Parolin bíboros a pápa strasbourgi útjáról

Az utazásra II. János Pál pápa látogatása után 26 évvel kerül sor, aki az egyesült Európa számára a következő missziós területeket jelölte meg: a teremtett világ megőrzése, szolidaritás a bevándorlókkal és a menekültekkel, valamint az emberről alkotott átfogó nézet megújítása.

Az interjúban elhangzó kérdésére, időszerűek-e ma még ezek a témák, Parolin bíboros a következőket válaszolta: „rendkívül időszerűek, sőt talán hozzátehetnénk, hogy drámai aktualitásokról, sőt vészhelyzetekről van szó, mint ahogy maga Ferenc pápa is több ízben hangsúlyozta: a teremtett világ megőrzése, vagy világi nyelvre lefordítva a környezetvédelem, a szolidaritás azokkal az emberekkel, akik hazájukon kívül keresnek megélhetést olyan témák, amelyek gyakran visszatérnek a pápa beszédeiben.” A szolidaritás nemcsak az egységes Európa egyik értéke, hanem Európa létének egyik célkitűzése, és minden bizonnyal legalapvetőbb dimenziója. Ezeket a témákat az emberről alkotott átfogó nézet szemszögéből kell megvizsgálni. Az ember minden dimenzióját figyelembe kell venni, és ehhez hozzátartozik a spirituális, transzcendens, természetfölötti dimenzió is.

Nyilatkozatában a vatikáni államtitkár megállapította: az emberek gyakran Európát távoli valóságnak, egy bürokratikus gépezetnek képzelik el, amely nem foglalkozik az emberek tényleges problémáival. Fontos, hogy konkrétan megismertessük a fiatalokkal az európai terv mai érvényességét. „Ha az egységes Európa tervét az alapító atyák lelkülete szerint valósítjuk meg, akkor ma is tudunk konkrétan válaszolni a jelenlegi Európa kihívásaira.”

Az Európai Unió zászlaján látható tizenkét csillag Szűz Mária koronájára utal. Ez is az európai gyökerek része, amit ma olyan sokan megkérdőjeleznek – emlékeztetett a Vatikáni Televíziós Központ munkatársa. Parolin bíboros felidézte a Lisszaboni szerződést, amely utal az alapvető keresztény értékek egy sorára, mint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása. „Ezek az értékek mind a kereszténység talajából születtek. Ne feledjük el, hogy a keresztények sajátos módon hozzájárultak Európa építéséhez. A keresztények, és főleg mi, katolikusok legyünk meggyőződve ennek a tervnek az érvényességéről, és járuljunk hozzá kétféleképpen: egyrészt adjunk szívet, lelket Európának, másrészt – a Benedek pápa számára oly kedves gondolat szerint – szélesítsük ki az értelem határait: a hit és az értelem között ugyanis nincs ellentmondás: fontos, hogy találkozzanak és együttműködjenek egymással Európa építésében mindenki számára.”

Forrás, kép: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír