A szegedi dómot ábrázoló festményt kapott Ópusztaszer

2015. november 16. hétfő 14:17

„A szegedi dóm szobrokkal” című tűzzománc-kerámia festményét adományozta az alkotó, Kesztyűs Ferenc az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak. A domborműhöz hasonlatos képen Szeged jelképei szerepelnek, így a dóm, a Dankó- és Dugonics-szobor, illetve a „Kalapos nő” a Tisza-parti sétányról.

A Panoráma Világklub és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark november 12-én tartott közös rendezvényén került sor az alkotás átadására. Kertész Péter, az ópusztaszeri intézmény igazgatója ünnepi beszédében Kesztyűs Ferenc életművét méltatta. Megnyitójában kiemelte, hogy az alkotó felajánlása nemcsak művészi, hanem turisztikai értékkel is bír a dél-alföldi kiállítóhely számára. Bár témája nem illeszkedik közvetlenül az emlékhely tematikájába, helye mégis indokolt – fogalmazott az igazgató.

A rotundába, a Tourinform-iroda mellé került a kerámiamű, oda, ahol évente több százezer ember megfordul. Az új műalkotás révén mostantól a betérők látképet kaphatnak Szegedről – hangsúlyozta Kertész Péter. Az emlékpark igazgatója mellett Hegedűs Tünde festőművész, Tanka László, a Panoráma Világklub elnöke és Szilágyi Árpád, a Magyar Kultúra Lovagja szólt Kesztyűs Ferenc munkásságáról a jelenlévőknek.

A domborműhöz hasonlatos képen Szeged jelképei láthatók, többek között a szegedi dóm, a belvárosi Dankó- és Dugonics-szobor, illetve a Kalapos nő a klinikák melletti Tisza-parti sétányról. Az alkotás télen-nyáron megtekinthető a Feszty-körképnek is helyet adó rotunda épületében.

Kesztyűs Ferenc képzőművészeti tanulmányait a budapesti Dózsa György úti MÉMOSZ-székház művészkörében kezdte. Ezt követően a Dési István szabadiskolában folytatott tanulmányokat. 1951–1953 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola rajztanári szakán tanult, mesterei Papp Gyula, Szőnyi István, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre és Pór Bertalan voltak.

Az Épületfestő Vállalat festőművész részlegének tagjaként már az 1950-es évektől az Országházban, az Operaházban, az Operettszínházban, valamint az Örökimádás templomában dolgozott mint díszítőfestő, aranyozó és freskófestő.

A ’60-as évek első felétől bemutató rajztanárként dolgozott az Irányi utcai általános iskolában. Ugyanettől az időszaktól kezdve grafikusként is működik. Karikatúráit, rajzait rendszeresen közölte a Ludas Matyi, a Népszabadság, valamint több más magyar és külföldi lap és folyóirat.

A ’70-es évek óta folytatott kísérleteinek eredménye a tűzzománc-kerámia festmény megalkotása. A kerámia alapon használt különleges zománcfestékei rendkívüli színvilágot és újszerű, plasztikus felületi hatásokat eredményeztek („sejtesítés”). Változatos tematikájú tűzzománc-kerámiái közt figurális jeleneteket, portrékat és csendéleteket egyaránt találunk. Kisebb méretű táblaképeken kívül a tűzzománc-kerámia monumentális kül- és beltéri murális kompozíciók elkészítését is lehetővé teszi. Festészetére az impresszionizmus és az expresszionizmus gyakorolta a legnagyobb hatást.

Forrás: Artportal

Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-ne-gondoljuk-hogy-meg-tudunk-valtozni-szentlelek-segitsege-nelkul
Ferenc pápa: Ne gondoljuk, hogy meg tudunk változni a Szentlélek segítsége nélkül!

November 21-én a Szentatya a tízparancsolat utolsó mondatairól tartotta katekézisét: „Ne kívánd el felebarátod feleségét […], ne kívánj el semmi egyebet, ami az övé!” Hangsúlyozta, hogy e felszólítások a bajok gyökerére mutatnak rá, a bennünk rejlő helytelen kívánságokra, melyektől csak Isten tisztíthatja meg a szívünket.

16:25
papnovendekek-titkos-elete-hat-csapat-300-perc-tomeny-futball
A papnövendékek titkos élete: Hat csapat, 300 perc tömény futball

Az elmúlt hétvégén, november 16–18-ig egy különleges focikupától volt hangos az esztergomi Pézsa Tibor Sportcsarnok. Hat szeminárium kispályás focicsapata mérte össze tudását a Magyar Sion „futballarénájában”. Müller Márk papnövendék írását adjuk közre.

09:45