Orgonatörténeti előadás hangzott el a Győri Hittudományi Főiskolán

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az eseményen jelen voltak a Győri Hittudományi Főiskola Egyházzenei Tanszékének hallgatói, valamint a Győri Egyházmegyei Kántorképző Intézet növendékei és tanárai, akiket Maróti Gábor, az egyházzenei tanszék vezetője, egyházmegyei zeneigazgató köszöntött.

Hajdók Judit átfogó és képekkel illusztrált előadásában részletesen beszélt a magyarországi orgonák történetéről, kezdve az első ismert aquincumi víziorgonától a ma épülő modern hangszerekig.

Hazánkban hozzávetőlegesen 3100 orgona van, ezek többsége egymanuálos, kevés regiszteres kisorgona. Az előadó megjegyezte, hogy a magyarországi orgonák fejlődésében szerepet játszott a török fennhatósággal járó és a reformációt követő pusztítás, amelynek során a hangszerek jelentős része használhatatlanná vált vagy megsemmisült. A nyugati-európai országokhoz képest így hátránnyal indultak Magyarországon az orgonák fejlesztésére irányuló törekvések, amelyeket sajnos a mai napig sem tudtak leküzdeni. Az orgonaszakértő példaként említette, hogy abban a korszakban, amikor Johann Sebastian Bach megírta legjelentősebb műveit, a németországi többmanuálos, sokregiszteres, pedálos orgonákon azok minden nehézség nélkül előadhatók voltak, ugyanakkor a magyarországi pedál nélküli, egymanuálos, négy-hat regiszteres orgonák erre alkalmatlanok lettek volna.

A legdíszesebb orgonák a barokk korban épültek. Jellemző volt az orgonaszekrény túldíszítése, cizelláltsága, mozgalmas, aranyozott szobordíszítése. Az ezt követő időkben azonban egyre kevésbé variáltak a színekkel és a formákkal, inkább a letisztultságra, az egyszerűségre törekedtek.

A hangszer belső szerkezetének fejlődését az Angster orgona- és harmóniumgyár háromgenerációs munkásságának bemutatásával ismertette az előadó. A gyár alapítója, Angster József híressé vált több európai országban is a könnyű billentésű, mechanikus vezérlésű orgonáiról, valamint az ő nevéhez fűződik Magyarország első nagyméretű orgonájának megépítése a kalocsai érsek megrendelésére. Angster József fiai, Emil és Oszkár képviselték a második generációt, akik külföldi tanulmányaik után átvették a gyár vezetését, és külföldi minta alapján elkezdték a pneumatikus táskaláda szerkezetű orgonák gyártását. Hajdók Judit hozzátette, hogy valójában a harmóniumgyártás tartotta fenn a gyárat, hiszen a harmónium akkoriban népszerű hangszer volt, és az előállítása sem volt olyan költséges, mint az orgonáé.

Az Angster testvérek nevéhez köthető a szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház orgonájának megépítése, amely Klebelsberg Kunó kérésére Magyarország legnagyobb, és abban az időben Európa második legnagyobb méretű orgonájának készült. (A terv szerint 136 regiszteres lett volna, ez azonban nem valósult meg teljesen.)

A gyár harmadik generációját Angster József és Imre képviselték. Ők az elektropneumatikus orgonák építésébe kezdtek bele, azonban munkájukat akadályozta egyrészt a II. világháború és az azt követő alapanyaghiány, másrészt a kommunista diktatúra, ugyanis koncepciós perekben letöltendő börtönbüntetésre ítélték őket az Egyházban folytatott tevékenységük miatt.

Az előadás végén Hajdók Judit elmondta, hogy napjainkban már nem jellemzőek az orgona szerkezetére irányuló változások, az orgonaépítők a régi megoldásokat részesítik előnyben.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír