A bevándorlás vallási, etnikai hatásaival foglalkozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciája

2016. február 17. szerda 19:12

A bevándorlás vallási és etnikai hatásai az európai társadalmakra címmel rendeztek nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen február 17-én. A tudományos fórumon előadást tartott Fernando Filoni bíboros, a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa.


KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika-kápolnájában tartott tudományos tanácskozást Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitotta meg. A tudomány, a vallás és a rendvédelem képviselői gyűltek össze, hogy a bevándorlás etnikai és vallási vonatkozásait áttekintsék.

A konferencián megjelent Erdő Péter bíboros, a tudományos tanácskozás védnöke, Alberto Bottari de Castello apotoli nuncius, valamint Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök. Részt vettek a konferencia szervezésében együttműködő Katolikus Karitász országos szervezetének képviselői. 


Fernando Filoni bíboros, a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa Az iraki kereszténység létszámának alakulása az öbölválság óta címmel egyrészt a bevándorlás indítékait vizsgálta, másrészt az iraki egyház – a káldeus közösség – történetét, küldetését mutatta be a kezdetektől napjainkig. 

Filoni bíboros elsőként arról beszélt, hogy Európában a különböző kultúrájú, etnikumú népesség együttélése a határok átalakulásához, változásokhoz vezetett. Ebben a sokféleségben az egység három alapra támaszkodhat: a vallás, az emberi jogok rendszere és a művészet, melyek alapvetően meghatározzák az emberek gondolkodását, kultúráját. Lehetséges-e, hogy identitásunkat más alapokról erősítsük meg, ha elszakadunk ezektől a gyökerektől? Lehetséges-e falak felhúzásával védekeznünk a sokféleség ellen? Megélhetjük-e úgy emberségünket, ha elfordulunk a menekültektől? – tette fel a kérdést a bíboros.

A közel-keleti helyzetet jól ismerő Filoni bíboros – az iraki invázió alatt az országban élt, később pedig Ferenc pápa követeként az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken tevékenykedett – arra mutatott rá, a menekültek számára az az Európa álom és remény, mely a szabadság, egyenlőség, testvériség szellemében túllépett a politikai és vallási függésből való kényszeren. Közel-Keleten a szabad nyugat, még a kulturális különbséget nem jelentő, békés szomszéd országokkal szemben is óriási vonzerőt gyakorol a lakosságra, akik életük kockáztatása árán is vállalják a menekülést. A bíboros hangsúlyozta, mindenkinek joga van a békében való életre. Ez a béke olyan, mint egy kirakósjáték. Egyes felfogások szerint a sokféleség megszüntetése a garanciája, mások szerint az egyedi gondolkodási módok össze tudnak adódni, és a sokféleség gazdagítani tudja életünket.


Filoni bíboros 2001–2003 között élt Irakban. Ennek tapasztalatát, az ott élő emberek megbecsülését, szeretetét, az értük való aggodalmat foglalta össze az olaszul már megjelent, magyar fordításban készülő, a konferenciát összegző munkákkal együtt megjelenő Az egyház Irakban című könyvben. A könyv az iraki keresztények történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig. Mára a közösség kétharmada elhagyta az országot, az ötven évvel ezelőtt a népesség 15 százalékát kitevő káldeusok számaránya mára egy százalékra esett vissza.

Filoni bíboros rámutatott az iraki keresztények sorsát bemutató könyv fontosságára, mely az első átfogó forrás helyzetükről, így elősegítheti az érdekükben vállalt megoldáskeresést.


Ez a közösség az egész történelme folyamán kisebbségként élt, a támadás és üldöztetés légkörében, és így alakította ki, őrizte meg hitét. Krisztus szeretetében eltöltött 21 évszázad az övék – fogalmazott a bíboros. A nép erős kötődést alakított ki kultúrájához, melyet mártírok és hitvallók alapoztak meg elszakíthatatlan kötelékké. Ezen nyomás közepette éltek túl századokat, ebben az segítette őket, hogy a hitre fókuszáltak, de adaptációs készségük is hozzájárult alkalmazkodásukhoz.

Filoni bíboros könyve az egyházalapítás történetével kezdődik: megismerteti a Tamás apostol vezette evangelizáció kezdeteit. Bemutatja az arab, mongol turkomán hódítás történetét, áttekinti a latin egyház – a kármeliták és domonkosok – valamint a Szentszék megerősítést adó jelenlétét. Kiemelten foglalkozik Irak 90 évvel ezelőtt történő létrejöttével, kitérve a Közel-Kelet felosztása következtében kialakuló államokra. Lesz még jövője a kereszténységnek a térségben – ezzel a kérdéssel zárul az Ujházi Lóránd fordításában készülő könyv.


Simicskó István honvédelmi miniszter  előadása A Magyar Honvédség szerepe a migránsválság kezelésében címmel biztonsági szempontból értékelte a helyzetet. Azt hangsúlyozta, a terrorizmus elleni harc mindenki összefogását igényli, az iszlám kormányok együttműködését is. Továbbá kifejtette, a civilizációk találkozásának, egymáshoz érésének kölcsönös tiszteleten, együttműködésen kell alapulnia. Annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy Európa legyengítette az integráló erőket, így a párhuzamos társadalmak kialakulásának lehetősége reális probléma.


Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt hangsúlyozta, meg kell vizsgálni annak okait, miért vált Európa a legvédtelenebb kontinenssé. Rámutatott: 38 millió ember él a válságterületeken, fel sem tudjuk mérni azon hatásokat, amiket a tömeges bevándorlás kiválthat. Ez összetett probléma, nem lehet csak rendészeti szempontból kezelni – fogalmazta meg a belügyi tárca álláspontját. Majd a migrációs helyzet összetett okait mutatta be, és áttekintette az Európa adta válaszokat a tömeges bevándorlás kezelésében. 

A Szentföldön – Izrael, a Palesztin Hatóság és Jordánia területén – élő keresztények aktuális helyzetét  mutatta be Jungbert Béla nyugalmazott nagykövet, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartóságának vezetője. A keresztény közösségek megmaradásának drámai helyzetét számadatokkal igazolta. Hangsúlyozta a nyugati világ felelősségét, rámutatva, a keresztény közösség megmaradásának megteremtése a közel-keleti térségben a jelenlegi – politikai érdekek mentén történő fellépéssel – nem oldható meg. 


Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója a Magyarországra érkező és menekültstátuszért folyamodók etnikai összetételéről adott áttekintést. 

Az előadó elmondta, eddig 2 millió menekült lépett be Európába, menedékkérelmet 1 300 000 fő nyújtott be. A prognózisok azt jelzik, tavasszal fokozódni fog a bevándorlás, és jelenleg nincs kilátás arra, hogy megállítható lenne. Más lesz a jövő Európája, ha az Európai Unió országai nem tudnak együttműködést kialakítani. Végh Zsuzsanna szerint a közös fellépés késedelme újabb és újabb gondokat fog előidézni.


Végh Zsuzsanna a magyar helyzetet a következő számokkal írta le. 2015-ben 400 000 menekült haladt át az országon, 177 000 regisztrációs eljárás indult, de a kérelmezők 90 százaléka meg sem érkezett a befogadó állomásokra. A kibocsátó országok között Szíria, Afganisztán, Koszovó, Pakisztán és Irak áll az első öt helyen. Idén a prognózisok szerint változni fog a kibocsátó országok rangsora. Az első két ország – Pakisztán és Algéria – esetében gazdasági okok dominálnak a kivándorlásban, kivétel ez alól a harmadik orzság, Szomália, ahonnan szintén fokozódik a beáramlás.

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója méltatta az egyházak, civil szervezetek együttműködését a menekültek ellátásában. Elsősorban a menedékkérők életkörülményeinek javítása, a védelmet kapottak integrációja azok a területek, ahol pótolhatatlan értékű a közreműködésük.

A muszlim közösségek a bevándorlók integrációjában betöltött szerepét mutatta be Sulok Zoltán, a Magyarországi Iszlám Közösség elnöke. Fucsku Sándor vezérőrnagy, az Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) parancsnoka a hadsereg szerepéről beszélt tömeges menekültválság esetén. Bührle Cornelia RSCJ a vallási hovatartozás és a migránsok integrációjának kérdéseit tárgyalta. Szabó Károly ezredes főosztályvezető, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat igazgatója azt mutatta be, miként veszik figyelembe a vallási és etnikai elemeket a bevándorlók nemzetbiztonsági ellenőrzésénél.

Ujházi Lóránd, az NKE tudományos főmunkatársa és Fischl Vilmos, Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára a katolikus és a protestáns egyházak központi és helyi tevékenységét mutatta be a migránsok lelkipásztori és humanitárius ellátásában.


Ujházi Lóránd előadása azt mutatta be, milyen kereteket teremtenek, és milyen tartalmakat fogalmaznak meg a menekültek támogatására az egyházi dokumentumok, és milyen elméleti megalapozások és jogszabályi keretek mentén alakul ki a vatikáni migrációs politika. Ujházi Lóránd áttekintést adott az erre épülő intézményrendszerről és ezek feladatairól. Kiemelte az Erga migrantes című 2004-ben keletkezett útmutatást. Végül ezt fogalmazta meg: a statikus joganyagok és a rugalmasságot igénylő katolikus humanitárius szervezetek tevékenységének közelednie kell egymáshoz. 


Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója A Karitász a menekültekért címmel a terepen készült képekkel illusztrálva a segélyszervezet gyakorlati segítségnyújtásába adott betekintést. A Katolikus Karitász a bevándorlási hivatallal együttműködésben építette fel segítő tevékenységét. Kezdettől támogatták a kiskorúakat befogadó fóti gyermekközpontot, a határ mellett – Röszkén, Hegyeshalomnál, Szentgotthárdnál – láttak el segélyszolgálatot, támogatták az ideiglenes menekülttáborokat és a befogadóállomásokat. Munkájukba számos – hazai és külföldi – önkéntes kapcsolódott be. Másik kiemelt állomásuk a szlovén karitász felkérésére a horvát-szlovén határon volt szlovén oldalon, ahol orvosi sátort tartottak fenn, és hosszú időn át jelen voltak segítő tevékenységükkel. 


A tudományos tanácskozást Bíró László püspök, katonai ordinárius zárta. Bíró László méltatta a konferencia munkáját. Így fogalmazott: úttörő feladat úgy foglalkozni egy aktuális témával, hogy az a valóságról szóljon, és ne hassa át a politika. Értékelte a konferenciában megnyilvánuló széles körű, nemzetközi szintet is érintő összefogást. Az elején vagyunk egy folyamatnak, és azt kívánom, folytatódjon ez a munka – fogalmazott.

A konferencia képet adott arról, hogy sokrétű a menekülteknek nyújtott humanitárius segítség, karitatív, lelkigondozói, etnikai és biztonságszolgálati területen egyaránt. A tanácskozás egyik érdeme a szemléletformáláshoz való hozzájárulás, hiszen mindannyiunk felelőssége a kialakult helyzet. Bíró László rámutatott, új tudatra, egyetemesebb felelősségvállalásra van szükség – ez fogalmazódott meg ezen a fórumon.


Elmúltak a régi szép idők, a homogén Európa a múlté – jelentette ki a katonai ordinárius püspök. – Ez nem pesszimizmus, hanem realizmus. Ezt nem a fenyegetettség érzése diktálja, hanem a benne rejlő feladat és kihívás – mondta Bíró László. Majd hangsúlyozta: 38 millió migrációra kész ember él a Közel-Keleten. Ezzel a ténnyel szembe kell néznünk, és le kell vonnunk a tanulságot. Katolikusként naponta hangsúlyozzuk, az egység nem jelent uniformizálást, hanem a különbözőségek tiszteletben tartásával tud megvalósulni. A különbözőség nem nyomasztó teher, hanem gazdagság. Ez a mai nap is erről tanúskodott – hangsúlyozta a püspök.

A bevándorlásban olyan jelenséggel állunk szemben, ahol a megoldásra a válasz nagyon lassan körvonalazódik. VI. Pál egyik gondolatát érzem irányadónak: fejlődésről ott beszélhetünk, ahol az egész ember és minden ember fejlődhet – mondta Bíró László. – Ez a mai helyzetben is iránymutató lehet.


Bíró László szerint a két különböző kultúrából érkező ember párbeszéde akkor lehet eredményes, ha mindketten ragaszkodnak gyökereik adta identitásukhoz. Annak a félelmének adott hangot, hogy érkezik Európába egy identitás, ami erősen ragaszkodik a saját gyökereihez, és találkozik egy másik identitással, ami elengedni látszik vallási és társadalmi gyökereit. Úgy akar jövőt, hogy lemond a múltjáról. Ha azt akarjuk, hogy két identitás együtt legyen és tudjon dialógust folytatni, ahhoz kell két identitás. Tisztában kell lennünk önmagunkkal, szilárdan kell állunk a kultúránk adta alapokon. Az erős identitás nem feszültséget szül, hanem párbeszédkészséget. 

Végül Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű enciklikájából idézett: „A szeretet túlhalad az igazságosságon, ugyanakkor a szeretet soha nem létezik igazságosság nélkül. A szeretet felülmúlja az igazságosságot és teljessé teszi azt az ajándékozás és a megbocsátás logikájában.”

Legyünk annak a reménynek a hordozói és továbbadói, hogy két igaz identitásnak lesz képessége együtt élni párbeszédben, békében és türelemben – zárta a konferenciát Bíró László katonai ordinárius püspök. 

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
osztie-zoltan-plebanos-belvaros-szentsegi-urnapi-kormeneterol
Osztie Zoltán plébános a Belváros szentségi úrnapi körmenetéről

Úrnapja Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepe. Budapesten a Belvárosban május 29-én 9 órakor indul a négy stációból álló, a Belváros plébániáit érintő szentségi körmenet az Egyetemi templom elől. Osztie Zoltánt, a budapesti-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom plébánosát kérdeztük.

12:45
bemutattak-szombathelyen-szent-marton-talalkozo-plakatjat-es-kisfilmjet
Bemutatták Szombathelyen a Szent Márton Találkozó plakátját és kisfilmjét

Május 25-én sajtótájékoztatón mutatták be a Szent Márton Találkozó kisfilmjét és plakátjait a vasi megyeszékhelyen. Hamarosan a templomokban, közterületen is találkozhatunk a július 9–10-i rendezvényt népszerűsítő anyagokkal.

2016. május 25. szerda