Szent II. János Pál pápáról rendeztek konferenciát Budapesten

Hazai – 2017. május 10., szerda | 13:59

A Századvég Alapítvány „Értékek Európája” konferenciasorozata keretében „Szent II. János Pál pápa és a keresztény Európa megújulása” címmel nemzetközi konferenciát rendezett május 9-én, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Előadást tartott Erdő Péter bíboros, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, Ján Figel’, az Európai Unió EU-n kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízottja, valamint Érszegi Márk Aurél, Magyarország vatikáni nagykövetségének tanácsosa. Köszöntőt mondott Fodor György, a PPKE dékánja mint a konferencia házigazdája és Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke.

„Én, Róma püspöke és az egyetemes Egyház pásztora, szeretettel teljes felhívást intézek hozzád, vén Európa: Találd meg újra önmagadat!” – idézték a szent pápa egy mondatát a konferencia meghívóján.

A tanácskozás előadói mind hangsúlyozták, a lengyel pápa nélkül Európa és az Egyház sorsa egészen másként alakult volna. Kiemelték, hogy II. János Pál pápa megválasztásának pillanatától kezdve hangsúlyozta, Európának „két tüdővel kell lélegeznie”, mely egyfelől arra vonatkozott, hogy a kontinens keleti és nyugati országainak a közös célokért együtt kell működniük, másfelől, hogy a keleti és nyugati kereszténység folyamatos párbeszéde is szükséges.

Semjén Zsolt előadásában a keresztény Európáról mint identitásról beszélt. Kiemelte, hogy Európában, még a politikai vezetők körében is gyakran hangzik el az a közkeletű tévedés, hogy Európa a görög kultúrára, a római jogra és a zsidó-keresztény etikára épül. A miniszterelnök-helyettes ezzel szemben hangsúlyozta, a kereszténység nem építőkocka a katedrálisban, hanem maga a katedrális, mely többek közt a görög kultúra, a római jog, az ószövetségi etika és a germán államszervezés köveiből épült. Semjén Zsolt előadásában arra is figyelmeztetett, hogy sokan vélekednek a kereszténységről úgy, mintha az a nemzeteket megfojtotta volna, mivel szervezete nemzetek fölötti. Az igazság az – mondta az előadó –, hogy a katolicizmus, de a protestantizmus is régebbi, mint az uniós országok többsége. Éppen ezért elmondható, a kereszténység Európában nem megfojtotta, hanem lehetővé tette a nemzetek kialakulását, fejlődését.

Erdő Péter bíboros, prímás Szent II. János Pál pápa eszmeisége – egyetemes pásztor a változó Európában címmel tartotta meg előadását. A többi közt beszélt Európa helyéről a szent pápa életművében, II. János Pál Európáról kialakult víziójáról, valamint földrészünkről szóló tanításának szerkezetéről és hangsúlyairól. Mint mondta: Szent II. János Pál pápa hatalmas formátumú európai személyiség volt. Gondolkodásában Európa jelentette azt a földrajzi és kulturális keretet, amelyben lelkipásztori küldetését pápává történt megválasztásáig folytatta. De ez a valóság, mely számára egy nagyon fontos társadalmi közeget is képviselt, később is érdeklődésének fókuszában állt. Akkor is kitüntetett szerepet játszott gondolkodásában, amikor már az egész világegyház felelősségét hordozta. Utazásaival és tanításával valóban nemzetközi és globális szinten jelenítette meg az Egyházat. Ugyanakkor Európa mégis figyelmének középpontjában maradt.

Ő honosította meg a kontinentális püspöki szinódusok összehívásának szokását. Ebben a sorban az első az 1991-ben Rómában összegyűlt Európa-szinódus volt, amely teológiai és lelkipásztori szempontból kiértékelte a rendszerváltozás nagy eseményét, a kontinens politikai kettéválásának megszűnését. Az előadásban elhangzott, hogy II. János Pál Európáról szóló megnyilatkozásainak hosszú sorát az a levél nyitja, amelyet 1978. december 2-án Lékai László bíboroshoz és Magyarország püspökeihez intézett. A levél azt jelenti be, hogy Luigi Poggi érsek lesz a Szentszék követe a magyar hatóságokkal folytatott párbeszédben. Ezután a pápa kijelenti, hogy a VI. Pál nevében elkezdett munkát folytatni kívánja, mert a magyar Egyházzal való különleges törődésnek igen sok oka van. Ezek között megemlíti Lengyelországot és Krakkó városát. Szól arról a kötelékről, amelyet a szomszédság, a közös történelem, a közös uralkodóházak és a hasonló sors jelent a két nép között. Megemlíti a magyar származású Szent Hedvig királynő személyét is. Hangsúlyozza, hogy az elmúlt korszakok „kétségtelenül előkelő helyet jelöltek ki” a magyar nép számára „egész Európa, s főleg az Egyház és a keresztény vallás történelmében”. Utal Magyarország ezeréves történetére is, és hangsúlyozza, hogy Szent István királyt joggal tiszteljük mint Magyarország védőszentjét és az apostoli hit megalapozóját országunkban.

Erdő Péter bíboros beszélt II. János Pál pápa Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdításáról is, mely Európára vonatkozó tanításának legreprezentatívabb összefoglalása. E dokumentumban szól a szent pápa a keresztény emlékezés elveszítéséről és a jövőtől való félelemről mint földrészünk sajátos jellemzőiről, valamint a közömbösségről, az individualizmusról és azokról a törekvésekről, amelyek „az európai kultúrát a saját történeti fejlődését és egyetemes elterjedését meghatározó keresztény örökségtől függetlenül próbálják bemutatni”. II. János Pál a reményt a Krisztushoz való visszatérésben jelölte meg, és arra figyelmeztetett, hogy Európában egyrészt szükség van „a vallásilag közömbös tömegek körében az evangélium hirdetésének megújítására”, másrészt a szó szoros értelmében vett evangelizálásra is a meg nem kereszteltek körében. Szólt arról is, hogy a pápa szerint a tanúságtételnek ugyancsak meg kell nyilvánulnia a más vallásokkal való dialógusban is, ki kell terjednie továbbá a kultúra evangelizálására, ennek keretében pedig fontos szerepe van a katolikus iskoláknak, de a tudományos és egyetemi munkának is.

Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke szerint a mai kor emberének keresnie kell a korábban bevált értékeket, hiszen e bizonytalanságban a fiatalok a legveszélyeztetettebbek. Mint mondta, ez a korosztály, különösen a hátrányos helyzetűek, elismerésre, valahová tartozásra vágynak, és kulcskérdéssé vált, hogy ki adja ezt meg nekik elsőként: „mi, vagy azok, akik kívülről jövő, szélsőséges” ideológiákra tanítják őket. Ennek megoldásában a szülőknek, a politikusoknak, az egyházaknak és a civil társadalomnak kell összefogniuk, hogy „biztos, keresztény hiten alapuló életre” neveljék a fiatalokat.

Ján Figel’, az EU unión kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízottja, volt uniós biztos előadásában Szent II. János Pál pápa hídszerepét emelte ki. Mint mondta, a pápa képes volt hidat építeni Kelet és Nyugat, Észak és Dél, de ugyanígy a kereszténység, a zsidóság és az iszlám között is. II. János Pál pápa „ajándék” volt – tette hozzá. Megváltoztatta a világot, benne Európát és az Egyházat. Dialógust kezdeményezett a közjóról, megnyerte a fiatalok szívét, akikre a jövő épül. Előadása végén hangsúlyozta: jó volna, ha e szemléletet a mai politikusok is magukévá tennék.

Jerzy Snopek nagykövet Lengyelország keresztény Európában való megújulásáról beszélt, míg Érszegi Márk Aurél, hazánk szentszéki nagykövetségének első beosztottja Szent II. János Pál pápa nemzetközi politikáját ismertette. Kiemelte, II. János Pál temetésére 159 delegáció érkezett Rómába, királyok, hercegek, egykori amerikai elnökök, sőt olyan országok képviselői is, amelyek nem tartottak és ma sem tartanak fenn diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel. A szent pápa nemzetközi elismertségét jelzi az is, hogy tizenegy nemzetközi szervezet – köztük például az ENSZ és a NATO is – képviseltették magukat a temetésen. Érszegi Márk Aurél II. János Pál pápa politikai eredményei közé sorolta, hogy míg 1978-ban 84 ország állt diplomáciai kapcsolatban a Szentszékkel, addig 2007-re ezek száma 174-re emelkedett.

A konferencia zárásaként Gyorgyovich Miklós vezető kutató a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatási eredményét ismertette, amely Szent II. János Pál pápa hatásának megítélését vizsgálta napjaink magyar társadalmában. Ebből kiderült, a szent pápa ismertsége és hatása még a magukat nem vallásosaknak mondók között is nagyobb, mint Ferenc vagy XVI. Benedek pápáé.

Fotó: Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria