Székely János esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg a jánosházi közösségi Dorottya-kertet

Hazai – 2017. április 3., hétfő | 13:35

Március 24-én áldotta meg a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által kialakított kertet Székely János esztergom-budapesti segédpüspök a jánosházi plébánia udvarán. Az ünnepi avatást megelőzően szentmisét mutatott be. A program cigány családtalálkozóval és műsorokkal folytatódott a főtéren.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász hét éve kezdte el az üresen álló plébániák újrahasznosítását, a hozzájuk tartozó kertek életre keltését. Ez összefügg az „Öngondoskodó háztartások” programmal, amelynek célja, hogy a falusi családok újra tartsanak kisállatokat, kerti terményeik által legyenek részben önellátóak. Ezért a rászorulóknak évek óta vetőmagot és csirkéket adományoz a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász. A művelésre példát is ad a katolikus segélyszervezet: 20 ezer levendula virágzik már hat éve a vásárosmiskei kertben, a kemenespálfai volt katolikus iskola földterületén 160 szilvafát telepítettek Veres András püspök segédletével, illetve támogatásával telepítették a nagylengyeli 60 szilvafát és a sok-sok csipkebogyóbokrot.

Március 24-én a Vas megyei Jánosházán avatták fel ünnepélyesen a Dorottya-kertet. A plébánia félhektáros földjébe négyszáz feketeribizli- és száz feketeszeder-palántát ültettek el. A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, V. Németh Zsolt köszöntőlevelében rámutatott, hogy ez az újabb „tündérkert” már a negyedik, ami a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász áldozatos munkájának köszönhetően megújult. Az államtitkár rendkívül fontosnak tartja, hogy „a Dorottya-kertben is kiemelt, nemes cél, hogy a gyümölcsfák segítségével halmozottan hátrányos helyzetű emberek és családok jussanak munkához, feldolgozhassák a termést, majd a kész termékeket árusítani tudják a helyi piacokon.” 

A Dorottya-kertben termő gyümölcsből lekvár készül, és mire elérkezik az első szüret ideje, elkészül a szombathelyi karitász jelenleg épülő, Szent Annáról elnevezett gyümölcsfeldolgozó üzeme is.

Az ültetés ünnepélyes befejezésében részt vett Császár István egyházmegyei kormányzó, Horváth József, a karitász lelkivezetője, Kiss András polgármester és a csákánydoroszlói fiatalok Orsos Zoltán plébános vezetésével.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök ünnepi misét mutatott be, majd vetőmagokat áldott meg, amelyekből  cigány családok is kaptak. Ezt követően megáldotta az újonnan kialakított Dorottya-kertet.

Később a város főterén felállított rendezvénysátorban cigány kulturális csoportok, előadók szórakoztatták a közönséget. A romák felemelése társadalmi és gazdasági érdek is Magyarországon; az egyházmegyei karitász ezt az ügyet karolta fel, amikor októberben Szombathelyen először rendezett cigány családtalálkozót. A korábbi találkozót éppúgy, mint a jánosházit megtisztelte jelenlétével Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke.

Jánosházán a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász munkatársai kérdezték a cigánypasztoráció hazai helyzetéről a püspököt. A Katolikus Egyház évszázadok óta próbál a cigányságért tenni, erről ötszáz évvel ezelőtti dokumentumok tanúskodnak – mondta el a segédpüspök. – Az 1940-es évektől nagyon sokat tett Sója Miklós görögkatolikus pap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon a helyi cigány közösségért: templomot építettek a cigánytelepre, megtanította írni, olvasni a fiatalokat. Nagy előfutára volt a mai cigánypasztorációnak. A rendszerváltozás után új lehetőségek nyíltak e téren is. A Katolikus Egyház a különféle szervezetein keresztül ma 62 közösségi házat működtet roma gyerekeknek, ahova iskola után mehetnek tanulni. Több mint tízezer fiatalt lehet elérni így. Fő cél, hogy ne essenek ki az általános vagy középiskolából.

Székely János azt is elmondta, hogy a közösségi házakban mosakodási lehetőséget, illetve szükség esetén ruhát, emellett jogi, családsegítő tanácsadást is biztosítanak, segítik a fiatalokat a munkahelykeresésben. Esztergomban négy focicsapat, egy tánccsoport is működik, a házba gyermekorvos is jár.

Nagyon nagy erőfeszítés a házak működtetése Egyházunknak. Ám gondot okoz a finanszírozásuk, mert egy pályázat gyakran csak egy-másfél évre szól, s mire a következőt kiírják, addig eltelik egy év is – mutatott rá a segédpüspök. – Nagyon nehéz a pedagógusokat, a segítőket megtartani.

Az a tapasztalat, hogy a cigány fiatalok, családok könnyebben elfogadják a segítséget, ha saját közegükben kapják. Ezért egy másik nagy kezdeményezése az Egyháznak, hogy 150 cigány származású vezetőt képeznek. Ők imacsoportokat, bibliaköröket hoznak majd létre, közvetítői lehetnek jó ügyeknek, segítői konfliktusok elsimításának – hangsúlyozta Székely János.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász tavaly kapcsolódott be a cigánypasztorációs munkába – Székely János örömmel fogadta szolgálatukat, hiszen addig semmilyen hasonló program nem valósult meg az egyházmegyében. Nagy öröm, hogy a karitász meghallotta az idők szavát, gyönyörűen megszervezte a tavalyi és a mostani találkozót is. Sok egyházmegye van, ahol ez még a jövő zenéje – mondta el a püspök, aki kifejtette: cigánypasztorációban a görögkatolikusokon kívül az egri, a váci, a kaposvári és a pécsi egyházmegyék járnak élen hazánkban.

Az októberi első cigány családtalálkozó óta nagyon sokfelé hívják az országban a Szombathelyi Egyházmegye egyetlen cigány származású papját, Orsos Zoltán csákánydoroszlói plébánost, aki iskolákban, börtönökben járt, előadásokat tart, hívták Szegedre is, az Értelmiségiek Roma Szakkollégiumába. Csákánydoroszlón megalapította és gitárosként kíséri a többnyire általános iskolás gyerekekből álló Szent Filoména Zene- és Énekkart. Nagy sikert arattak fellépésükkel Jánosházán is. A plébános elmondta, hogy elindult náluk a lelkipásztori kisegítő kurzus, amelynek keretében kilenc asszony tanul roma pasztorációs szakirányt. Oklevelet kapnak majd, plébánosok munkatársaiként aktív résztvevői lesznek a cigány pasztorációs munkának. Segítik a romák felzárkózását a keresztény közösségen belül és a társadalomban is.

Orsos Zoltán hozzátette: a cigány és a nem cigány közösségen belül is elmozdulást érzékel. Vasárnap délutánonként párhuzamosan látogatja a roma és magyar családokat. Csákánydoroszlóban a cigányok elég nagy számban vannak jelen a szentmisén.

A jánosházi helyzetről Bodorkós Imre plébános elmondta, jó az együttműködés cigányok és nem cigányok között. A cigány családok általában az élet nagy fordulópontjainál, a keresztelésnél és a halálozásnál veszik fel a plébániával a kapcsolatot. Házasságkötésre ugyanakkor a plébános eddigi nyolcéves szolgálata alatt nem került sor a roma közösségben, viszont kértek elbocsátást, mert máshol kötöttek házasságot. A hittanórákon cigány gyerekek is részt vesznek – tette hozzá.

A jánosházi Dorottya-kertről Kiss András polgármester elmondta: a közmunkások háromnegyede roma származású, a kertben várhatóan tizenöt ember dolgozik majd. Közösségépítő ereje van a karitászos kezdeményezésnek, hiszen amit termelnek, előállítanak, annak piaca lesz, tehát bevételt hoz majd, ugyanakkor a terület kihasználtsága miatt is kiváló ötlet valósult meg.

A jánosházi kertet Tuczainé Régvári Marietta, az egyházmegyei karitász igazgatója álmodta meg, aki elmondta: nagyon fontos számukra, hogy kezdeményezésük összefonódik az „Öngondoskodó háztartások” programmal. Azzal ma már mindenki egyetért, hogy a cigányság ügye elsősorban szociális probléma, hiszen a hazai romák túlnyomó többsége halmozottan hátrányos helyzetben él, ugyanakkor a munka világába való felzárkóztatásuk rendkívül fontos gazdasági kérdést is jelent.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász mindig új utakat keresve végzi munkáját. A tavaly elkezdett cigánypasztoráció újabb állomásaként április végén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által 2015-ben alapított Boldog Ceferino Intézet munkájával ismerkednek majd meg Szombathelyen.

Forrás: Szombathelyi Egyházmegyei Karitász

Fotó: Szombathelyi Egyházmegyei Karitász; Répcelaki Szent István Király Plébánia Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria