„Szavakban leírhatatlan” – Magyarország élő bizánci művészetéből nyílt kiállítás a Párbeszéd Házában

2016. február 12. péntek 13:50

Február 11-én megnyílt a „Szavakban leírhatatlan – Válogatás Magyarország élő bizánci művészetéből” című kiállítás a budapesti Párbeszéd Házában. A kiállítást Terdik Szilveszter művészettörténész nyitotta meg; köszöntőbeszédet mondott Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója.


KÉPGALÉRIA – klikk  a képre!

A kiállításmegnyitó kezdetén az ELTE Szent Demeter Kamarakórusa adott elő ortodox egyházzenei műveket, majd Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Felidézte az intézmény tízéves történetét; a tíz évvel ezelőtti töprengést, mi legyen a sorsa a szomorú állapotban lévő épületnek, a meggyalázott templomnak. Most viszont ha szétnézünk, azt látjuk: az Istennel összekötött ember élete mindig meglepetésekkel szolgál – fogalmazott Sajgó Szabolcs.

Tavaly merült föl, hogy bemutassák a Párbeszéd Házában a magyarországi élő bizánci művészetet, a görögkatolikus hagyományt. Sajgó Szabolcs megköszönte Terdik Szilveszternek a kiállítás megrendezését, Seres Tamás kurátornak, a Hajdúdorogi Főegyházmegye gyűjteménye munkatársának az anyag összeválogatását, rendezését, Kocsis Fülöp metropolitának és Orosz Atanáz püspöknek – akik előadást tartanak a kapcsolódó rendezvényeken –, hogy rögtön az ügy mellé álltak.

Terdik Szilveszter művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum munkatársa megnyitóbeszédét „a fő- és alcím boncolgatásával” kezdte. Utalt olyan alapvető kérdésekre, mint hogy ha valami szavakban leírhatatlan, attól még képekben lehet-e ábrázolható. Van olyan, ami abban sem – idézte a művészettörténész többek között Aranyszájú Szent János anaforáját: „Te vagy a kifejezhetetlen, kifürkészhetetlen, láthatatlan, felfoghatatlan, örökkévaló és változhatatlan Isten…”

A második parancs tiltja Isten ábrázolását – mégis az Újszövetségben, az Újszövetség hatására Isten láthatóvá, tehát ábrázolhatóvá vált („A Te jóságodnak képe” – mondja Szent Bazil). Jézus Krisztus az igét beöltöztette a testbe, ezáltal a megszentelés lehetőségét az anyagra is kiterjesztette – fogalmazott Terdik Szilveszter –, így a kultuszban is helyet biztosított a képeknek.

A kiállítás alcíme: „Élő bizánci művészet”. A művészek között több keresztény felekezet képviselteti magát; a kiállított tárgyak is változatos műfajúak: láthatunk fatáblákat, freskómásolatokat, textilképeket, bronzikonokat, terrakottaszobrokat. Az alkotók közt vannak hivatásos művészek (festők, szobrászok, grafikusok, restaurátorok, iparművészek) és tehetséges autodidakták.

A képeknek – csakúgy, mint a szövegeknek – sugalmazottaknak kell lenniük, esztétikai szempontok azonban nem szerepelnek az előírásokban. A nyugati kultúrkörben a reneszánszban előtérbe került az alkotó személye, az egyéni invenció, az alkotói szabadság – ebből következően az esztéták az itt látható művekkel nem tudnának mit kezdeni. Az ikonok kultusztárgyak, melyek itt kiállítva voltaképpen ki vannak szakítva valódi környezetükből, valódi kontextusukból – így viszont a templomba nem járók is esélyt kapnak a velük való találkozásra.

Terdik Szilveszter felhívta a figyelmet egy másik kiállításra, amely nem olyan régen nyílt meg a Ludwig Múzeumban: Érmezei Zoltán konceptuális művész életmű-kiállítására. Érmezei „az ige, a szó keresése során valósította meg korpuszszobrait, amelyek az ikontól radikálisan eltérő formáknak tűnnek, mégis nagyon mély hittapasztalatról tanúskodnak” – fogalmazott a művészettörténész –, a kiállító alkotók között is van olyan, akit Érmezei Zoltán művészete indított el az ikonfestés felé.

Végezetül Terdik Szilveszter megköszönte a műtárgyakat kölcsönadóknak, köztük a Hajdúdorogi Főegyházmegye, a Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegye intézményeinek és főpásztorainak, illetve a tihanyi és bakonybéli bencéseknek, magánszemélyeknek és alkotóknak a közreműködést, támogatást. Nacsinák Gergely nyomán úgy fogalmazott: „a szem böjtjét” gyakorolják most a kölcsönadók, akik a kiállítás idejére nélkülözni kénytelenek ikonjaikat.

Végül Sajgó Szabolcs felhívta a figyelmet, hogy előestéjén vagyunk egy ezer éve várt alkalomnak: a katolikus és az ortodox egyházfő találkozójának, hiszen Ferenc pápa február 12-én találkozik Kubában Kirill pátriárkával. Kifejezte örömét, hogy a Párbeszéd Háza ezzel a kiállítással és a kapcsolódó rendezvényekkel hozzájárul Kelet és Nyugat párbeszédéhez.

A kiállítás 2016. március 24-ig látogatható munkanapokon 15 és 18 óra között a Párbeszéd Házában (Budapest, VIII. kerület, Horánszky utca 20.).

Kapcsolódó események:

Február 12., 18.00 Bizánci elemek Magyarország középkori művészetében

Február 14., 17.00 Vecsernye Kocsis Fülöp metropolitával

Február 19., 18.00 Andrej Rubljov – filmvetítés és beszélgetés

Február 21., 17.00 Vecsernye Orosz Atanáz püspökkel

Február 22., 18.00 Görögkatolikus templomépítészet

Február 28., 17.00 A XX. század görögkatolikus vértanúi

Március 23., 17.00 Előadás a görögkatolikus liturgikus zenéről

Fotó: Thaler Tamás

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
orokbefogadassal-foglalkozott-az-eletvedo-forum
Az örökbefogadással foglalkozott az Életvédő Fórum

A Magyar Katolikus Családegyesület Életvédő Fóruma december 2-án az MKPK budapesti székházában tartott ülésén az örökbefogadás témáját állította a középpontba. Korom Kata személyes vallomása „Örökbefogadás – örök befogadás” címmel arról szólt, mit jelent igazi szülőnek lenni.

2016. december 2. péntek
a-kulfoldon-elo-magyarok-identitasanak-megorzeseben-kiemelten-fontosak-kereszteny-alapok
A külföldön élő magyarok identitásának megőrzésében kiemelten fontosak a keresztény alapok

A Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) november 30-i zárónyilatkozatában célul tűzte ki, hogy a keresztény nevelés erősödjön a magyar közösségek identitásának megőrzése érdekében – tájékoztatta szerkesztőségünket Cserháti Ferenc, a külföldön élő magyarok lelkipásztori gondozásáért felelős püspök.

2016. december 2. péntek