Zarándokútja véget ért – Takács Nándor püspök temetése Székesfehérváron

Hazai – 2016. július 27., szerda | 19:02

Takács Nándor nyugalmazott püspök földi maradványait július 27-én, délelőtt 9 órakor ravatalozták fel a székesfehérvári Szent István-bazilikában, ahol a rokonság és a hívek sokasága várta csendes imádságban. A közös rózsafüzér után, 11 órakor mutattak be misét az elhunyt főpásztor lelki üdvéért.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az engesztelő szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt. A szertartáson határon túli magyar püspökök is részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megjelent tagjai mellett. Megtelt a székesegyház hívőkkel és tisztelőkkel, világi méltóságokkal; a szentély pedig az egyházmegye papságával és a szerzetesrendek képviselőivel. Számos országos, megyei és városi közéleti szereplő, valamint a társadalmi szervezetek vezetői rótták le kegyeletüket az elhunyt székesfehérvári főpásztor előtt.

Spányi Antal megyéspüspök a szentmise elején köszöntötte az emlékezőket, és méltatta elődjét az egyházi, valamint világi vezetőkhöz, paptestvéreihez, a hívekhez és a gyászoló családhoz szólva. „A zarándok, aki szerette felkeresni a világ kegyhelyeit, zarándokhelyeit, hazatért. Eljöttünk, hogy dr. Takács Nándor Jusztin püspök atyától, a székesfehérvári egyházmegye 19. püspökétől, a karmelita rend tagjától, Fejér megye, Székesfehérvár Megyei Jogú Város és szülőfaluja, Rábacsanak díszpolgárától búcsút vegyünk. Imádságunkkal kísérjük őt az Atyai ház küszöbéhez, hogy találkozva Istennel, imáinktól kísérve adjon számot az Irgalmas Atyának földi életéről.”

Ezt követően Ugrits Tamás irodaigazgató felolvasta azt az Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa által közvetített levelet, amelyet Spányi Antal megyéspüspöknek Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár küldött: „A Szentatya nagy szomorúsággal értesült Takács Nándor Jusztin nyugalmazott megyéspüspök halálhíréről, és imádságos részvétét küldi Excellenciádnak, a papságnak, a szerzeteseknek, valamint az egyházmegye hívő közösségének. A Szentatya Excellenciáddal együtt ad hálát Istennek a sokéves papi és püspöki szolgálatért, amelyet Takács püspök a magyar egyházban végzett, és csatlakozik az elhunyt lelki nyugalmáért mondott imáidhoz. A temetési szertartásra egybegyűlteknek Őszentsége szívből küldi apostoli áldását, mint a vigasztalásnak és a feltámadt Úrba vetett reménynek zálogát.”

Erdő Péter bíboros a szentmisén mondott homíliáját teljes egészében közöljük.

* * *

Főtisztelendő Érsek és Püspök Atyák!
Kedves Paptestvérek, Szerzetes Testvérek és Nővérek!
A Világi Hatóságok Igen Tisztelt Képviselői!
Krisztusban kedves Testvérek!

1. Zarándoklat az ember élete a földön! Hitünk szerint az ember nem céltalanul bolyong a földi életben, hanem Isten felé tart. Élete végén nála találja meg örök otthonát. Ezért írja Szent Pál: „amíg a testben vándorként élünk, távol járunk az Úrtól” (2Kor 5,6). „Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk lakóházat: örök hajlékot a mennyben, amit nem emberkéz épített” (2Kor 5,1).

Isten hívására indult el Ábrahám, hogy olyan országba költözzön, amit majd az Úr mutat neki. Krisztus pedig arra tanít minket, hogy ő maga az, aki a világba jött, de övéi nem fogadták be, aki viszont befogadja, aki hisz benne, annak „hatalmat ad, hogy Isten fiává legyen” (Jn 1,12). Krisztus az örök Ige, aki testté lett és közöttünk lakott (Jn 1,14). Megváltó művét beteljesítve pedig visszatért az Atyához. Ezért mondja tanítványainak főpapi imájában, már szenvedésére készülve: „Atyám házában sok hely van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek, hiszen azért megyek, hogy helyet készítsek nektek” (Jn 14,2).

2. Takács Nándor püspök úr élete igazi zarándoklat volt. Vallásos rábaközi családból származott. Egyházi iskolába járt, a keszthelyi premontrei gimnáziumba. Korán meghallotta Isten hívó szavát, amely a kármelita rendbe szólította. Így már gimnazistaként papnövendék volt, és szerzetesi hivatására készült. Olyan szilárd hitbeli és humán műveltséget szerzett, amely végigkísérte egész életén. Soha nem jelentett nehézséget a számára, ha váratlanul, nagy nyilvánosság előtt kellett latinul beszédet vagy köszöntőt mondani. Nemcsak olvasott és értett, de beszélt is latinul. Fiatalságától fogva szerette és művelte az egyházi zenét. A püspöki karban vagy éppen zarándoklatokon mindig tisztán és magabiztosan vezette az éneket.

De a II. világháború után nem volt könnyű szerzetes-papi hivatásra készülni. 1948-ban még letehette örökfogadalmát a Kármelita Rendben, de 1951-ben, a rendek feloszlatása után, a papszentelést már a Győri Egyházmegye keretében nyerte el. A rendből ugyan nem lépett ki, de szolgálatát – akkori szóval – „egyházmegyés keretben” végezte.

Teológiából doktorátust is szerzett, majd a Központi Szemináriumban éneket tanított és prefektusként működött. 1956 után még a Magyar Rádió katolikus félórájában is rendszeresen közreműködött. Nem volt a harcos politikai ellenzék képviselője. Mégis, 1959-ben, mikor a Központi Szeminárium növendékeinek nagy részét állami nyomásra elbocsátották, elöljárójukat, Takács Nándor prefektust is eltiltotta az állam a papi működéstől. Tizennégy éven keresztül szolgált kántorként különböző plébániákon. Erre az időszakra mégsem hősies pátosszal, hanem inkább nagy szeretettel emlékezett vissza. Kántorként is megtalálta az utat az emberek lelkéhez. Nemcsak énekre, hanem a hit igazságaira és Krisztus szeretetére is tanította őket. Számos zarándoklatot szervezett vagy kísért búcsújáró helyekre. Később, még püspök korában is folytatta ezt. Tudta, hogy a búcsújárás nem puszta turizmus: lelki tartalma, célja van. Ezért imával, elmélkedéssel és sok-sok énekkel indította útnak és kísérte a zarándokok csoportjait. Mikor 1973-tól újra papként, majd teológiai tanárként és szemináriumi lelki vezetőként működhetett, újra átélte a papi szolgálat örömét és értékét.

A rendszerváltozás hajnalán kapta püspöki kinevezését Szent II. János Pál pápától. Előbb segédpüspökként, majd koadjutorként, végül tizenkét éven át megyéspüspökként szolgált itt, a Székesfehérvári Egyházmegyében. Két pápalátogatás, az egyházmegyei határok módosítása és az emiatt szükségessé vált átszervezés, számos katolikus iskola újraindítása, jelentős kulturális intézmények alapítása, hajdan szocialista jellegűnek szánt iparvárosokban templomok építése jelezte fáradhatatlan tevékenységét. Az iskolák ügyéért szívből lelkesedett. Törekedett rá, hogy az egyházmegye minden részében legyen elérhető távolságban katolikus iskola. Sokat tett azért is, hogy a világi hívők egyre inkább kivegyék részüket a plébániák munkájában akár akolitusként vagy pasztorális munkatársként, akár a képviselőtestületek aktív tagjaiként. Jó kapcsolatokat ápolt a helyi társadalommal is. Őszintén átérezte, hogy az itt élő emberek egy közösséget alkotnak, ezért közös összefogással kell mindent megtenni fizikai, szellemi, lelki jólétükért, fejlődésükért. Mindezt az örök üdvösség távlatában szemlélte.

A püspöki karban is jelentős feladatok hárultak Nándor püspök atyára. A szeretetszolgálat és a karitatív tevékenység országos koordinálása éppúgy ezek közé tartozott, mint az egyházzene felügyelete és támogatása. Az Országos Magyar Cecília Egyesület elnökeként is sokat tett ennek érdekében.

Személyesen is hálával emlékezem rá. Ő kért egyházmegyéjébe segédpüspöknek. Szentelésem után pedig nagy szeretettel fogadott és mindenben segített.

Nyugdíjas éveiben is szeretettel és figyelmes kedvességgel volt jelen papok és világi hívők körében egyaránt.

3. Őszintén hitte, hogy a zarándoklat és a búcsújárás a lelkipásztori tevékenység igen mély és hatékony formája. Még nyugalomba vonulása után is ez állt figyelme középpontjában. Utolsó találkozásunkkor örömmel mesélte, hogy megírta az egyházmegye Mária-kegyhelyeinek történetét, de nem hagyja abba a munkát. Tovább szeretne ezzel a témával foglalkozni.

A kegyhelyeket méltán hívják búcsújáró helyeknek, hiszen az ottani imádsággal az Egyház engedélye folytán sokszor teljes búcsú nyerhető. Ez pedig – gyónás és szentáldozás után – a kegyelem állapotában lévő hívőnek az összes ideigtartó büntetés elengedését jelenti. Ezt kérjük Nándor püspök atya számára is. Fogadja őt házába a Mennyei Atya: adja meg neki zarándokútja végén a hazaérkezést az örök boldogságba! Ámen.

* * *

A gyászmise után a temetési szertartást Erdő Péter az oltárnál, a templomban kezdte. Takács Nándor püspöktől Székesfehérvár város polgárai nevében Cser-Palkovics András polgármester, majd szülőfaluja, Rábacsanak nevében Telekesi József polgármester búcsúzott el. Az Országos Magyar Cecília Egyesület vezetőjeként Tardy László, a budavári Mátyás-templom karnagy-kántora vett búcsút az elhunyt főpásztortól.

A szertartás végén Takács Nándor püspököt a fehérvári bazilika kriptájában helyezték örök nyugalomra, püspökelődei mellé. A temetés – tekintettel az altemplom méreteire – a gyászoló rokonság, az egyházi és világi vezetők jelenlétében zajlott, a hívők ez idő alatt a székesegyházban énekeltek és imádkoztak az elhunyt lelki üdvéért.

A szertartás után valamennyi emlékező lejuthatott az altemplomba, hogy leróhassa kegyeletét a püspök nyughelye előtt.

Búcsúzóul egy róla szóló könyv zárómondatait idézzük, amelyben nyugalmazott püspökként így vallott: „Visszatekintve úgy látom, jó néhány dolgot bölcsebben, nagyobb határozottsággal tehettem volna, mint ahogy tettem. Meggyőződésem, hogy az Úristen nem azt nézi, amit én utólag gondolok, hanem hogy akkor a legjobb tudásommal és teljes készséggel próbáltam-e megoldani az előttem álló feladatot. Összefoglalva nem mondhatok mást, az én életem az isteni gondviselés csodája. Legyen érte hála!”

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Berta Gábor

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria