A ciszterci rendalapítók főünnepéről emlékeztek meg a Budai Szent Imre-templomban

2016. január 24. vasárnap 18:20

A ciszterci rendalapítók főünnepén tartottak szentmisét a Budai Szent Imre-templomban január 24-én. A rendkívüli időjárás miatt Dékány Árpád Sixtus O. Cist. zirci főapát helyett a főcelebráns P. Tölgyesi Csaba Alberik O. Cist. káplán volt.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

P. Tölgyesi Csaba Alberik homíliájában a szentleckére hivatkozva (Lk 1,1-4; 4,14-21) úgy fogalmazott: Jézus a názáreti zsinagógában felolvasásra jelentkezett, amelyre akkoriban minden felnőtt zsidó embernek joga volt. Az Evangélium nem tudósít arról, hogy Jézus Krisztus rabbinak készült volna, feltételezhetően nem járt rabbiiskolába. Amikor belépett a zsinagógába, minden szem rá szegeződött, az emberek megéreztek valamit abból, ami történni fog.

„Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem, és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét” (Iz 61) – idézte a Szentírást Alberik atya, majd hozzátette: megérezték, hogy ezzel a felolvasással beteljesedett mindaz, amit Izajás jövendölt.

A káplán összehasonlította Krisztus felolvasását azzal, amikor a választott nép a babiloni fogságot követően Istenre szomjas lélekkel hallgatta Ezdrás prófétától a régóta várt szent szavakat.

Ezt követően Alberik atya áttért a rendalapítókra, Molesme-i Szent Róbertre, Szent Alberikre, azaz Albertre és Harding Szent Istvánra.

Ha neveik kezdőbetűit összeolvassuk, a RAI, azaz mennyország, paradicsom szót kapjuk. Ők sem akartak mást, mint minden megkeresztelt ember: Isten országát építeni, szeretteink körében – fogalmazott.

Tölgyesi Csaba szentbeszéde folytatásában kiemelte: nem akartak koruktól elidegenedett életmódot élni, a kor kívánalmainak megfelelően alakították keresztény életüket.

A rend történetéről elmondta, hogy 1098-ban huszonegy Szent Benedek-rendi szerzetes a Szentlélek indíttatására kivonult a franciaországi Citeaux-ba, amit akkoriban latinul Ciszterciumnak neveztek. Szerették volna még radikálisabban megélni az Evangéliumot, molesme-i szerzetestársaiknál, ahol már alábbhagyott a kezdeti buzgalom.

A rendi identitás megőrzése nem kizárólag abban a korban volt nagy kihívás, hanem napjainkban is az. Az alapítók haragudnának, ha rájuk a rendalapítói bélyeget ragasztanánk, ugyanis ők a bencés hivatást a maga eredetiségében kívánták megélni – emelte ki a káplán, s hozzáfűzte: üzenetük a személyes Istenkapcsolatból táplálkozó lelkiélet, Szűz Mária tisztelete, a teremtmények őrzése-gondozása, vagyis ökológiai megtérés.

Ezen gondolatok legszebb hazai megvalósulását a kismarosi ciszterci nővérek közösségében vélte megtalálni Alberik atya, majd Vincenzo Paglia érsek, a Család Pápai Tanácsának elnöke gondolatait idézve mindannyiunk küldetéséről szólt.

A názáreti zsinagógában történtek után mindannyian segíthetünk az Úrnak, ha elkezdjük kimondani azokat a szerető szavakat, amelyek minduntalan bennünk maradtak. Inkább irgalmas leszek, megváltoztatom a belső hozzáállásomat, bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam – zárta szentbeszédét P. Tölgyesi Csaba Alberik.

A ciszterci rend Magyarországon

Az első kolostor 1142-ben épült a mai Bátaszéken. A XIV. századig sorban alakultak a mai napig fennálló rendházak: Pilisen, Pásztón, Szentgotthárdon, Zircen. Az 1500-as években belvillongások miatt az egységes szervezet széthullott, önálló kongregációk alakultak.

1920-ban az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a magyar ciszterciek saját viszonyaiknak megfelelően önálló kongregációt alkothattak. 1923-ban XI. Piusz pápa felállította a Ciszterci Rend Zirci Kongregációját, amelynek központja Zirc volt, feje a zirci apát lett.

1947-től 1977-ig a kommunizmus elől elmenekült magyar ciszterciektől benépesített amerikai Spring Bank perjelség, 1955-től a magyar ciszterciek alapította dallasi perjelség is a Zirci Kongregáció tagja lett. 1989-ben, amikor a szerzetesrendek újraszerveződhettek, a Zirci Kongregációnak új alkotmányra volt szüksége a megváltozott körülmények miatt, ugyanis akkor már két (Zirc, Dallas), illetve 1996-tól Kismarossal már három apátság tartozott a Kongregációhoz.

A rend iskolákat tart fenn Budapesten (Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium), Egerben, Pécsett és Székesfehérvárott (Ciszterci Szent István Gimnázium).


Fotó: Merényi Zita

Ditzendy Attila / Magyar Kurír

 

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
-megroppant-nadszalat-nem-tori-ossze-iz-42-3
„A megroppant nádszálat nem töri össze…” (Iz 42, 3) – levél az Alaptörvény módosításáról

Alábbiakban Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate (társadalmi kérdésekkel foglalkozó) Bizottság elnökének, az Alaptörvény hajléktalanokkal kapcsolatos részének módosítása vonatkozásában írt levelét adjuk közre.

07:01
krisztus-szeretetenek-kozvetitoi-legyetek-pap-es-diakonusszentelest-unnepeltek-vacott
Krisztus szeretetének közvetítői legyetek – Pap- és diakónusszentelést ünnepeltek Vácott

A váci székesegyházban június 16-án Beer Miklós megyéspüspök pappá szentelte Kovács Zsoltot és Torma Zsolt Joelt. Átmeneti diakónus lett Bógár Zsolt, állandó diakónus Bakos Péter, Kiss Balázs, Katona Pál, Simon Zoltán, Szakali Tibor és Ferencz Zoltán József.

2018. június 17. vasárnap