Palánki Ferenc felkereste a debreceni Szent László-plébániát

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A vasárnapi evangélium a szőlősgazdáról szólt, aki egyforma összeget adott a munkásoknak, annak is, aki csak egy órát dolgozott, de annak is, aki egész nap verejtékes munkával tevékenykedett.

Ez a példabeszéd igazságtalannak tűnik számunkra, ha emberi szempontból nézzük – mutatott rá Palánki Ferenc –, de Isten országa nem emberi elgondolásaink alapján működik.

Mi az egy dénár? – tette fel a kérdést a főpásztor. – Ez nem az egy napi bér, hanem maga az Isten, aki nem tud és nem akar többet adni nekünk, mint saját magát. Vannak, akik egész életükben Isten országa elnyerésére készülnek, de vannak, akik az utolsó pillanatban térnek meg. Isten országa ajándék számunkra, az igazi boldogságot jelenti, és ezért érdemes minden áldozatot meghozni. Viszont vannak – a példabeszédből is látjuk –, akik irigykednek a többiekre. Vigyázzunk: a rendezetlen vágyak romlásba taszítanak. Az ilyen embernek felszínes istenkapcsolata van vallásossága ellenére.

Szent László király alázatos volt, nem akart király lenni, a koronát is maga előtt vitette – utalt Palánki Ferenc az emlékévre. – Számára a legnagyobb kincs az ima volt, az Isten szeretete, mindig Istenbe kapaszkodott. Nem irigykedett Salamonra, a mogyoródi csata után mint vesztest nem végeztette ki őt, csak elzáratta a világtól. És Salamon kiszabadulása után bűnbánó életet élt egy dalmáciai remeteségben.

A debrecen-nyíregyházi főpásztor elmondta, hogy örömmel hallotta, hogy a plébánia közössége az előző évek kifelé forduló rendezvénysorozata után most belső megújulásra törekszik. „Jézus Krisztus szeretete kell hogy megnyilvánuljon bennünk, és ez hoz majd új megtéréseket” – buzdította a híveket.

A Szentírás vasárnapjának időpontja Szent Jeromos emléknapjához kapcsolódik – emlékeztetett a megyéspüspök. – Jeromos „beleszentült” abba, ahogy húsz éven át fordította a Szentírást héberből és görögből az akkori köznyelvi, úgynevezett vulgáris latinra. Korábban Damazusz pápa titkáraként működött Rómában, szigorú lelkivezető volt, és kiállhatatlan természetű. Majd elment Betlehembe, s remeteségben élt. Ismerte természetét, s tudta, hogy egy oroszlánt könnyebb megszelídíteni, mint saját magának megváltoznia – ezért is ábrázolják mindig az állatok királyával.

A Szentírás olvasása megváltoztat minket is. Szűz Mária is el-elgondolkodott az angyal, majd Fia szavain. Ezt tegyük mi is: a Szentírás szavai életünket átformálják, rossz tulajdonságainkat lemetszik. Ne nézzük rossz szemmel a másikat. Isten mindenkihez jó, minden gyermekét üdvözíteni akarja, mindenkinek egy dénárt ad. Az Isten Egy, és mi is egy-egy személy vagyunk. A mi szolgálatunk az, hogy másokért élünk, ezt folytassuk, vagy ha még nem tettük, kezdjük el – zárta prédikációját Palánki Ferenc, aki a szentmise végén megáldotta a hívek magukkal hozott bibliáit.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír