Szent János-napi borszentelés Miskolcon és Egerben

Hazai – 2017. december 28., csütörtök | 14:50

Szent János apostol, evangélista ünnepén, december 27-én hagyományos borszentelést tartottak az Egri Főegyházmegye több templomában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A miskolci Nagyboldogasszony-plébániatemplomban december 27-én este idén is megtartották a hagyományos borszentelést, vagyis megáldották az újbort.

A lillafüredi István Nádor Borlovagrend hűen őrzi azt a hagyományt, hogy minden évben János-napján hálát adnak Istennek az elmúlt év szőlőterméséért és a belőle készült nedűért, amely az emberi munka gyümölcse. A borszentelésre a hivatásos borászokon kívül bárki elhozhatta a megáldásra szánt borát.

A szentmisében az evangélium és a szentbeszéd elhangzása után került sor az oltár elé elhelyezett borok megáldására, melyet Szalkai Zoltán József minorita szerzetes végzett – tájékoztatta szerkesztőségünket Fojtán László.

* * *

Szent János apostol, evangélista tiszteletére tartottak szentmisét december 27-én az egri bazilikában is. A liturgia során Csizmadia István, a bazilika plébánosa megáldotta a borvidék idei termését.

A szertartás után a résztvevők – élükön a borlovagrendek képviselőivel és a Fertálymesteri testület tagjaival – a Líceumba vonultak, ahol Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, valamint Patai István, az Egri Borvidék Borminősítő Bizottságának elnöke értékelte az idei évet.

A Római Katolikus Egyház szertartáskönyve Szent János napjára (december 27.) írja elő a bor megáldásának szertartását. A hagyomány a 13. században Németországból terjedt el. Német neve „Johannisminne”, mert a pap e szavakkal nyújtotta át a bort híveinek: „Igyátok Szent János szeretetét”.

A szertartás hozzánk is átkerült; főleg Nyugat-Dunántúlon és a német lakosságú városokban volt általános. A pannonhalmi főapátságban régi időktől kezdve szokásban volt a borszentelés, s az újbort e naptól itták.

A bortermő vidékeken a nép is szenteltetett bort, amit fül- és fogfájás, rontás ellen gyógyszerként használtak, illetve a boroshordókba öntöttek belőle, hogy a következő esztendőben is jó termés legyen. A középkorban szentelt borral kínálták meg azokat, akik búcsúzkodtak, útnak indultak, hogy Szent János áldása oltalmazza őket.

A borivás áldás jellege – oda illő énekkel – a lakodalmakon és a halotti torokon is helyet kapott. A vendégség végén, búcsúzáskor megivott pohár bort is szokás „Szent János áldása” vagy „jánosáldás” néven emlegetni.

(Forrás: Magyar néprajzi lexikon)

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: Fojtán László; Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria