Verseny- és piacképes ismeretek az erények alapján – A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanévnyitója

Hazai – 2018. szeptember 9., vasárnap | 13:03

Ünnepi egyetemi szenátusi üléssel vette kezdetét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) 383. akadémiai éve szeptember 7-én.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi ülés kezdetén Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem rektor köszöntötte a fenntartó Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) képviseletében megjelent Beer Miklós váci megyéspüspököt, Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség államtitkárát, a társintézmények képviselőit, az egyetem szenátusát, a professzor és tanár kollégákat, valamennyi megjelentet. A rektor – visszatérve az ősi egyetemi hagyományokhoz – emeritus rektori címet nyújtott át elődeinek, Erdő Péter bíborosnak – távollétében – és Fodor György dékánnak.

Beer Miklós a fenntartó MKPK nevében hangsúlyozta, az universitas, az egyetem minden tudományágában az örök igazság felé vezet az ismeretek átadásával. „Ugyanakkor mindig tartsuk szem előtt azt, hogy amikor átadjuk tudásunkat, megszerzett ismereteinket, valamiképpen az isteni gondviselésnek, az isteni gondoskodásnak vagyunk a képviselői. Szívből kívánom, hogy az új tanév egyetemünk legszebb hagyományainak megfelelően képviselje ezt a szellemiséget. A bölcsesség mellett a tisztesség, az emberi tartás segítsen minden hallgatót, hogy felkészülve saját szakterületén, továbbadhassa azt, amit kapott, gazdagítva, tovább tökéletesítve ezt a világot, amelyet az Úristen bízott ránk.”

Szuromi Szabolcs rektor Beer Miklós  püspök szavaira reagálva kiemelte: „Intézményünk nevében viseli a katolikus jelzőt, s ez számunkra önazonosságot jelent, amelytől nem tudunk – és soha nem szabad – elszakadnunk.”

Soltész Miklós államtitkár Szent II. János Pál pápa 1990-ben közzétett, a katolikus egyetemekről szóló apostoli rendelkezését idézte, majd feltette a kérdést: a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett fiatalok számára az egyetem nevének négy szavából mi marad meg a továbbiakban? „Ha csak az egyetem, akkor mitől Pázmány Péter az alapító, és mitől vagyunk katolikusok? Mi az, amivel többet kell hogy közvetítsen a másik három szó annak a sok-sok hallgatónak, akik a rendszerváltás óta újjászülető és reméljük, évszázadokig fennálló egyetemre jártak és járnak?”

A katolikus szó a hit vállalását jelenti – folytatta az államtitkár. „De vajon a kikerülő diákok közül mennyien vállalják katolikus keresztény hitüket? Ki mernek-e állni a közéletben, a mindennapokban keresztényként, katolikus keresztényekként; nem mellüket döngetve, nem fölösleges büszkeséggel, de mégis vállalva hitüket abban a világban, amelyben emiatt sokszor – ha talán nem is úgy, mint 1990 előtt, de – hátrány érheti őket?”

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy napra pontosan 399 éve végezték ki Márkot, Istvánt és Menyhértet, a kassai vértanúkat. „Egészen más idők voltak azok, amikor a kereszténységen belül olyan szörnyű bűntettet követtünk el egymás ellen – protestánsok és katolikusok –, amelyek hála Istennek ma már nem fordulhatnak elő. Mégis emlékezni kell róluk, oly módon téve fel a kérdést: lesznek-e fehér vértanúink? Lesznek-e az itt végzett diákok között olyanok, akik merik vállalni keresztény hitüket akár Magyarországon, a Közel-Keleten, Nyugat-Európában vagy éppen Észak-Amerikában? Vagy pedig beolvadnak abba a politikailag korrekt világba, amikor nem lehet kimondani sem az életvédelem, sem a hit, sem az igazság értékeit. Gondolom és hiszem, lesznek, akik vállalják keresztény hitüket.”

Képzett és elkötelezett fiatalokra van szükség, akik a következő években, évtizedekben képviselni tudják a kereszténységet. „Az elmúlt nyolc évben megkétszereződött az egyházi iskolákban tanuló gyermekek száma. Tudunk-e annyi pedagógust képezni, akik vállalják az ott folyó munkát és elkötelezetten nevelik a gyermekeket? Tudunk-e szociális területre annyi fiatalt képezni, hogy az idősek és a fogyatékosok ellátása terén keresztény hitükkel legyenek jelen?”

Soltész Miklós harmadik területként a közéletet említette. „Nemcsak a politikára gondolok, hanem azokra a jogászokra, informatikusokra és másokra, akik a következő évtizedekben meghatározó vezetői lesznek a társadalomnak, ők vajon merik-e vállalni kereszténységüket, katolikus hitüket?” A Jóisten áldását kérte ahhoz, hogy mindazt az értéket, amit itt kapnak a hallgatók, utána bátran képviseljék a társadalomban.

Szuromi Szabolcs az államtitkár szavaira válaszolva kiemelte: „Az identitásról beszélt államtitkár úr, számunkra olyan értékről, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Különösen akkor, amikor olyan hagyományosan katolikus országokban is elutasítják egyes kérdésekben – akár népszavazással – a katolikus egyház tanítását, ahol hetven-nyolcvan százalék fölötti a katolikus lakosság száma.” Nem várhatjuk el azt, hangsúlyozta, hogy újra a nagyszülők vállára nehezedjen az a nevelés, amit társadalmunkon belül elmulasztunk. Azoknak a fiataloknak kell kiállniuk a hitük mellett, akiket mi tanítottunk és tanítunk.

„A Veni Sancte szentmise a tanév elején kifejezi azt a hűséget és alázatot az egyetlen olyan személy felé, aki előtt az alázat méltó, mert az előtte való megalázkodás a tökéletes előtt való meghajlás. Ezt hiszi és vallja a keresztény ember, a katolikus keresztény ember, és mindenki, aki toleráns magatartással viszonyul a keresztény tanításhoz. Örülök, hogy a stratégiai partnerintézmények képviselői szintén ezt a felfogást vallják, mert felismerték egyetemünkben azt az értéket, amelynek szellemében érdemes együttműködni, mert ebből az értékből olyan társadalmi fejlődés következhet, amely társadalmi fejlődés nem pusztán vallási megújulást, hanem a társadalom egészének megerősödését szolgálhatja.”

Ezután a székfoglaló rektori beszéd következett, amelyet Szuromi Szabolcs hagyományosan öt nyelven adott elő. Ebben megfogalmazta a katolikus egyetem küldetéséből következő eszményeket, azokat az erényeket, amelyek nélkül elképzelhetetlen, hogy korunk kihívásainak és szükségleteinek megfelelő, alapos és piacképes tudásra készítsék fel a hallgatókat.

„Miként lehet nemzetközileg versenyképes egy katolikus egyetem a 21. században?” – tette fel a kérdést. „Világosan kitűnik, hogy a tudományos érték, az innováció, a verseny- és piacképes ismeret, az életminőség növelése, valamint egy közös etikai minimum az, amely a társadalom tagjait, ezen belül az egyetemeken és a kutatóintézetek által végzett, különböző szinten indított programok folyamatait befolyásolja.”

A vezető oktatók és kutatók tehetségükkel és személyes életpéldájukkal előmozdítják az új generáció, gyermekeink és unokáink emberhez méltó, kiszámítható, biztonságos jövőjének megteremtését – vagyis az emberiség javára törekszenek.

„Ebből az összegzésből azonban hiányzik a katolikus egyetem sajátos feladatának a rögzítése, és azoknak az örök, idővel és korszakok múlásával nem változó értékeknek a megjelenítése, amelyek valójában erények.”

A nemzetközileg versenyképes katolikus egyetem tudomány- és életideálja nélkülözhetetlen feltétele a fentebb megfogalmazott kortárs célok megvalósításának. „Feltehetjük azonban azt a kézenfekvő kérdést, hogy ilyen környezetben, ahol a régi hagyományokon nyugvó katolikus egyetemek közül is sajnos sokan elveszítik sajátos identitásuk tartalmát, miként képes a nemzetközileg kiváló egyetemek közösségében ezt a versenyképességet és ezt a nélkülözhetetlen többletet egy katolikus egyetem a 21. század második évtizedének végén mégis elérni és megtartani?”

Le kell szögeznünk – folytatta –, hogy a keresztény filozófia a nevelést, az egyetemi oktatás az erényt helyezte a középpontba, és a tudomány művelése során ezek közvetítésére és a társadalomban történő megőrzésére törekedett.

„Az igazságosság, a mértékletesség és a lelki erősség hármassága keretbe foglalta a valódi, minden időszakban korszerű tudomány művelésének alapját, amelyet Szent Ágoston is legfőbb alapelvnek tartott az igazság méltó és alázatos elsajátításához.”

Tovább részletezve az erényeket, a fentieket kiegészítette az állhatatossággal, a békével, a hittel, a hűséggel, a józansággal, az önmegtagadással, a szelídséggel, a türelemmel és a vallásossággal.

„A keresztény tudományeszményben tehát az isteni törvénynek, a természettörvénynek, a lelkiismeretnek, így az erkölcsi értékeknek is mindig szerepet kell kapniuk, hiszen éppen ezek által tudja biztosítani – akár a legmagasabb, versenyképes tudományos szinten – a megingathatatlan és az emberiség javát szolgáló életideál kiszámítható fennmaradását, és az ilyen formában megszerzett ismeretnek a közjót előmozdító hasznosulását.”

A tudomány művelése során tehát a keresztény erények léte nemcsak lehetséges, hanem kiemelkedő módon szolgálja azokat a célokat, amelyeket korunkban hangsúlyosan is megjelölünk tényleges értékeként: az innovációt, a verseny- és piacképes ismeretet, az életminőség biztosítását. „Különösen pedig azt az etikai minimumot, amely számunkra nem mindössze etika, hanem a tudományos és társadalmi tevékenységünk lényegét meghatározó erkölcsi tartalom, identitás.”

Mindezek alapján kiemelte: az egyetem büszke lehet az elmúlt akadémiai év új eredményeire, amelyek mostanra megvalósulási szakaszba léptek. Ezek sorából külön kitért a fenntartható fejlődéssel foglalkozó Laudato si’ Intézetre, az újonnan létrehozott kar- és nemzetközi Családtudományi Központra, és a szintén széles nemzetközi kapcsolatokra épülő Vallásközi Párbeszéd Központra.

A katolikus egyetem erkölcsi alapja ennek alapján nem hátráltatja, hanem éppen erősíti a tudományok minőségi művelését. A legjobb katolikus intézmények sorakoztak fel a PPKE kezdeményezései mellett; a legmegbecsültebb nemzetközi állami és magán intézmények csatlakoztak – a különösen is fontos családtudományok területén – a PPKE programjaihoz.

„Ez jelenik meg a műszaki és informatikai tudományok területén a Notre Dame University-vel és a szöuli National University of Science and Technology-val történő egyre szorosabb, az egymás iránti erős bizalomra épülő képzési és oktatási együttműködés kiépülésében.”

Egyetemünk növekszik, és komoly infrastrukturális fejlesztések előtt áll. Az infrastrukturális háttér, a laboratóriumok kapacitása és a tudományos eszközök elengedhetetlen segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a PPKE a társadalom számára legfontosabb kérdésekben tudományosan és erkölcsileg egyaránt megalapozott, a munkaerőpiac és az ipari partnerek igényeit szem előtt tartó választ tudjon adni. „Egyúttal széleskörű rekreációs, sport, szabadidő és kulturális lehetőséget kívánunk a jövőben kínálni nemcsak a jelenlegi egyetemi ifjúság, hanem a teljes társadalom részére is.”

Ahhoz, hogy egy katolikus egyetem – ahogy a PPKE az elmúlt néhány évben elérte – nemzetközileg versenyképes egyetemmé váljon, olyan víziókat, olyan innovatív kezdeményezéseket és nemzetközileg összehangolt releváns programokat szükséges kidolgoznia, amelyek a vezető nemzetközi egyetemek számára is vonzóak, sőt követendőek versenyhelyzetük megőrzéséhez. Mindez csak akkor hiteles azonban egy katolikus egyetem esetében, ha ezt a katolikus identitás feladása nélkül éri el. „Ez olyan tudatos meggyőződést kíván az intézménytől, amelyet méltán nevezhetünk az intézmény sajátos, pontosan meghatározott és identitásából fakadó filozófiájának, szoros kapcsolatban az erkölccsel.”

Szent Ágoston tudományeszméjét említve a rektor megállapította: ezt nem sodorták el a 18. század végétől mindmáig tartó, az egyetemek szellemi életét és munkáját befolyásoló különböző áramlatok. „Ágoston alaptétele a tudományról, amely teljes belső és elválaszthatatlan kapcsolatban van az emberi lélekkel, olyan maradandó és stabil oszlop, amely az egyetemek számára a 21. században is tényleges értéket, az innováció emberközpontú minőségi lehetőségét, a verseny- és piacképes ismeretek erkölcsi fundamentumon nyugvó megalapozását és az életminőségnek az erények alapján történő biztosítását szolgálja. Ezt az alternatívát tudja felmutatni egy autentikus katolikus egyetem a mostani társadalom számára, és ezáltal válhatott a PPKE az elmúlt években vezető szereplőjévé a katolikus egyetemi és tudományos életnek. Bízom abban, hogy intézményünk ezt a jövőben is méltó módon meg tudja őrizni.”

Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria