A pápát búcsúztatták a budapesti egyetemisták

„Hallottuk, láttuk, hogy XVI. Benedek pápa utolsó vasárnapi Úrangyala-imádsága, valamint szerdai katekézise, nyilvános elbúcsúzása alkalmával milyen sokan megindult lélekkel vettek részt az eseményen. Az azonban mégis jelentőségteljes, hogy Rómától 1400 km-re, a magyar főváros szívében, a katolikus fiatalok körében is könnyeket fakasztott a pápa búcsúja” – fogalmaz Pákozdi István.

Február 28-án, a szokásos csütörtök esti nagy hittan végén, amelyen e héten is 150 egyetemista vett részt, közös imádsággal emlékeztek az akkor már egy órája üresen álló Péter székéről, a pápaságról és Ratzinger pápa szelíden kedves személyiségéről. A Magyar Szentek kör alakú templomában a fal mellett állt sorban egymás mellett a másfél száz fiatal. A félhomályban a szentély balkonján mécsesek égtek, az oltár előtt a földön három.

A Totus tuus, teljesen a tied… ifjúsági ének után felolvasták XVI. Benedek pápa első enciklikájának záró szavait: „aki Istenhez megy, nem távolodik el az emberektől, hanem ekkor kerül igazán közel hozzájuk…” (Deus caritas est, 42). Ezt követően elimádkozták Simeon énekét a Bibliából, amely a napzáró zsolozsmában, a kompletóriumban szerepel: „Bocsásd el most szolgádat, Uram… mert szemeim meglátták az üdvösséget…”. Áldással, majd Szilas Imre Üdvöz légy, Máriájával fejeződött be XVI. Benedek pápai szolgálatra való visszaemlékezést. A hegedű és orgona közjáték alatt néhányak szemében a pápához való ragaszkodás, a hála könnycseppjei jelentek meg.

„2013. február utolsó napja, az idei kemény tél utolsó órái. Egy korszak lezárulása, egy törékeny, idős ember hatalmas szolgálata az Egyház élén, akinek szavait, tanítását azonnal könyvbe lehet vésni. Egy valóban teológus pápa búcsúzása. A széke most üres, és a szívünkben is egy hely az, bár egészen más a helyzet mint nyolc évvel előtt. Ő továbbra is marad, velünk marad; a hegyen, a magányban, az imádság remeteségében, ahol lehet, hogy többet tehet értünk, mint eddig a szavaival, rendeleteivel. Isten éltesse, tartsa meg nekünk, amíg csak lehet. Nem baj, ha nem tudja, Budapesten is hullottak könnycseppek érte, mégpedig fiataloké, ragaszkodó, mai keresztény fiataloké…”– szerepel a budapesti egyetemi lelkész írásában.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír