2018 a vallásszabadság éve – Felekezetközi ünnepség Tordán

2018. január 10. szerda 15:02

Az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozata elfogadásának 450. évfordulója alkalmából a vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at a Magyar Unitárius Egyház. A jubileumról január 13-án felekezetközi hálaadó ünnepség keretében emlékeznek meg a Kolozs megyei település katolikus templomában.


A hálaadó ünnepség programjáról és a vallásszabadság éve további eseményeiről január 9-én, Kolozsváron tartottak sajtótájékoztatót.

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a sajtótájékoztatón elmondta: „A vallásszabadság törvénye Erdély egyik legértékesebb szellemi kincse. Az ezt szavatoló 1568-as törvény elfogadása 450. évfordulójának megünneplése lehetőséget nyújt arra, hogy tudatosítsuk ezt az értéket. A Magyar Unitárius Egyház ettől a dátumtól számítja intézményi létét, így ez az esztendő egyben a vallási közösség megalakulásának is évfordulója. A vallási türelem eszméjéből és az erdélyi felekezetek több évszázados békés együttélésének példájából erőt és hitet meríthetünk a jövő kihívásainak leküzdésére.”

A püspök a vallásszabadság évére megfogalmazott köszöntőjében rámutatott: „Vannak a történelemnek olyan pillanatai, amikor egy személynek vagy akár egy közösségnek megadatik egy olyan szellemi magaslatra való emelkedés, amely lehetővé teszi nemcsak a pillanatnyilag helyes, hanem az egyetemesen igaz megpillantását és megragadását. Mi úgy gondoljuk, hogy Tordán, 1568 januárjában a fejedelem és rendjei egy ilyen szellemi zenitre jutottak, amikor e befogadó, megengedő, emberbarát határozatot meghozták. Mára a történelem bebizonyította, hogy elődeinknek igazuk volt, hiszen a nyugati civilizációban a szabad vallásválasztás alkotmány által szavatolt, elidegeníthetetlen joga minden embernek. Ám ez a jubileumi esztendő számunkra nemcsak a történelmi visszatekintés, hanem elsősorban az előttünk jártak bölcsességének elsajátítására vonatkozó lehetőség.”

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója a szabad vallásgyakorlás kihirdetésének egyediségét hangsúlyozva a sajtótájékoztatón elmondta: „Az erdélyi országgyűlés 1568-as vallásügyi határozata, amely a szabad prédikátorválasztás jogát biztosította a gyülekezetek számára, egy olyan pillanat, amely radikálisan új szemléletet – a vallásszabadság lehetőségét biztosította. A jubileumi évvel az a célunk, hogy megragadjuk a 450 évvel ezelőtt élők szellemiségét, illetve hogy fejet hajtsunk történelmi léptékű döntésük előtt. 2018 folyamán arra kell törekednünk, hogy magyarok, románok, szászok és más nemzetiségűek, katolikusok, ortodoxok, lutheránusok, reformátusok, unitáriusok és más vallásúak közösen ünnepeljük meg e világraszóló határozatot. Ezért kezdeményeztük azt, hogy a jubileumi évet január 13-án nagyszabású felekezetközi és össznemzeti ünnepséggel nyissuk meg Tordán.”

Az ünnepségen jelen lesznek az erdélyi magyar és szász történelmi egyházak képviselői, a román egyházi és politikai elöljárók is, Magyarországról pedig Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

A hálaadó megemlékezés előestéjén, január 12-én a kolozsvári belvárosi unitárius templomban ünnepi koncertet rendeznek, mely Alan Williams brit zeneszerző Híd menny és föld között című, a jubileumra írt zeneművének ősbemutatója lesz. Az est során válogatás hangzik el Bartók Béla 44 duó két hegedűre című sorozatából a feldolgozott népdalok eredeti változatával együtt.

Január 13-án az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozata kihirdetésének helyszínén, a tordai Kisboldogasszony római katolikus templomban rendezik meg a hálaadó ünnepséget. Ünnepi beszédet mond többek között Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Kató Béla, Bogárdi Szabó István és Csűry István református püspök, Reinhart Guib és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, valamint a román ortodox egyház és a román görögkatolikus egyház képviselői.

Az ünnepség keretében felavatják a Liviu Mocan szobrászművész által készített Vallásszabadság emlékművét a templom kertjében. A megemlékezés Körösfői-Kriesch Aladár a tordai országgyűlést felidéző festményének megtekintésével zárul a helyi múzeumban.

Az 1568. évi tordai országgyűlést január 6. és 13. között tartották. A vallásügyi határozat kimondta:

„Urunk ő felsége miképpen ennek előtte való gyűléseibe országával közönséggel az religió [vallás] dolgáról végezött, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésbe azont erősíti, tudniillik hogy midőn helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig, senki kénszerítéssel ne kénszerítse az ü lelke azon meg nem nyúgodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az superintendensök [püspökök] közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók [rendelkezések] szerént, és nem engedtetik ez senkinek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéből való priválással [megfosztással, eltávolítással] fenyögessön az tanításért, mert az hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.”

[A szöveget az eredeti helyesírással közöltük – a szerk.]

A kolozsvári sajtótájékoztatón ismertették a vallásszabadság éve további rendezvényeit is. Gyerő Dávid egyházi főjegyző elmondta: a világon élő unitáriusokat tömörítő Unitáriusok és Univerzalisták Nemzetközi Tanácsa (International Council of Unitarians and Universalists – ICUU) idén egész éves teológiai párbeszédsorozatot kezdeményez, amely a 450 éves tordai határozat szellemében kíván a jelen kihívásaira és problémáira reflektálni. Ennek a párbeszédnek egyik kiemelt eseménye lesz az a júliusban zajló kolozsvári konferencia, amelyen  szerte a világból részt vesznek az unitárius közösségek képviselői.

Január 23-án az erdélyi vallásszabadság örökségét bemutató többnyelvű kiállítás nyílik, és konferenciát tartanak Brüsszelben, az Európai Parlamentben.

Március 9-én a Magyar Országgyűlés ünnepi ülés keretében emlékezik meg jogelődje, az erdélyi országgyűlés 1568. január 6–13. közötti ülésszakára, amelyen a világon először, addig sehol nem ismert mértékben foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Az ünnepi ülést követően az Országházban szakmai emlékkonferenciára kerül sor, és alkalmi kiállítás nyílik, majd a nap zárásaként a Pesti Vigadóban gálaműsort szerveznek.

Kolozsváron július 7-én avatják fel a Vallásszabadság Házát, melynek rendeltetése, hogy közösségi színhelyként, valláskutató központként és egyházi múzeumként segítse hivatásukban az erdélyi magyar egyházakat és szolgálja a vallásszabadság eszméjét.

November 10-én zarándoklatot szerveznek Dévára Dávid Ferenc erdélyi unitárius püspök (1520–1579) emlékére, november 17-én pedig felavatják szobrát Sepsiszentgyörgyön.

A Magyar Unitárius Egyház Zsinata december 8-án tart majd ünnepi ülést Kolozsváron, ahol szintén Dávid Ferenc szobrát avatják fel.

Forrás: Magyar Unitárius Egyház Püspöki Hivatala

Fotó: Magyar Unitárius Egyház Püspöki Hivatala; Wikipédia

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Külhoni
Vezető híreink - olvasta már?
hivom-csaladokat-2018-januarjaban-soron-kivul
Hívom a családokat 2018 januárjában – Soron kívül!

Bíró László püspök, az MKPK Családbizottságának elnöke, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke köszöntője a házasság hetére, a családok évében.

2018. január 23. kedd
szell-kalman-vehette-at-elso-alkalommal-boldog-batthyany-laszlo-dijat
Széll Kálmán professzor vehette át először a Boldog Batthyány László-díjat

Január 22-én adta át első alkalommal Székely János megyéspüspök a Szombathelyi Egyházmegye által alapított A test és a lélek orvosa – Boldog Batthyány László-díjat. Az elismerést Széll Kálmán nyugalmazott aneszteziológus főorvos vehette át Körmenden.

2018. január 23. kedd