Pápai áldásban részesült a Brazíliában élő gyémántmisés magyar misszionárius

A pápai áldást a főpásztor munkatársai körében, kis ünnepség keretében adta át a misszionáriusnak, aki meghatódva vette át Ferenc pápa imádságos elismerését és köszönetét a lelkek megmentéséért végzett szolgálatáért.

A fehérvári születésű Molnár László, az 1950-es években számos megpróbáltatás után lehetett kispap. 1957. június 19-én szentelte fel püspöke, Shvoy Lajos. Kálozon, Sárbogárdon, majd Csepelen szolgált. A „nehéz időkben” is sokat foglalkozott fiatalokkal, kisközösségeket alapított, ezért az államhatalom ellenségként kezelte. 1966-ban el kellett hagynia Magyarországot, az állandó fenyegetettség miatt Rómába ment.

1967-ben a bencések Brazíliába hívták misszionáriusnak, és São Paulo Morumbi negyedében telepedett le. 1968-ban Vicente Scherer bíboros és Lajos Mezgar pap meghívták az emigráns magyarok pasztorálására Porto Alegrébe. Így lett a brazil nagyváros Szent Márton-templomának plébánosa. A plébánia és a templom építésén túl ekkor fogott komoly lélekmentő munkájába, különösen a fiatalokért és a papi hivatások elindításáért tevékenykedett sokat. Plébániáján a különböző pasztorációs területek ellátása, az állandó szentségimádás mellett számos lelkigyakorlatot tartott. A résztvevők nagy száma és a folyamatos helyhiány miatt 1990-ben megépíttette a Nossa Senhora da Evangelização lelkigyakorlatos házat. A mintegy száz főt befogadó helyen ettől kezdve folyamatosan igehirdetéseket, hitmélyítő lelkigyakorlatokat szervezett fiataloknak, bérmálkozóknak, házasoknak, gyerekeknek; de tartanak itt úgynevezett imában elmélyült csendes napokat, szeminaristáknak továbbképzéseket. László atya mindig különös figyelmet fordított a fiatalok pasztorációjára, a Katekizmus tanítása mellett kurzusokat hirdetett nekik a Bibliáról, vagy például az Egyház szociális tanításáról. A szegény sorsúak lakta területet ellátó plébániáján nagy gondot fordított a nincstelenekre: evangelizációs munkája mellett lehetőségeihez mérten anyagi támogatásban is részesítette őket.

A magyar misszionárius 1977-től a karizmatikus megújulás bevezetésén dolgozott. Rio Grande do Sulban megszervezte az Renovação Carismática Católica, movimento católico da Arquidiocese de Brasília/DF. központi irodát.

1983-as franciaországi látogatása során egy karthauzi szerzeteskolostor elöljárójánál, Don Cirillonál járt közben, hogy Brazíliában is nyissanak házat a közösség tagjai. 1984-ben Santa Mariában létrehozták az első dél-amerikai karthauzi kolostort.

1990-ben megalapította a Miasszonyunk Testvéri Közösséget (Fraternidade Nossa Senhora da Evangelização), amelynek jelmondata: „Jézus élő, szerető, irgalmas jelenlétének látható, sugárzó és állandó jele lenni a mai világban.”

1992-ben létrehozta a Fundação Fraternidadét, hogy a médián keresztül is minden kommunikációs eszközt felhasználjon az evangelizációra.

Két rádióállomást is működtetnek: a Rádio Fraternidade de Taquari/RS és a Rádio Fraternidade de Ijui/RS adót. Mindkettő üzleti propaganda és háttér nélkül, napi 24 órán át evangelizál. Harminc televíziós állomás közvetíti műsorait, köztük a Rede Vida vagy a TV Canção Nova.

Folyamatosan dolgoznak újabb közvetítő rádiók és televíziók szerződtetéséért. Az alapítványnak és a rádióknak internetes oldalai is vannak, ezáltal a világon bárhol elérhetők.

1998 óta Ijuí településen, a rádió székhelyén lelkigyakorlatokat, időszakos ima- és evangelizációs találkozókat is tartanak.

2000-ben kápolna is épült, ami hamarosan kicsinek bizonyult az ideérkező zarándokok befogadására. Így az Öt Rózsa Asszonyának (minden rózsa egy kontinenst képvisel) szentelt szentéllyé lett, az egész világért való imádság helyévé. 2003-ban Jézus irgalmasságának szentelték, és elnevezték „Az Isteni Irgalmasság Szentélyének”.

Molnár László közreműködésével 2002-ben alakult meg a Fraternidade Nossa Senhora da Evangelização életközössége, amelynek három központja van: a Szent Márton-plébánia Porto Alegrében, a Rádio Fraternidade Taquariban és a Rádio Fraternidade Ijuíban.

A munkatársakat folyamatosan továbbképzik, többen tanulnak Rómában a Teresianumban is. Missziós szolgálatukat Magyarországra, Ukrajnára és Afrikára is szeretnénk kiterjeszteni.

Erőforrásuk a következő alappilléreken nyugszik: az Oltáriszentség, Szűz Mária és az Egyház tiszteletén, a szentatya követésén.

A közösség tagjai Isten Országáért egységben, az evangelizáció segítségével, Isten irgalmasságában bízva tesznek mindent. A Fratenidade jelszava: „Jézus élő, szerető és irgalmas jelenlétének látható, sugárzó és állandó jele lenni a mai világban, hogy egy új, testvéri világot építhessünk!”

Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír