Szűz Mária istenanyaságának ünnepe az esztergomi bazilikában

Hazai – 2017. január 1., vasárnap | 19:30

Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét az esztergomi bazilikában január elsején, Újév napján, Szűz Mária istenanyasága ünnepén. Szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Krisztusban Kedves Testvérek!

1. A mai liturgia szerint az Egyház karácsony nyolcadik napján, vagyis a polgári év kezdetén Szűz Mária istenanyaságát ünnepli. A II. Vatikáni Zsinat azt tanítja, hogy Szűz Máriára mindig úgy tekintsünk, mint az Egyház képére és mintájára. De lehet Szűz Mária mintakép az Egyház számára abban is, hogy ő Krisztus édesanyja? Részesedhetünk mi is istenanyaságának küldetéséből? A keresztény hagyomány híres tanúi szerint mindez lehetséges. Szent Ágoston nyomán Szent Bernát egyenesen kijelenti: „mit használ nekem, hogy Krisztus hajdan megszületett Máriától Betlehemben, ha nem születik meg a hit által az én lelkemben?” Szűz Mária istenanyasága két síkon valósul meg: fizikai és lelki értelemben. Szűz Mária nemcsak azért Isten anyja, mert Krisztust hozta a világra, aki valóságos Isten és valóságos ember, hanem azért is, mert előtte hittel és Isten akaratára mondott igenjével megfoganta őt a Szentlélek által. Nem követhetjük a Szűzanyát Krisztus világra hozatalában fizikai értelemben, de igenis utánozhatjuk hitében, amelynek köszönhetően Isten anyja lett.

2. Maga Jézus kezdi el ebben a lelki értelemben említeni Szűz Mária anyaságának tényét, amikor azt mondja: aki Isten igéjét hallgatja és életre váltja, az nekem testvérem, nővérem és anyám. A mai evangélium a Szűzanyát elsőként említi azok sorában, akik Krisztus igéjének figyelmes meghallgatásával ilyen közeli, szinte anyai kapcsolatba kerülnek vele. Azt olvassuk az evangéliumban, hogy Mária szívében megőrizte ezeket a szavakat és el-elgondolkodott rajtuk.

A lelki anyaság gondolatkörében a hagyomány egyrészt az Egyházat tekinti a maga egészében. Ezért is mondjuk róla, hogy Anyaszentegyház. A II. Vatikáni Zsinat (LG 64) azt tanítja, hogy az Egyház anyává válik, mert az igehirdetéssel és a keresztséggel új és halhatatlan életre hívja gyermekeit, akik a Szentlélek működése által fogantak és Istentől születtek. De ugyanezt az igazságot az egyes hívő emberekre is alkalmazhatjuk. Szent Ambrus szerint minden hívő lélek foganja és szüli Isten Igéjét. De nem elég, hogy az új élet kezdésének szándéka a kegyelem hatására létrejöjjön bennünk: napvilágra is kell kerülnie. A kegyelemben megújuló életünknek meg kell mutatkoznia tetteinkben. Konkrét, látható változást kell előidéznie szokásainkban és életmódunkban.

3. Szentatyánk, Ferenc pápa a mai napra üzenetet adott ki a békéről. Az idén Egyházunk 50. alkalommal tartja meg a béke világnapját. Már Boldog VI. Pál pápa hangsúlyozta ötven évvel ezelőtt, hogy a béke az emberi haladás egyetlen valódi útja. Ennek a békének pedig Szent XXIII. János pápa megfogalmazását követve az igazságon, az igazságosságon, a szereteten és a szabadságon kell alapulnia. Ebből is világos, hogy az igazi béke megteremtéséhez a szívek megtérésére van szükség. Ferenc pápa a béke világnapjára kiadott idei üzenetében sajátos hangsúllyal beszél az erőszakról való lemondásról. Különös erővel jelenti ki, hogy az igazi vallásosság nem fér össze a terrorizmussal, hogy egyetlen vallás sem terrorista. Ezért hát csak a békéről mondhatjuk, hogy szent, nem pedig a háborúról. Ebben az összefüggésben különösen is nagyra kell értékelnünk a családot, hiszen a családban tanuljuk meg, hogy egymásra figyeljünk, hogy egymás javát keressük és megbocsássunk egymásnak. Ezek pedig olyan emberi magatartások, amelyek az igazi békéhez is szükségesek.

Ezeknek a megéléséhez kérjük a mai napon az Istenszülő Szűz Mária anyai közbenjárását! Ámen.

Fotó: Tóth János

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria