rossz érzés az is, amikor közeledünk valaki felé, és talán mert valamivel megbántottuk, vagy ki tudja miért, a másik elfordítja tőlünk arcát. Az emberiséget végigkíséri a megbocsátás iránti vágyakozás, és időnként szükség van arra, hogy kimondjuk: „Megbocsátok!” – hangsúlyozta az apostoli kormányzó. Noé, akiről a liturgián felolvasott ószövetségi olvasmány szólt, ezt tapasztalta meg. Hiszen amikor a vízözön után kikötött, átélhette Isten könyörületét. Ez a megbocsátás végigkíséri az emberiséget. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az egész Szentírás erről szól – mondta a szónok.

Sokan csak a bosszúálló Istenre emlékeznek az Ószövetségből – mivel a választott népet is a „szemet szemért, fogat fogért” elvre buzdítja –, pedig ha felidézzük Noé mellett Ádám és Éva vagy Káin és Ábel történetét, akkor láthatjuk, hogy mindannyiuk életében megjelent a könyörület. Igaz ez akkor is, ha az Újszövetségben olvassuk a tékozló fiú vagy a bűnös asszony esetét.

Számtalanszor hangzik el egy-egy liturgián, hogy „Uram irgalmazz!”, ami nem jelent mást, mint hogy: „Bocsáss meg nekem, Istenem!” Ezt sokszor kérjük, de mi magunk olykor mégsem tudunk megbocsátani embertársainknak. A legjobb példával Jézus jár előttünk, amikor a kereszten imádkozik azokért, akik őt megfeszítették. „Bocsáss meg nekik, Atyám, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek.”

Szocska Ábel azzal zárta prédikációját, hogy az egész böjti időszak a megbocsátásról és kiengesztelődésről szól. A lemondásaink, imádságaink, felajánlásaink csak annyiban értékesek, amennyiben mi is meg tudunk bocsátani azoknak, akik bennünket megbántottak; ha mi is bocsánatot tudunk kérni azoktól, akiket mi bántottunk meg. „Ne fordítsd el orcádat, Uram, és add, hogy én se forduljak el embertársaimtól!”

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír