A történelem és személyes életünk eseményeinek értelmezéséről szólva az előadó feltette a kérdést: vajon a személytelen sors az, ami néha felemeli, néha eldobja az embert, vagy a személyesen szerető Isten gondviselése vezet minket, esetleg egyszerűen az élet része, hogy érkeznek örömök és nehézségek, és nem is kell ezek mögé tekinteni?
Persze életünk eseményeit szeretnénk megérteni, szeretnénk a történések mögötti hajtóerőket megismerni és a nagy összefüggéseket valamilyen módon megtalálni. Az emberiség ősi kérdése: mi az, ami az események mozgatója – mondta Takáts István. Az előadás során kitért a különböző kultúrák e dilemmára adott válaszaira az ókori görögöktől a felvilágosodásig.
A kereszténység a gondviselésről szóló tanítással tesz tanúságot a reményről, ami történelem fölötti távlatot ad életünknek. A felvilágosodás a tapasztalati megismerést helyezte a középpontba, a vallás és a filozófia tágassága ezzel leszűkült az „itt és most”-ra. Ez a megközelítés Európa hanyatlását, a kultúrák összecsapását sugallja, a mai történelemszemléletet ezért jellemzi a félelem.
Takáts István Szent Ágostont ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, aki átélte a Nyugatrómai Birodalom hanyatlását, a kultúra válságát. Akkor a pogányoknak és a keresztényeknek is megvoltak a válaszaik a miértekre. Szent Ágoston felhívta a kortársai figyelmét: nem Róma örök, hanem a kereszténység, a keresztényeknek fel kell készülniük a Róma utáni időkre, mert küldetésük van az új világ számára is.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria