„A tüzet csak tűzzel lehet átadni” – Bemutatták Bruno Secondin „Az élő Isten prófétái” című kötetét

2017. december 7. csütörtök 17:40

A Magyar Kurír Új Ember Kiadványok sorozatában megjelent kötetet Székely János szombathelyi megyéspüspök ismertette december 6-án Budapesten, a D18 kávézó és könyvesbolt közösségi termében.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A résztvevőket Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője köszöntötte. Felidézte: 2015 februárjában a Római Kúria tagjainak egy talán kevésbé ismert kármelita atya, Bruno Secondin tartott lelkigyakorlatot, méghozzá egy ószövetségi próféta, Illés élete alapján. Bruno Secondin a sarus kármeliták rendjébe tartozik. Ez a rend II. József koráig Magyarországon is jelen volt. Bruno atya a Gregoriana Pápai Egyetem emeritus professora, és immár több mint húsz éve tart lelkigyakorlatokat a lectio divina módszere alapján. Az élő Isten prófétái című kötet egyszerre kommentár, lelki olvasmány és Illés próféta „regényes” életrajza.

Székely János szombathelyi megyéspüspök a könyv ismertetését Ady Endre Az Úr Illésként elviszi mind... című versével kezdte. A költő többek között így ír: „Az Úr Illésként elviszi mind, / Kiket nagyon sujt és szeret: / Tüzes, gyors sziveket ad nekik, / Ezek a tüzes szekerek.” Bruno Secondin atya könyve valamiképp bepillantást enged a Római Kúria életébe – mutatott rá a főpásztor. – Rácsodálkozhatunk arra, hogy a pápa és a vatikáni hivatalokban dolgozók elsősorban imádságos életet élő, az Úristen által elhívott papok. A könyvben Ferenc pápa megköszöni Bruno atya szolgálatát. Ebben külön kiemeli, hogy Illés próféta segítségével megmutatta számukra az emberi egzisztencia mélypontjait és csúcspontjait – Illés megjárta a depresszió poklát és az Istennel való találkozás örömét is –, de eljuthattak a hit forrásaihoz is – ahogyan Illés elment a Hóreb hegyére. Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke előszavában azt hangsúlyozza, hogy Illés egy „cseppfolyós” társadalomban szigorú prófétaként figyelmeztette az embereket, erre pedig a mi korunkban is szükség van.

A lectio divina azt jelenti, hogy a szentírási szöveget imádságos módon elmélkedik át. Először meghallgatják Isten igéjét, majd magyarázzák, megvilágítják üzenetét, ezt követően pedig provokatív kérdésekkel a személyes életre vonatkoztatják. Mindezt csenddel kísérve és énekkel zárva. A lectio divina mögött az a meggyőződés húzódik, hogy Isten Igéje táplálék, melyben tűz van, mely lángra lobbant és megsebez, utat mutat és erőt ad. A könyvből megtanulhatjuk a lectio divina módszerét is.

A lelkigyakorlat étkezései kapcsán Szent Ambrus Nábót szőlőjéről írt kommentárját olvasták fel. A szent szerző ebben arról ír, hogy a pénz iránti sóvárgás miként torzítja el a lelket. A bűn kiforgatja az embert és a világot, ez jelenik meg az Illés-történetben, és ezt tapasztaljuk ma is. Afrika nyomora, a diktatúrák elnyomása, a gyarmatosítás szörnyű következményei nem természeti csapásként omlottak ránk, ezek az emberi bűn következményei.

A könyv elmélkedései a betszaidai vak meggyógyításának történetével kezdődnek. Ahogyan Jézus kivezeti a vakot, és megérinti, úgy vezeti ki a lelkigyakorlat az embert a komfortzónájából, és tanítja meg látni. A következő elmélkedés már Illés történetével foglalkozik. Ennek lényege, hogy Illés bátran áll a Baál istent követő Ácháb király elé, kijelentve neki, hogy mostantól nem fog eső esni, csak az ő szavára.

Illés Száreptába, a bálványimádó föníciaiak városába ment, ahol egy özvegyasszony tartotta őt el. Ez abban a korban nagy szégyen volt. Secondin atya szerint ez arra mutat rá, hogy az Isten ismeretlen utakra vezet bennünket. Ferenc pápa is azt üzeni, hogy az Egyház ne egy kényelmes intézmény legyen. Az igazi pásztor otthagyja a kilencvenkilenc bárányt, és megkeresi az egy elveszettet – bár manapság inkább az egyet hátrahagyva kellene megkeresnünk az elveszett kilencvenkilencet. Ne az „akváriumban” – a templomokban – halásszunk, hanem menjünk ki az óceánra.

A következő tanítás kulcsmondata: „Meddig akartok még kétfelé sántikálni?” Az Illés korabeli emberek egyszerre szerettek volna Baálnak és a szigorúbb életmódot követelő Jahvénak is hódolni. Ma is így élünk, kis kompromisszumokat kötve a bűnnel. A szöveg arra is figyelmeztet, hogy az Egyháznak prófétai küldetése van. A bálványok ledöntéséről szóló történetben Illés megöleti a Baál-prófétákat. A főpásztor rámutatott: Secondin atya arra hívja fel a figyelmet, hogy a Biblia egyszerre emberi és isteni mű, a benne olvasható erőszakos történeteket kritikával és önkritikával kell olvasni. A Szentírást Krisztus fényében kell értelmeznünk. Illés a bálványok elleni küzdelemben aktív, nekünk is így kell „berobbannunk” kompromisszumokkal teli világunkba.

A következő elmélkedés címe: A meneküléstől a zarándoklatig. Illés súlyos depresszióba esik, menekülőre fogja; megy negyven napon át, és végül eljut a Hórebre. A mi életünk is ilyen: a bűn megsebzi az embert, eljuttatja a halálig, de lehetőségünk van az átalakulásra, melynek végén Istennel találkozunk.

Az Isten más, mint akinek elképzeltük. Ezt tanítja az a történet, melyben Illés hatalmas tűz és földrengés kíséretében várja az Istent. Gyakran ugyanis a belső állapotunkat vetítjük ki a Mindenhatóra. De az Isten más; olyan, mint az „enyhe szellő susogása” (1Kir 19,12). Erre mutat rá a karácsony is: Isten nem hős harcosként, hanem védtelen gyermekként jön el közénk.

A következő történetben az özvegyasszony Istent és Illést vádolja fia halála miatt. Illés nem tér ki a helyzet elől, hanem feltámasztja a fiút. Secondin atya szerint a papok sokszor távolságtartással fordulnak a szenvedő felé – emelte ki Székely János. – Ezzel szemben az a feladat, hogy eggyé váljunk vele, hogy megérintsük őt. Az elmélkedés egyik mondata így szól: „Hányan hordanak magukban egy halott gyermeket?” Milyen sok ember kiált a gyógyulásért, mert álmai meghaltak!

A Nábót szőlőjéről szóló történet arra figyelmeztet, hogy az Egyháznak nem a hatalmasok mellé kell állnia, hanem az egyszerű embert kell védenie. Az utolsó történetben Illés ráteríti köntösét Elizeusra, aki mellett ott állnak a tanítványok. Az Egyház prófétai közösség, „prófétafiakból” áll. A prófétának át kell vennie azt a tüzet, melyet elődje hordozott. De ezt a tüzet csak tűzzel lehet átadni. A szombathelyi püspök végül kiemelte: Secondin atya nagy álma, hogy a pápai kúria prófétai legyen – „A hagyomány nem a hamu imádása, hanem a tűz továbbadása” (Gustav Mahler).

Bruno Secondin Az élő Isten prófétái című kötete megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig), vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
kitagult-liturgikus-ter-bemutatjuk-megujulo-gyori-szekesegyhazat
Kitágult a liturgikus tér – Bemutatjuk a megújuló győri székesegyházat

A győri Nagyboldogasszony-székesegyház felújításáról Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke; Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora; Bognár István püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa és Németh Attila sopronbánfalvi plébános számolt be olvasóinknak.

2017. december 13. szerda
angyal-lehel-teren-bunbanati-es-imaestet-tartanak-az-arpad-hazi-szent-margit-templomban
ANGYAL a Lehel téren – Rekordszámú pap várja a gyónni vágyókat az Árpád-házi Szent Margit-templomban

A Regnum Marianum és a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit-templom közössége „Adventi és Nagyböjti Gyónási Alkalmat”, azaz ANGYAL-t szervez december 20-án, 18 órától a budapesti Lehel téri templomban.

2017. december 13. szerda