Nevelhetünk-e úgy, mint a szentek? – Kürnyek Róbert előadása Győrben

2018. március 1. csütörtök 13:38

A Győri Hittudományi Főiskolán február 21-én tartották a „Hitünk és életünk” szabadegyetem idei tanévének hatodik előadását. Kürnyek Róbert plébános, a főiskola Szombathelyi Képzési Központjának oktatója napjainkban is aktuális témát választott: a gyermekek nevelése a szentek pedagógiájával.

Beszélhetünk-e egyáltalán a „szentek pedagógiájáról”? – tette fel a kérdést előadása elején Kürnyek Róbert. – Voltak olyan szentek, akik gyermekekkel foglalkoztak, azonban nem a mai értelemben vett pedagógiai modellt követték, hanem a saját, személyiségükből fakadó módszerekkel nevelték, tanították a rájuk bízottakat – fejtette ki a Győri Hittudományi Főiskola Szombathelyi Képzési Központjának oktatója, aki előadásában olyan szentek példáját emelte ki, akik egész életüket a gyermekek nevelésére szentelték.

Fourier Szent Péter (1565–1640) gazdag kereskedőcsalád gyermeke volt. Már fiatal papként az volt a célja, hogy jó plébános váljon belőle: aki mindenben, örömben és bánatban is osztozik híveivel. Lelkipásztori teendői mellett sok időt fordított a szociális tevékenységekre, szinte minden idejét híveivel töltötte. Két iskolát alapított, az egyiket lányok, a másikat fiúk részére. Az alapvető műveltség megtanításán kívül elsősorban az volt a célja, hogy megmutassa a növendékeknek, hogyan válhat belőlük jó ember.

Törekvéseiben támogatóra talált Alix Le Clerc (1576–1622) személyében, akivel megalapította a Miasszonyunkról nevezett ágostonos kanonisszák rendjét. Elsősorban lányok oktatásával foglalkoztak: az alapvető és erkölcsi műveltségen kívül megtanították őket a háztartás vezetéséhez szükséges ismeretekre is. Ehhez nemcsak a személyi hátteret és a helyszínt, hanem a szükséges eszközöket is biztosították. A rendet sokáig nem ismerték el, mert nem klauzúrában éltek a nővérek, hanem együtt laktak a növendékekkel – így kívánták hangsúlyozni a családi élet fontosságát. Fourier Szent Péter így foglalta össze pedagógiáját: „a nevelés célja mindaz, amit a családban a gyerekek használni tudnak”.

Don Bosco (1815–1888) szegény családból származott. Egy kilencéves korában látott álom hatására a szegény gyermekek felé fordult. Pappá szentelése (1841) után Torinóba utazott, hogy összegyűjtse és tanítsa az árvákat. 1859-ben megalapította a Szalézi Társaságot, 1872-ben a Segítő Szűz Mária Leányai Társaságát. Bosco Szent János pedagógiájának alapelve a teljes odaadásra épült, és ebben kiemelkedő szerepet kapott az oratórium – amely nem intézmény volt számára, hanem szellemiség, magatartás.

Bosco Szent János vallotta, hogy az emberi képességek fejlesztésével, az egyéni és társas életben való elköteleződéssel, a családiasság és az elfogadás, befogadás megnyilvánulásával megvalósulhat a társadalom átalakítása. A rosszat meg kell előzni, és pozitív alternatívát kell kínálni helyette; a jót fel kell fedezni a gyermekben, és segíteni kell kibontakoztatni. Nevelési módszerében az értelemre, a vallásra és a szeretetreméltóságra épített. Ebben elsősorban hitre volt szükség, hogy a gyermek olyan lehessen, amilyennek Isten akarja, hogy legyen.

Kürnyek Róbert végül Néri Szent Fülöpről (1515–1595) és Kalazanci Szent Józsefről (1557–1648) beszélt, akik a barátságos légkör megteremtésével, a rossz megelőzésével, az újdonságok iránt való nyitottsággal a gyermekek nevelésében is maradandót alkottak.

A szentek példája ugyanis ma is aktuális; pedagógiájuk sikeres voltát bizonyítja, hogy az általuk használt módszereket ma is kiválóan lehet alkalmazni. A társadalomba való beilleszkedés segítése, az új és valóban hatékony eszközök iránti nyitottság és legfőképpen a szeretet az, amely ma is elengedhetetlen a keresztény nevelésben. Ha a tanító diákjait nem csupán munkaköri kötelességből, hanem szeretetből fakadó hivatásból neveli és oktatja, Boldog Alix Le Clerc és Savio Szent Domonkos példájához hasonlóan a mai kor tanítványaiból is válhatnak szentek – hangsúlyozta a plébános.

A „Hitünk és életünk” szabadegyetem szervezői legközelebb március 28-án, szerdán 18 órakor várják az érdeklődőket a Győri Hittudományi Főiskola kápolnájában: Brenner János közelgő boldoggá avatása kapcsán Soós Viktor Attila történész, a boldoggá avatás történész szakértője tart előadást a kommunista diktatúra egyházüldözéséről és Brenner János életútjáról.

Szöveg: Kelemen Dávid/Győri Egyházmegye

Fotó: Németh Péter

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
-koszonom-hogy-hazajohettem-osei-szulofalujaba-latogatott-michael-august-blume
„Köszönöm, hogy hazajöhettem!” – Ősei szülőfalujába látogatott Michael August Blume

Michael August Blume-mal, hazánk apostoli nunciusával és Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével ünnepelte az öröm vasárnapját Himod hívő népe és mindazok, akik a rábaközi faluba érkeztek december 16-án, advent harmadik vasárnapján.

2018. december 16. vasárnap
eljunk-ugy-hogy-annak-isten-is-oruljon-pal-feri-atya-az-oromrol
Éljünk úgy, hogy annak Isten is örüljön – Pál Feri atya az örömről

Pál Feri katolikus pappal, mentálhigiénés szakemberrel az örömről beszélgettünk a Gaudete vasárnap apropóján.

2018. december 16. vasárnap
Adventi kalendárium – 2018. december 16., advent 3. vasárnapja

Adventi kalendárium – 2018. december 16., advent 3. vasárnapja

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle