Vízkereszt ünnepe egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

Egri Főegyházmegye

Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe alkalmából január 6-án Ternyák Csaba érsek az egri székesegyházban megszentelte a keresztségre emlékeztető és megtisztító vizet.

Mai vízkeresztünknek sajátos tartalma van: azt üzeni számunkra, hogy életünk valamilyen irányba halad, Isten felé – mutatott rá szentbeszédében a főpásztor. A közelmúltban elhunyt Seregély Istvánról, az Egri Főegyházmegye korábbi érsekéről megemlékezve Ternyák Csaba kiemelte: amikor keresztségünkben újjászületünk, Krisztus megjelenik az életünkben. Seregély István érsek életében különlegesebb módon is megjelent az Úr pappá szentelésekor, hiszen a papnak az a hivatása, hogy Krisztus életét élje a hívek előtt. A püspöki ordóban a papság teljességében részesedett, az egyházmegyében, az egész magyar Egyházban képviselte Jézus Krisztust – mondta az elhunyt főpásztorról Ternyák Csaba érsek.

A szentmise végén Csizmadia István plébános felolvasta a Seregély István érsek halála alkalmából írt körlevelet.

* * *

Győri Egyházmegye

Január 6-án, Urunk megjelenésének ünnepén Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Koncelebrált Németh László általános püspöki helynök, Bognár István püspöki irodaigazgató, valamint Reisner Ferenc, a Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet rektora. A szentmise keretében sor került a vízszentelésre.

A napkeleti bölcsek földre borulva hódoltak a betlehemi Gyermek előtt. Vajon mi győzte meg őket arról, hogy akit látnak, az valóban a Messiás? Mi kell a hithez? – tette fel a kérdést homíliájában Veres András. – Pál apostol szerint a hit hallásból ered. Sokan egy tanúságtevő élet hatására választják a hit útját; értelmünk is segíthet bennünket abban, hogy felismerjük Istent a teremtett világban. Az Úr minden embert hív az üdvösségre, mindenkinek megadja a hit ajándékát, de az ember nyitottsága, készsége, elfogadása szükséges ahhoz, hogy a hit megszülessen benne. Az Istennel szembeni elutasítás gyakran a vallástalan neveltetésből vagy egy hittel, hívő emberekkel kapcsolatos rossz élményből fakad. Egzisztenciális kérdések is istentagadásra indíthatnak; sokszor a tudatlanság vagy a gőg vezeti istentagadásra az embereket; olykor a természettudományra hivatkozva kérdőjelezik meg Isten létét, megfeledkezve arról, hogy a természettudomány számos jeles képviselője fejezte ki a Teremtő iránti csodálatát, így Carl von Linné botanikus, a tudományos rendszertan megalapítója: „Ha egy kis növényt, egy búzaszálat vagy útszéli gazt látok, Isten nagysága jut eszembe, és leborulok Isten előtt.”

Az ember, ha tud alázatos lenni, ha képes önmagával is szembenézni, találkozni fog Istennel, aki létünk, lelkünk, szívünk legmélyén állandóan hív, mert magának teremtett bennünket, és – miként Szent Ágoston fogalmaz – nyugtalan a szívünk, amíg meg nem nyugszik benne. Kérjük Istent, hogy növekedni tudjunk a hitben. Imádkozzunk szeretteinkért, akik távol járnak Istentől, hogy eljussanak az Úr megismerésére, és megtapasztalhassák szeretetét! – zárta prédikációját Veres András püspök.

A szentmise végén Bognár István köszöntötte az egyházmegye főpásztorát, akit tizenkilenc évvel ezelőtt éppen Urunk megjelenésének ünnepén szentelt püspökké II. János Pál pápa Rómában.

 * * *

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Kocsis Fülöp érsek január 6-án a Fő utcai Szent Flórián-templomban mutatott be Szent Liturgiát, majd megszentelte a Duna vizét.

A főpásztor vízkereszt ünnepén minden ember megszentelődéséről, ennek lehetőségéről prédikált. Kiemelte: az epifánia, Isten megjelenése Jézusban azt a vágyat ébreszti bennünk, hogy egyesüljünk vele, tisztává váljunk, és Isten jelenléte sugározzon át rajtunk. Azzal, hogy mások milyennek látnak bennünket, nem kell foglalkoznunk. Csak lelkünk tiszta szándékai fontosak.

Beszámolónk teljes terjedelmében ITT olvasható.

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Vízkereszt ünnepének előestéjén, január 5-én Bábel Balázs érsek a bajai Szent Péter és Pál-plébániatemplomban mutatott be szentmisét. A főpásztorral a város papjai koncelebráltak, Binszki József plébános és Fekete Szabolcs esperes vezetésével. Közreműködött Kosóczki Tamás orgonaművész, valamint az egyházközség énekkara, Petz Gábor karnagy vezetésével. Szentbeszédében Bábel Balázs megemlékezett a tavalyi év utolsó napján elhunyt Seregély István egri érsekről.

Elmélkedésében Bábel Balázs kiemelte: ez az ünnep valójában nyitás a pogány népek felé. Isten mindenkit meghívott országába, ezért ez a nap missziós ünnep is. Nagyon tágra nyitotta az isteni gondviselés terveit. Isten terve, hogy az ember eltaláljon hozzá. Ezt keresték a napkeleti bölcsek hitükre, értelmükre és akaratukra támaszkodva. Nem tudjuk, hogy mit gondoltak, amikor meglátták a csillagot; nem kaptak oly egyértelmű kinyilatkoztatást, mint a pásztorok. Először értelmükre hallgattak, hiszen csillagászok, természettudósok voltak. Figyelték a természet titkait, ami mögött ott van az Isten. A világban rend, törvény van, s nem lehet azt mondani, hogy az magától van. Isten áll a teremtett világ mögött – hangsúlyozta a kalocsa-kecskeméti érsek. – A bölcsek értelmükre hagyatkozva indultak el. Ha megteremtett az Isten, akkor célja van velünk; életünk nem rakéta, mely kering évekig, majd megsemmisül; az emberi lét végtelen pályára van állítva azáltal, hogy Isten meghívott minket az üdvösségre. Ahhoz, hogy életünk értelmét keressük, szükségünk van az értelemre. A reformáció idején vetődött fel, hogy van-e a hitnek értelemszerű motívuma, vagy elég a bizalom. A hitújítók szerint elég a bizalom; a katolikus tanítás szerint a hitünk értelemszerű meghódolás, amihez kell a bizalom.

Sok viszontagságon át jutunk el Isten országába. A napkeleti bölcsek követték a jeleket. A mi életünk is telve van jelekkel: ezek a jelek ajándékot és feladatot is tartogatnak számunkra. Minden hiteles találkozás valamiképpen epifánia – idézte Martin Buber filozófust Bábel Balázs. Homíliája végén így buzdított: az Úrral való találkozás vigyen közelebb ahhoz, hogy nagyobb lelki erővel haladjunk tovább. Őt keressük hitünkkel, erőfeszítésünkkel, értelmünkkel.

* * *

Vízkereszt ünnepén, január 6-án, Prokop Péter születésének századik évfordulóján a kalocsai Astriceum Érseki Múzeumban, majd szentmise keretében a Nagyboldogasszony-főszékesegyházban emlékeztek meg a Kalocsáról származó pap festőművészről.

Ünnepi homíliájában Bábel Balázs érsek a vízkereszt, az Úr megjelenését és a napkeleti bölcsek hódolatát kifejező ünnep fényében beszélt a január 6-án született, minden szépben az Istent kereső lelkipásztor művészről.

Beszámolónk ITT olvasható.

* * *

Nyíregyházi Egyházmegye

Az Úrjelenésre való felkészülés már január 4-én, pénteken elkezdődött a nyíregyházi Szent Miklós görögkatolikus székesegyházban: a királyi imaórák, az Úr megkeresztelkedéséről szóló evangéliumok és a keresztségre vonatkozó ószövetségi szakaszok segítették a vízkereszt ünnepére való készülést.

Január 5-én este csonka vecsernyét tartottak Nyíregyházán. Papp Tibor, az egyházmegye főhelynöke a nagy vízszentelési szertartás keretében vizet szentelt. A jelenlévők imádságos virrasztással, nagyesti zsolozsmával, lítiával, kenyéráldással és utrenyével készültek az ünnepre.

Január 6-án Szocska A. Ábel megyéspüspök vezette a Szent Liturgiát a Szent Miklós-székesegyházban. A főpásztorral hét paptestvér ünnepelte Krisztus megkeresztelkedését és a Szentháromság megmutatkozásának titkát.

Az ünnep szónoka, Papp Tibor főhelynök az Úrjelenés titkáról elmélkedett, mely – mint fogalmazott – még az előző ünnepnél is fényesebb. Hiszen ott egy öntudatlan csecsemő elé térdepeltünk, most egy felnőtt férfi áll a Jordán vizében, aki elindul, hogy messiási küldetését teljesítse – hangzott el a homíliában. – A megnyílt égből az Atya szózata hangzik: „Ez az én szeretett fiam”. Ez a fordulópont Krisztus életében: gyermekkorát a készület csendje övezte, de a Jordán vizében megnyílt fölötte az ég. Megismerte az Atya akaratát, bátran az emberek közé lépett hirdetni, hogy elérkezett az Isten országa.

Minden ember élete hivatás, ha az Atya üdvözítő tervébe állítja bele. Ha csak pénzkeresetre és önmegvalósításra törekszünk, hamar elfáradunk, kiégünk, unatkozunk, s unalmunkat bűnökkel leplezzük, pótlékokkal tömködjük tele. Hivatásunkat megtalálva teljes életet élhetünk – fejtette ki Papp Tibor. – Isten mindenkinek adott karizmát, egy különös feladatot, mindenkinek adott hivatást. Nem egyformán adta a talentumokat, hogy egymásra legyünk utalva, hogy együttműködve a többiekkel a szeretet összefonjon minket. Teréz anya szerint nem a mennyiség a lényeg, nem a teljesítmény, hanem az, hogy az embernek benne van-e a szíve a munkájában. „Vízkeresztkor imádkozunk mindazokért, akikhez el fog jutni ez a víz: a jegyesek szerelméhez, a kisdedekhez, a betegekhez, a koporsó beszenteléséhez, a feltámadási pászka lakomájához is. Imádkozunk, hogy ebben a vízben legyen benne az Isten ereje, kegyelme. Ahogyan a megszentelt víz mindenhova eljut, úgy kell az Isten kegyelmének, üzenetének: az örömhírének is mindenhova eljutnia.”

Az ünnepi liturgia a nagy vízszentelési szertartással folytatódott: Szocska A. Ábel püspök megszentelte a vizet – imádságban kérve a Szentháromságban egy Isten kegyelmét, a vízre lehelve, a háromágú gyertyát, áldásra tartott kezét és keresztjét alámerítve. Miroválással és antidórosztással ért véget az ünnep.

* * *

Pécsi Egyházmegye

A pécsi székesegyházban tartott ünnepi püspöki szentmise keretében január 6-án Udvardy György megyéspüspök akolitussá avatta Csullag Gábor dombóvári hitoktatót, aki társaival együtt állandó diakónusi szolgálatra készül.

„Más úton tértek vissza országukba”: fogalmaz az evangélium azokról, akik útra keltek, vállalkozva a bizonytalanra, hagyatkozva értelmük, keresésük, az emberi tapasztalat bizonyosságára, hogy találkozzanak azzal, aki a keresésük, értelmük, középpontjában áll – mondta homíliájában Udvardy György megyéspüspök. – „Más úton tértek vissza országukba.” Azzal találkoztak, aki megváltoztatta az életüket. Alapvető változást eredményezett ez a találkozás bennük. Mert bár uralkodót kerestek, mert bár fényes palotát vagy olyan hatalmasságot, aki a titkot ismeri, volt bátorságuk leborulni a Gyermek előtt, és hitték, hogy nem tévednek. Azelőtt borulnak le, akit keresnek. Hitték, hogy értelmi keresésük, a világ megismeréséből szerzett tapasztalatuk, tudásuk nem csapta be őket, amikor egy gyermek jászolához vezette őket. Leborultak. Ez a leborulás megváltoztatja az embert. Új célokat, új értelmet, új erőt, új kapcsolatot teremt mindannyiunk számára.

Az ember keresi Istent. „Isten (...) nemcsak keres, nemcsak jeleket ad, hanem föltárja magát az emberek előtt. A kereső emberi értelem nem remélhette volna, hogy megismeri az Isten szándékát, melyben nyilvánvalóvá válik az ő misztériuma, hogy minden ember üdvözüljön. Minden ember, minden nemzet, minden kor embere. Isten minden embert üdvözíteni akar – hangsúlyozta a főpásztor. – Istent nem lehet birtokolni; nincs olyan kitartó kutatás, amivel teljesen fel lehet tárni, meg lehet ismerni. Ő hittel ismerhető fel, ami nincs ellentétben az emberi értelem kutatásával. Isten a kapcsolatra hív meg, amelyhez szükségünk van a hitre és a bizalomra. Istent, aki föltárja magát, lehet szeretni, lehet áldozatot hozni érte; be lehet fogadni azt, amit adni kíván: szeretetének törvényeit, szeretete útját, az ő országának új gondolkodását; meg lehet ismerni a gondolatait.

Jézus Krisztusban föltárul az Isten teljessége. Isten nem titokként van előttünk, hanem misztériumként, aki legfőképpen kapcsolatot kíván. „Szemléljük ezt a misztériumot” – buzdított Udvardy György püspök. Hozzátette: önmagunkat sem tudjuk jól megismerni, ha nem Istenben ismerjük meg. Nem tudjuk kéréseinket, kérdéseinket, kutatásainkat jól megfogalmazni, ha nem benne fogalmazzuk meg.

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

Január 6-án a szombathelyi székesegyházban mutatott be szentmisét Székely János megyéspüspök. A szentmise a vízszentelés szertartásával kezdődött: a főpásztor megáldotta a sót és a vizet, majd a sót a vízhez adta, és a szentelt vízzel meghintette az híveket.

Homíliájában Székely János püspök – a napkeleti bölcseket példaként a hívek elé állítva – három üzenetet fogalmazott meg: nyitott szívvel kell Isten felé fordulnunk. A bölcsek is vállalták a hosszú, veszélyes utat, követve a feltűnt csillagot anélkül, hogy pontosan tudták volna, hová kell menniük; és bár nem a választott nép fiai voltak, mégis közel kerültek Istenhez. A bölcsek példájának másik üzenete, hogy bár egy időre szem elől tévesztették a csillagot, mégsem adták fel útjukat. Tudunk-e kitartani, amikor életünk vezércsillaga egy időre eltűnik? A bölcsek példájának harmadik üzenete, hogy megérintve Istentől más úton tértek vissza hazájukba. Akit megérint Krisztus, az másként kell, hogy folytassa életét – emelte ki szentbeszédében a szónok. 

A szentmise egyben hálaadás is volt a Cursillo mozgalomért. Az ünnepi liturgia végén Székely János szombathelyi megyéspüspök megáldotta a mozgalom egyházmegyei titkárságának most megválasztott tagjait.

* * *

Váci Egyházmegye

Vízkereszt ünnepén, január 6-án a váci székesegyházban Varga Lajos váci segédpüspök mutatott be szentmisét, Gedeon József atya koncelebrálásával.

Homíliájában Varga Lajos püspök a Háromkirályok látogatása kapcsán szólt a csillagok járásáról, amelynek ismerete segít a tájékozódásban;  majd a három napkeleti bölcs útjáról beszélt. A szónok a Szentíráson kívüli, történelmi dokumentumokban fellelhető adatok alapján rávilágított Heródes pusztító hatalomvágyára, amely Jézus Krisztus ellen és azok ellen irányult, akik hittek a próféciában.

„Mit akart mondani a bölcsek látogatása az embereknek? Hogyan változtatta meg a megérkezett vendég, Jézus Krisztus az emberiség életét?” – tette fel a kérdést szentbeszédében a Váci Egyházmegye segédpüspöke. – Jézus születése által Isten megjelent a világban. Máté evangéliuma (Mt 2,1–12) szerint a napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. „Az Üdvözítő mindenki számára eljött, a pogányok számára is. Nincs kivétel, Isten szeretete mindenkire kiárad, és ennek bizonyossága Krisztus” – hangsúlyozta Varga Lajos püspök.

Szentbeszéde végén Szűz Mária és Szent József egyértelmű döntésére hívta fel a figyelmet, arra, hogy mindketten elfogadták Isten Küldöttét. „Mindenkinek meg kell hoznia az életében azt a döntést, hogy elfogadja-e Jézus Krisztust, és életpéldájának követője lesz, vagy sem. A Háromkirályok látogatásának története arra sarkall minket, hogy kövessük és imádjuk Őt” – hangzott el a prédikációban.

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

Márfi Gyula veszprémi érsek a balatonfűzfői Jézus Szíve-plébániatemplomban mutatott be szentmisét vízkereszt ünnepén, január 6-án, Lapos Norbert plébánossal.

A Jézus Szíve-templomból a szentmise után körmenetben a kikötőbe vonult az ünneplő közösség, ahol a főpásztor megáldotta a Balaton vizét, és mindenkit, aki tónál él vagy oda látogat, akár sportolás, kikapcsolódás miatt tölt időt a Balatonnál, akár a megélhetése kötődik a tóhoz.

Laposa Norbert plébános az áldás után Assisi Szent Ferenc Naphimnuszából idézett. Balogh Tibor, a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke megemlékezett a tóban életüket vesztett horgászokról. Marton Béla, Balatonfűzfő polgármestere pedig köszönetet mondott az ünnepségen résztvevőknek.

A résztvevők megkoszorúzták a tavat: virágot és koszorúkat helyeztek a vízbe. Az ünnepségen közreműködött a Balaton Népdalkör.

Forrás: Egri Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Hajdúdorogi Főegyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Nyíregyházi Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Egri Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Hajdúdorogi Főegyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Nyíregyházi Egyházmegye; Loósz Róbert/Pécsi Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Bölönyi Gabriella/Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír