2007. február 18. évközi 7. vasárnap

Hazai – 2007. február 12., hétfő | 16:09

Ellenségszeretet

A francia forradalom idején Párizsban kivégezték XVI. Lajos királyt, fiát pedig egy Simon nevű gonosz vargára bízták. Simon embertelenül gyötörte, verte, megalázta a kis királyfit. Egyik nap elébe állt és arcába röhögve kérdezte: „Ha híveid kiszabadítanának, mit tennél velem?” „Megbocsátanék” felelte a nemes lelkű királyfi.

Jézus a Hegyi Beszédben ugyanezt a körülményt írta elő követőinek: tudj megbocsátani, a gyűlöletet feloldani, az ellenséget is szeretni. Az évközi 7. vasárnap szövege meghirdeti a mai világ számára is ezt az elképesztő követelményt: az ellenségszeretetet.

Lényege Idők folyamán mindannyian összeállítunk magunknak legalább gondolatban egy feketelistát. Ez a névsor azoknak a neveit tartalmazza, akik bántottak, rosszat tettek velük. Róluk elhatároztuk, hogy kétszeresen visszafizetjük nekik. Szerepel ezen a listán a tanár, aki pikkel ránk, az edző, aki pofon vágott, a kolléga, aki helyünkre pályázik, az anyós, aki mindenbe beleszól, a szomszéd, aki bömbölteti a tévét, a kutyás hölgy, akinek pincsije felveri a ház nyugalmát. Õk mind rászorulnak a megtorlásra. Vajon mi, keresztények, hogyan állunk ezzel a névsorral? Hogyan tudjuk összeegyeztetni a Hegyi Beszéddel? Ott krisztus ilyen követelményeket hangoztat: „szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik titeket megbántottak, imádkozzatok rágalmazóitokért”.

Mikor kell ezt a szabályt alkalmazni? Jézus három hasonlata szerint még akkor is, - ha durva erőszakról van szó. „Ha megütik a jobb arcodat, tartsd oda a balt”. A jobb arcra mért pofont csak visszakézzel lehet adni. Ez pedig a legmélyebb megvetés volt. Tehát: a durván megtámadott is bocsásson meg támadójának; - ha kíméletlen pereskedésről van szó. „Ha elveszik a köntösödet, add oda a ruhádat is”. A zsidó jog szerint a bíróság a pervesztestől mindent elkobozhatott, még a köntöst is, kivéve a felsőruhát. Tehát a vesztes pereskedő bocsásson meg a fondorlatos győztesnek; – ha kényszerítésről van szó. „Ha kényszerítenek ezer lépésre, menj el vele kétezret”. A megszálló római katonák bárkit kényszeríthettek, hogy ezermérföldnyi úton vigyék csomagjaikat. Tehát a munkaszolgálatos is bocsásson meg zsarnokának.

Jézus azt kívánja, hogy követői a rosszat ne visszafizetéssel akarják megfékezni, hanem szelídséggel és nagylelkűséggel. Nem akarja eltörölni a jogos önvédelmet, sem a hivatalos igazságszolgáltatást. De hirdeti azt a magasabb lelkiséget, amely bízik a jónak a javító hatásában. Jóvá szidni, jóvá gyűlölni senkit nem lehet. Csak nagylelkű szeretettel lehet másokat megjavítani. Jézus kiélezetten beszél, mert nyugtalanítani, felrázni akar. A példák nem szó szerint értendők, hanem azt a lelkületet jelzik, amelyeket el kell sajátítani: „Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel!”
Ellenvetések Első hallásra oktalanságnak tűnik Jézus kívánsága. – „ha ezt a tanítást követjük, fölborul a jogrend”. – „ha nem lépünk föl a gonosz ellen, lovat adunk a gátlástalan garázdálkodásra.” Felelet: Hát csak azt ne higgyük, hogy megtorlással helyre tudjuk állítani a megsértett rendet! Ezt az emberiség százezer éves történelmének valamennyi háborúja cáfolja. A megtorlással csak még jobban fölszítjuk a gyűlölet tüzét. Ezért figyelmeztet az Úr: a bosszú nem lehet a rend és a béke visszaállítója. A világnak éppen az a tragédiája, hogy nem tud kitörni a gyűlölködés börtönéből, nem tud megbocsátani.

Feladat: gondolkozz! Milyen nevek szerepelnek az én „fekete listámon”? Miért kerültek fel ezek? Próbálj néhányat kihúzni közülük. Tekints a felszín alá! Kutasd: miért töri magát a kolléga azért a pozícióért? Miért olyan kiállhatatlan az a másik? Talán túlságosan magányos, sokáig mellőzték, vagy megsértették? Ha rájövök cselekedeteinek rugóira, elnézőbb leszek vele szemben. Imádkozni! Ha tudok imádkozni ellenszenves társamért, máris Isten szemével tekintek rá. Õ pedig Egyszülött Fiát áldozta érte. A szeretet apró megnyilvánulásait mutassam ki iránta: kalapot emelni, jó reggelt köszönni, a rádiót lehalkítani, névnapján képeslapot küldeni… Ez csupa apróság. De ez tartja meg életünket a szeretet útján, mint a volánnal való apró mozdulatok az autót a sztráda jobb oldalán.

1958-ban fellőtték az első mesterséges holdat. Néhány évre rá már ember utazott a világűrbe. Sikerült hát kitörnünk a Föld vonzásköréből, képesek voltunk legyőzni a nehézségi erőt. Ami sikerült az embernek a technika világában, azt akarta Jézus megvalósítani az erkölcsi világrendben, a szívek világában. Kegyelmének motorjával gondoskodik a sebességről, amely kiszakít minket a gyűlölet és a harag vonzásából. Ámen.

Hajnal Róbert/Magyar Kurír