Sötétzsolozsma a pécsi székesegyházban

A hagyomány szerint a húsvétot megelőző három napban hangzottak el Jeremiás próféta siralmai – ezeket a sorokat imádkozzák a hívek nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton a sötétzsolozsmában.

Az elnevezés onnan ered, hogy a 10. századig éjszaka végezték ezt az imádságot, illetve arra, hogy mire befejezik, egy kivételével minden gyertyát eloltanak a templomban, ez adja a szertartás különlegességét és mély szimbolikus jelentését.

A háromszögletű gyertyatartón lévő tizennégy színes és egy fehér gyertya közül az imádságban szereplő minden egyes zsoltár és ének után eloltanak egy-egy színes gyertyát, így a végén csak a háromszög csúcsán álló fehér gyertya marad égve.

Az utolsó zsoltár végeztével ezt az égő gyertyát az oltár mögé viszik és elrejtik. Végül a bűnbánati zsoltár eléneklése után előhozzák, a gyertyatartóra helyezik, majd a diakónus látványosan félbetör egy barkaágat.

Az egész szertartás mély szimbolikus jelentéssel bír. A kioltott gyertyák jelképezik Krisztus tanítványait, akik szenvedésekor elhagyták őt. A barkaág megtörése Krisztus szenvedéseinek megkezdésére utal. Az égve maradt gyertya Krisztus jelképe, aki meghalt a kereszten, de a halál nem uralkodott rajta, hiszen ragyogó fényben feltámadt.

* * *

A pécsi székesegyházban április 19-én, nagypénteken és április 20-án, nagyszombaton reggel fél 9-kor végezik a sötétzsolozsmát a Corpus Christi-kápolnában. A nagycsütörtök délelőtti olajszentelési szentmise miatt a nagycsütörtöki imaórát elővételezve, nagyszerdán, április 17-én este 8 órakor tartják meg a székesegyház szentélyében, a papnövendékek és a székesegyház Palestrina Kórusa szolgálatával.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Loósz Róbert

Magyar Kurír