A helynök a debreceni Istenszülő Oltalma templom búcsúján arról beszélt, hogy Mária csodálatos megjelenésének ünneplése történelmi eseményhez kötődik. Egyes vélemények szerint a 903. évi konstantinápolyi járvány idején a hívek abban a blakhernai templomban gyűltek össze, ahol az Istenszülő köpenyét őrizték. Az imádkozással telt napok egyikén Szent András püspök és Szent Epifániosz diakónus megpillantotta az Istenszülőt, aki szentek társaságában ereszkedett alá az égből, fejkendőjét oltalom gyanánt a nép fölé terítve. Megszűnt a járvány, hálából Bölcs Leó császár az Istenszülő oltalmának ünnepnapjává tette ezt a napot. Egy másik forrás szerint az Istenszülő csodálatos megjelenése 911-ben történt, ekkor szabadult föl Konstantinápoly az arabok ostroma alól a Szűz közbenjárására.
Jaczkó Sándor ezután arról beszélt, Debrecenben mi késztethette a görögkatolikusokat arra, hogy Mária oltalmára emeljenek és szenteltessenek templomot. A 19–20. század fordulóján kimutathatóan megnőtt az Istenszülő Szűz Mária oltalmának ünnepéhez köthető templomok aránya hazánkban. A debreceniek úgy gondolták ugyanis, hogy a fennmaradásukért vívott harcukban saját erőfeszítéseik bármilyen nagyok is, a végső cél eléréséhez mégsem elégségesek.
A Szent Liturgia végén körmenetet tartottak, majd miroválás következett (Ekkor a pap megszentelt olajjal megkeni a hívő homlokát e köszöntéssel: „Krisztus közöttünk!” A hívő ezt feleli: „Van és lesz!” A miroválás a bérmálás szentségére emlékeztet.)
A szertartáson jelen volt Papp László, Debrecen polgármestere; Herczeg András, a DVSC vezetőedzője és Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. igazgatója is.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria