Tatán fogadták a Hajléktalan Jézust

Hazai – 2018. november 14., szerda | 10:52

Tatán fogadták a Hajléktalan Jézus című alkotást november 9. és 11. között. Az együttérzés szobrát a Szent Imre kapucinus templom előtt helyezte el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A hajléktalan Jézus szobrát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Dunántúli Régiójának központjával együttműködve hívta meg Tata városa a kapucinus templom búcsúja alkalmából. Az együttérzés szobrát fogadva Michl József polgármester így fogalmazott: „Feltehetjük a kérdést, hogy az elrontott vagy tönkretett élettel is tud-e azonosulni Jézus? Megállapíthatjuk, hogy igen, azzal is. Vajon a hajléktalanság egyszerűen lakástalanságot jelent, vagy van olyan is, hogy szeretet-hajléktalan valaki? Akinek van otthona, pénze, munkája, csak szeretet nincs sem benne, sem körülötte. Köszönjük a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, hogy vendégül láthatjuk a hajléktalan Jézust. Jó lenne, ha mindannyian haza tudnánk vinni, ha a megbékélés, belenyugvás helyett valóban segíteni tudnánk.”

A köztéri alkotást megáldotta Kovács Csaba Albert katolikus plébános, Szabó Előd református lelkész és Frankó Mátyás evangélikus lelkész. Az evangélikus lelkipásztor az irgalmas szamaritánus történetéről elmélkedve azt mondta, azt a kérdést kell feltennünk, kinek válhatunk mi a felebarátjává. „Úgy tűnik, mintha Krisztus aludna, de ő álmában is cselekszik. Minket álmodik, és azt akarja, hogy a mi életünk krisztusi legyen. Amikor elmegyünk emellett a szobor mellett, akkor gondoljunk arra, hogy Isten az élet Istene, és a szava teremtő hatalom. Amikor Krisztus a szívünkben teremt, akkor együtt munkálkodó barátokká válhatunk. Isten munkatársaivá kell válnunk.”

Frankó Mátyás elmélkedését zárva arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházak nem tudják egyedül megoldani a szociális problémákat. „Ezeket csakis közösen lehet megoldani. Krisztus itt fekszik a padon, és misszionál. Ezt azt jelenti, küldetésünk van: a jó, a szép előmozdítása.”

A Geszti Óvódába járó gyerekek műsora után Vecsei Miklós, a szeretetszolgálat alelnöke mondott beszédet. Felidézte orvosokkal kapcsolatos élményeit, akik odafeküdtek a betegeik mellé. „Fölvették azt a pózt, amit a náluk gyengébbek. Az embert az élet különféleképpen tudja »kiütni és földre küldeni«, és aki kívülről nézi, nem tudja, mi az oka, hogy valaki gyenge, nevetséges vagy szánalmas lett. Sokszor látjuk ezt a hajléktalan emberek életében is. Távolról nézzük őket, kicsit gyanakszunk, félünk, vagy egy jó prédikáció után meg is könnyezzük őket a koldus Lázár történetében. De a templom előtt az a hajléktalan ember koszos és ijesztő. Ez a szobor ezért fekszik itt. Felteszi a kérdést, hogy meglátjuk-e a drogosban, az alkoholistában Krisztust, és azt is meg kell válaszolnunk, hogy mi közünk a názáreti Jézushoz. Ezt mindenkinek személyesen meg kell válaszolnia. Ennél többet nem tehetünk. Működhet a világ jól vagy rosszul, de amit irányítani tudok, az, hogy én jól működöm-e.”

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria