Szent László-konferenciát tartottak Budapesten

Szent László akkor is kitartott a Krisztusba vetett hit és a keresztény Nyugathoz tartozás mellett, amikor maga a Nyugat meghasonlott önmagával – mondta előadásában Erdő Péter bíboros. László király, akiben már kortársai is Szent István művének kiteljesítőjét tisztelték, képes volt felülemelkedni családja fájdalmán és a történelmi drámákon. Személyes sérelmeinél ugyanis fontosabb volt számára az ország érdeke és a keresztény hit, „amely képessé tesz arra, hogy a múlt sérelmeit meghaladva, új lendülettel építsük a szeretet és az összetartozás kultúráját” – fogalmazott Erdő Péter.

Felidézte: Szent Lászlót nemcsak az ország rendjének megszilárdítójaként, de csodatevőként is tiszteljük. Nagyváradi sírja körül sok csodás gyógyulás történt, kortársainak pedig meggyőződése volt, hogy a szent király a halála után is el tudja dönteni a peres ügyeket. A sírjára vagy fejereklyéjére tett eskünek perdöntő erőt tulajdonítottak. Szent László tisztelete a történelem során újra és újra felvirágzott. Szentté avatását követően, majd az Anjou királyok idején, a 14. században a lovagi eszmény tökéletes megtestesítőjét látták benne, aki kiállt a gyengékért, táplálta a szegényeket és az éhező, szomjazó katonákat. Halála után évszázadokkal is őt hívták segítségül a harcban, és hitték, hogy személyesen is megjelenik és részt vesz a csatákban. László király alakját legendák veszik körül, és bár a szentek legendái „nem riportok és nem történeti tudósítások”, mégis hiteles képet őriznek egy-egy nagy személyiség legjellegzetesebb vonásairól – tette hozzá az esztergom-budapesti érsek.

A barokk korban, amikor megszilárdult a magyar szentek kultusza, az oltárképeken Szent István mellett László a másik nagy magyar szent király. E képeken míg „István méltóságos testtartással a távolba tekint”, addig László „magabiztos erővel tartja harci bárdját, mintegy készen arra, hogy megvédje a bölcsesség és az igazságosság művét minden veszélyben” – fogalmazott Erdő Péter bíboros.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a konferencián kiemelte: Szent István és László életművével kapcsolatban is gyakran elhangzik, hogy fölismerték a kor kihívását, és azért döntöttek a nyugati kereszténység mellett, mert szerették volna Európába integrálni a magyarságot. Aki azonban behatóbban foglalkozik e két szent királlyal, szükségszerűen rádöbben arra, hogy ez nem stratégia és főképp nem politikai döntés volt, hanem belső, hitbeli meggyőződés és elköteleződés Krisztus és az Egyház mellett.

Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár hangsúlyozta: Szent László képes volt hidakat építeni Közép-Európa nemzetei között, életműve nyomán pedig Magyarország spirituális központtá vált. Szent László öröksége, keresztény értékrenden alapuló példája ma is cselekvésre késztető útmutatás lehet.

Forrás: MTI

Fotó: Illyés Tibor/MTI

Magyar Kurír