Örök nyugalomra helyezték Gaál Endre esztergomi nagyprépostot

Hazai – 2018. szeptember 27., csütörtök | 20:50

Az esztergomi bazilika altemplomában helyezték örök nyugalomra szeptember 27-én Gaál Endre nagyprépostot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központ egykori dékánját. A gyászmisét Erdő Péter bíboros, prímás mutatta be a főszékesegyházban az emlékezők sokasága előtt.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szertartáson koncelebrált Udvardy György pécsi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) alelnöke, Beer Miklós váci megyéspüspök, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök, Cserháti Ferenc és Snell György esztergom-budapesti segédpüspökök, valamint a főszékesegyházi káptalan tagjai, egykori tanítványai, mintegy százharminc pap. Gaál Endrétől a főszékesegyházban búcsúztak rokonai, az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet és a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanárai és növendékei.

Snell György szentmisén elhangzott prédikációját teljes terjedelmében közöljük.

Eminenciás Bíboros Úr, Főtisztelendő Püspök Atyák, paptestvérek, kedves gyászoló család, szeretett testvérek!

Megrendült lélekkel és fájdalommal vesszük körül paptestvérünk koporsóját, ahogyan üdvözítőnk is mélyen megrendült barátja, Lázár sírjánál. A tisztelet és a szeretet, amely paptestvérünket övezte, arra indít, hogy átérezzük hiányát itt, a földön, hiszen a szeretet erre indít bennünket. Ám fájdalmunkban segítségünkre siet katolikus hitünk, melynek tanításából tudjuk, hogy Isten örök életre teremtett és hívott meg minket. Tanítványainak azt ígérte, hogy „ti, akik lemondtatok értem mindenről, és követettek, százannyit kaptok már itt, a földön, végezetül pedig örök életet”. Krisztus feltámadása nyomán ez a hit immár biztosíték, hogy az Őt követők számára a halál a célba érés, a hazatérés pillanata. Ez a hit a mi reményünk, paptestvérünk számára pedig már a beteljesülés.

Hiszen odaadta életét Jézusnak. Ifjúságában, kispap korában ismertem meg a Központi Szemináriumban. Elsőéves koromban ő volt az évfolyamunk duktora. Igaz szívvel készült a papságra, ugyanakkor egy életkedvvel teli, vidám kispap volt. Papszentelését követően négy évig Szécsényben volt káplán, majd Strasbourgban végzett tanulmányai után az esztergomi szeminárium tanára lett. Ettől kezdve az élete Esztergomhoz köti. Az oktatás-nevelés szinte minden szintjén tevékenykedett. Az itt töltött negyven év alatt volt teológiai tanár, spirituális, szemináriumi rektor, a Hittudományi Főiskola rektora, a Vitéz János katolikus tanítóképző rektora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karának dékánja, s az évtizedek során lett mindenki számára „a GAÁL ATYA”.

Tanítványaitól kérdezgettem, mit jelent számukra Gaál atya. Általános vélemény szerint a Biblia szenvedélyes szeretetét és megszerettetését. A biblikumórák nemcsak tudást nyújtottak, hanem ráneveltek a biblikus gondolkodásra. Nemcsak tudást nyújtott, hanem nevelt is. Rengeteget beszélt lelkipásztori élményeiről, gyermekkoráról, a Szentföldről. Mindenki tudta, hogy a Szentföldön este hideg van – Gaál atya mindig fázott. A sok viccelődés és nevetés mellett tekintélye volt – óráin érződött, hogy nem kötelességből tanít, hanem azt tanítja, amit valóban szeret is, a Biblia világát. Megtanulták tőle, hogy amint megvan az ideje a komolyságnak, úgy a vidámságnak is, még az igehirdetésben is, hiszen örömhírt hirdetünk. – Szerette az együtt-léteket, a névnapokat, a jó húslevest, a Mikulás-műsorokat, akkor is, amikor ő került terítékre. Nem sértődött meg, kifejezetten élvezte, ha utánozták. Nagyon színes, érdekes egyéniség volt. Emellett tanárként is atya maradt, és példakép. Papi generációk adnak hálát érte Istennek.


Harminc évig volt az esztergomi káptalan tagja, 2000-től nagyprépostja. Talán ma már sok mindenben átalakult a káptalan szerepe is, de ott is felelősséggel és odaadással állt az évezredes intézmény élén. Hálát adva Istennek Gaál atya életéért hisszük, hogy ez a gazdag élet, melyben a szenvedés is jó ideje helyet kapott, Isten örök hajlékában folytatódik. Évekig súlyos beteg volt, de erőt kapott annak elfogadására. A halála előtti napon is tanított.

A búcsúzás perceiben mélységes hittel ajánljuk Őt Isten szeretetébe, imádkozva érette – kérjük irgalmas Urunkat, adja meg testvérünknek az igazak örök jutalmát. Ámen.

Gaál Endre 1945. december 3-án született Budapesten, 1969. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. 1969–70-ben a budapesti Hittudományi Akadémián végezte hatodévesként tanulmányait. Káplánként szolgált Szécsényben 1970–74-ig, majd Strasbourgban töltötte tanulmányi szabadságát 1974–77 között. 1977-től az esztergomi szemináriumban volt teológiai tanár, 1979–80-ban, illetve 1982–88 között spirituális is. Később, 1991–99-ig az intézmény rektora. 1999-ben kinevezték az Esztergomi Hittudományi Főiskola főigazgatójává. 1999–2011 között az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola rektora volt. 1995-től az Érseki Bíróság bírájaként, 2009-től pedig a papi továbbképzés referenseként is szolgált. 1980-ban érseki tanácsosi címet kapott, 1988-ban protonotáriussá és kanonokká, 2000-ben pedig nagypréposttá nevezték ki. Életének 73., áldozópapságának 50. évében, 2018. szeptember 20-án költözött az örökkévalóságba.

*

Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora az egyetem vezetőinek jelenlétében mutat be emlékmisét Gaál Endre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központ egykori dékánja lelki üdvéért szeptember 29-én, szombaton 18 órakor az Egyetemi templomban (Budapest V. kerület, Egyetem tér).

Fotó: Lambert Attila

Fotó: Mudrák Attila/Keresztény Múzeum

Magyar Kurír
(ki)

Kapcsolódó fotógaléria