Segítség a fagyos télben a röszkei és tompai határnál várakozóknak

A hőmérő higanyszála -10 fok alá süllyedt az elmúlt hét éjszakáinak szinte mindegyikén. A tompai határátkelőnél most is várakoznak a szabad ég alatt, mintegy negyven fő, közöttük gyerekek is. A Szent Egyed közösség négy tagja élelmiszert – olajat, tésztát, rizst, paradicsomot, paprikát, teát, halat és cukrot –, brikettet és takarókat vitt a hétvégén a menekülteknek. Tompán a várakozók két csoportra szakadtak: egyrészt olyan szíriai és iraki emberek vannak itt, akik hónapok óta várnak sorukra, és Szerbiában már feliratkoztak, másrészt olyan algériaiak és marokkóiak, akik nincsenek a listán, és valószínűleg nem is fogják őket beengedni a tranzitzónába.

Egy huszonéves jó kedélyű algériai fiú, aki már három éve úton van, mesélt az életéről, hosszú útjáról. „Hogy bírtad az éjjelt?” – kérdezték tőle. „Amikor felébredtem – mondta végigsimítva a karján – vékony jégréteg volt a kabátomon. Rám fagyott. Ha lenne egy takarótok?!” – mondta kérlelően. Szerencsére volt. Megköszönte, majd elmondta: „Minden napot úgy fogadok, ahogy jön. Isten megsegít.”

„Milyen jó lenne jövőképet adni ezeknek a fiataloknak, mielőtt rossz társaságba keverednek, vagy elveszítik a még nyitott, őszinte, gyermeki érzéseiket. Mert biztosan sokaknak hasznára lehetnének. Hány időst jó kedvre tudnának deríteni, milyen sok embert össze tudnának hozni kiváló kommunikációs készségükkel! Tényleg nem tudunk értük semmit tenni?” – merült fel sok kérdés a látogatókban.

A Szent Egyed közösség tagjai Röszkén is kiszálltak az autóból, szinte csontig hatolt a hideg. A hőmérséklet ugyanannyi, mint Tompán, de valami mégis elviselhetetlenebb. Itt afgánok, irániak, és pakisztániak vannak. Remélik, hogy adományaikkal és a baráti szóval talán tudtak egy kicsit enyhíteni a szenvedéseiken.

Forrás: Szent Egyed közösség/Nagy János

Fotó: Szent Egyed közösség

Magyar Kurír