Papszentelést ünnepeltek a megújult kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban

Hazai – 2016. június 25., szombat | 18:55

A külső és belső megújulásnak köszönhetően a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház visszakapta barokk pompáját, a régészeti feltárások révén felszínre kerültek az ezeréves múlt emlékei. A székesegyházat a június 25-én ünnepelt papszenteléssel adta vissza Bábel Balázs érsek a liturgia számára.

KÉPGALÉRIA - Klikk a képre!

Kettős ünnepet ültek június 25-én a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban. A hívek 5 év után birtokba vehették a kívül-belül megújult „székest”, s tehették ezt három fiatal pappá szentelésének alkalmából. Csorba Dávid, Marton Gábor és Kőhegyi Dániel a templom megáldásának napján részesültek a papi rend szentségében. A székesegyházat zsúfolásig megtöltötték a zarándokok: összegyűlt a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye papsága, a szentelendők hozzátartozói, növendéktársai, az egyházmegye hívei és számos vendég.

Bemegyek az Úrnak oltárához, mert ő nekem ujjongó örömem – az évszázadokon keresztül imádkozott lépcsőima antifónáját idézte Bábel Balázs érsek a papság bevonulását követően. Sok küzdelem után Isten szolgáltasson igazságot, örömöt a szívünkbe a templom megáldásának, az oltár felszentelésének és három pap szentelésének ünnepén – mondta a templomfelújítás éveinek nehézségeit megidézve az érsek.

Az ünnep a templom megáldásának szertartásával kezdődött: Bábel Balázs érsek megszentelte a vizet, meghintette a falakat, majd folytatódott a szentmise liturgiája. Az evangélium elhangzását követően kezdődött a papszentelés szertartása, majd Bábel Balázs szentbeszéde következett. A főpásztor összekapcsolta a templom megáldásának ünnepét a papi élet kezdetét jelentő szenteléssel. Szentírási példákkal alátámasztva mutatta be, mit jelentett Jézus számára a templom. Láttatta a gyermek bemutatását a templomban, az írástudókat hallgató és kérdező 12 éves Jézust, a megkísértést elszenvedő Jézust, a tanítót, a kereskedőket kiűző mestert. „Emészt a  házadért való buzgóság” – szólt a zsoltáros szavaira emlékező tanítványokat idézve. Jézus élete keretét a templom adta – hangsúlyozta az érsek. Majd kiemelte: Jézus a templomnak ugyanakkor új lelki jelentést adott: „Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra felépítem azt.” Ellentmondásban lenne ez templomtiszteletünkkel? – kérdezett rá az érsek. Nem, Jézus szerette a templomot. Amikor templomot építhetünk, azt fejezzük ki, hogy az atyai házba igyekszünk, ahova meghívottak vagyunk.

Számunkra a templomban jelen van Jézus az oltáriszentségben, az imádkozó hívek közösségében. Isten háza nem áll üresen, az Úr jelen van itt, behív imára, bűnbánatra, örömeink, kéréseink megfogalmazására. Életünk a kereszteléstől a gyászmiséig a templomhoz kötődik, különösen a papságé – fordult a szónok a szentelendőkhöz. „Itt mutatjuk be Krisztus áldozatát, amiben kiteljesedik a papságunk, és életünk áldozattá válik” – szólt.

Most arcra borultok, egykor pedig, hűségben megélt papságot követően hanyatt fekve, kiterítve búcsúznak majd tőletek. Életeteknek ebben a keretben kell lejátszódnia, az igehirdetésben, a szentségek kiszolgáltatásában, a naponta bemutatott szentmisében.

„Nem akármilyen templomban ünneplünk ma” – hangsúlyozta Bábel Balázs. Évekig vártunk arra, hogy beléphessünk szép, de romos állapotából egykori pompájába visszaállított belső terébe. A Nagyboldogasszony-főszékesegyház a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye főtemploma. „Sokan a leányok közül gyűjtöttek kincseket, te valamennyit felülmúltad” – idézte a szentély diadalíve feletti feliratot az érsek. Kifejezi ez templomunk rangját, de utal Máriára is, hiszen a barokk székesegyházat Mária mennybevétele tiszteletére szentelték. Mária ugyanis a legtöbbet adta a világnak, magát Jézust – mondta a főpásztor.

A barokk székesegyház mást is üzen: a felújítás során végzett feltárási munkának köszönhetően ezeréves múltunk emlékei kerültek felszínre: a Szent István-kori székesegyház, a középkori gótikus falak maradványai. Azt üzenik ezek a kövek, hogy Isten ezer éven át ezzel a templommal is megmutatta népünket kísérő, hathatós segítségét. A meghatottság hangján szólt a főpásztor arról, hogy itt járt egykoron Szent István, itt élt a neki koronát hozó első érsekünk, Asztrik, és innen indultak történelmünk fontos eseményei. Felidézte a török kor után templomait, papságát vesztett, pusztává tett egyházmegyét, melyet a mindenkori kalocsai érsekek munkája emelt fel. Ők tudták, hogy elsőként a templomot kell felépíteniük – mondta Bábel Balázs.

Nekünk is erre kell törekednünk – mutatott rá idézve a kórus felett arany színű betűkkel felrótt zsoltárverset: „Uram, szeretem a te házad ékességét”. Isten tulajdonsága a szépség, ez nem luxus, nem nagyzás, hanem hódolatunk és imádatunk kifejezése – tanított a főpásztor. Majd így folytatta: Ha ezt a templomot csak vasárnapi misére nyitjuk meg, akkor hagyjuk, hogy elfonnyadjanak a díszítés virágai. Ha mindig nyitva vagyunk, és élő, imádkozó közösséggel várjuk a betérőt, hódolatunkat fejezzük ki. Ez a papon múlik. A pásztor a nyájért él, a nyáj hallgat a pásztor szavára – fordult ismét a szentelendőkhöz. Életünk kerete a templom – tért vissza a kiinduló gondolathoz az érsek: A legfőbb gondotok legyen a szent templom, aki e szerint él, dicsőíti Istent, szereti híveit, annak majd megnyílik az a másik templom, Isten és a bárányok temploma – zárta szentbeszédét.

A szertartás az oltárszenteléssel, majd a szentmise liturgiájával folytatódott. Káptalani kinevezések zárták a szentmisét: Menyhárt Sándor, Szűcs Tibor, Kaló Krisztián kaptak esperesi rangot. Bábel Balázs köszöntötte az ezüst-, arany-, vasmisés paptestvéreket. Végül átadta az újmisések dispozícióit. Az ünnepi liturgiát a köszönetek sora zárta. Az érsek kiemelte Vörös Márta főépítész munkáját: „Pro Domo Dei” – ez az elkötelezettség jellemezte mindvégig munkáját – méltatta az építész tevékenységét.

A jeles nap Bábel Balázs érsek számára is kettős évforduló - tudtuk meg Sebők Sándor fóti plébánosól, Bábel Balázs régi barátjától. 1999. június 25-én kezdte meg Kalocsán érseki szolgálatát, június 19-én pedig pappá szentelése 40. évfordulóját ünnepelte.

Vörös Márta egyházmegyei főépítész a Nagyboldogasszony-főszékesegyház megújulásáról

A jelenlegi csaknem teljesen befejeződött restauráció, külsőben, és belsőben teljes megújulást jelent, kiterjed a liturgikus berendezéseinek restaurációjára is.

A munkálatok az északi, majd a déli torony teljes átépítésével, 2009-ben kezdődtek. A szentély belső tere ismét visszakapta eredeti barokk szintjét. A szentély diadalíve alatt, korabeli fotók alapján helyreállították a faragott szentélyrekesztőt.

Restaurálták a templom titulusát jelentő, 1857-ben, Kupelwieser Lipót, bécsi festőművész által festett, Szűz Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet és a Foerk Ernő által tervezett, 1907-1912 között épített, aranyozásában megújult baldachinos oltárt.

Megújult felületekkel és ragyogással gazdagítja a szentély liturgikus terét az 1740-ben, Patachich érsek által készíttetett 12 faintarziás kanonoki stallum, mely az 1738-ban beépített, diófából készült szentélyajtók stílusához igazodik. Megújult a szentély két kapuzata is, azok új márványfestése a baldachinos oltár vasbeton oszlopainak műmárvánnyal borításához igazodik.

Restaurálták a káptalani sekrestye 1740-ben, olasz mesterek által készített stukkóit, díszes szekrényeit,a kupolákat és falakat díszítő, szentírásból vett részleteket ábrázoló relief képeit.

Visszaépült Angster-orgona szekrénye, a egy felújítás után a sípok és az új spanyolkürtök rövidesen a helyükre kerülnek. A múlt század elején készült, barokkhoz illeszkedő díszes faragású tölgyfa padok megújultan várták híveiket.

A restaurációval újjáépített faszerkezetű, vörösrézlemezzel borított kupolák díszítik ismét a tornyokat, kriptalejárót, újrafaragott kőkorlátok természetes kőfelületeket látunk a főhomlokzaton és a belső karzaton. Az alkalmazott technológiák minden esetben hagyományos módozat kiválasztásával, a felújítás igényeihez igazították. A köveket kézzel faragták, a stukkókat anyagában az eredetivel megegyezően készítették és festették, az aranyozások füstarannyal javítottak.

A 2009 óta tartó munka első pontjához érkeztünk: visszaadtuk a barokk templomot a hitélet számára. A jövő feladata az ASZTRIK érsek nyomában - A kalocsai érsekség történelmi múltjának emlékei, épített öröksége az Árpád-kortól napjainkig - A kalocsai főszékesegyház felújítása és régészeti feltárása nyomán címmel tervezett kiállítás megvalósítása, mely térben és időben több mint ezer évet átívelően, az eredeti helyén, a Szentháromság téren és a megépült ASTRICEUM Érseki Múzeumunkban lesz majd látható.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria