A hidegháború a lelkekben is folyik – Paweł Pawlikowski többszörösen díjnyertes filmjéről

2019. március 10., vasárnap | 17:34

Paweł Pawlikowski legújabb, a cannes-i filmfesztiválon is elismert „Hidegháború” című filmjében azt mutatja be, hogy ez a diktatórikus ideológia amellett, hogy korlátozta a gondolkodást, miként lehetetlenítette el az emberi érzelmek kibontakozását is.

A kommunizmus szelleme ma is kísért, és attól tartok, mindaddig, amíg lesznek, akik még emlékeznek rémtetteire, kísérteni is fog. Paweł Pawlikowski legújabb, a cannes-i filmfesztiválon is elismert Hidegháború című filmjében azt mutatja be, hogy ez a diktatórikus ideológia amellett, hogy korlátozta a gondolkodást, miként lehetetlenítette el az emberi érzelmek kibontakozását is.

Lengyelország, 1949. Néhány kutató a falvakat járva autentikus népdalokat gyűjt. Köztük van Wiktor (Tomasz Kot) is, akire a munka befejezése után rábízzák egy folklóregyüttes zenei irányítását. A lengyel népi demokrácia urai ugyanis elhatározták, hogy fiatalokból létrehoznak egy énekes-táncos hagyományőrző társulatot. A válogatás során Zulát (Joanna Kulig) is kiválasztják, akibe Wiktor azonnal beleszeret. A vonzalom kölcsönös, s mivel a diktatúra enyhén szólva sem segíti szerelmük beteljesedését, elhatározzák, hogy egy kelet-berlini fellépés alkalmával Nyugatra szöknek. Wiktor sokáig vár a megbeszélt helyen a lányra, végül azonban feladja, és egyedül sétál át a határon. Zula és Wiktor a következő tíz évben többször is találkozik egymással, ám szerelmük mégsem tud révbe érni.

Pawlikowski fekete-fehérben forgatott filmje rendkívül visszafogott, pontosan annyit mesél el a történetből, amennyi szükséges. A film eszköztelensége ugyanakkor nem megy az atmoszféra rovására. Képekbe csomagolt üzenetei érthetőek: a romos templom égre nyitott kupolája, a havas semmi közepén álló kisbusz, vagy a zárójelenet szimbolikája amilyen egyszerű, oly mértékben kifejező is. Igen figyelemre méltó, ahogyan a szerelmesek élethelyzetének változásaihoz hozzárendeli egy banális dal genezisét: a film elején egy kislány énekli; majd halljuk a hangszerelt, többszólamú változatát; később pedig a jazz-átiratot is – először lengyel, majd francia nyelven.

A negyvenes-ötvenes évek viszonyait is sikerül úgy ábrázolnia a lengyel rendezőnek, hogy azt nem érezzük sem kioktatónak, sem elcsépeltnek. Látjuk, miként próbálnak az immár a béketábor ugyanazon oldalán álló németek és lengyelek szót érteni egymással. Az ideológiai alapon átértelmezett népművészetnek is tanúi lehetünk – kiderül, hogy a paraszti lélekből nemcsak a szerelem viszontagságait, de Sztálin elvtárs nagyságát megéneklő dalok is kisarjadtak. Jugoszlávia különutas magatartására is utalás történik, s emellett azt is látjuk, hogyan torolták meg a kommunisták a disszidálást.

Miről szól ez a film? Egyrészt arról, hogy a diktatúra minden igaz érzelmet szétzilál és elfojt, így értelemszerűen a szerelmet is. Zula és Wiktor kapcsolatát kétségkívül meghatározza a kor szelleme, illetve szellemtelensége; biztosan másként alakult volna a sorsuk, ha egy szabad országban születnek. Bár látszólag csak Zula érzi rosszul magát a hazájától távol, igazán Wiktor sem találja a helyét idegenben. A hidegháború a lelkekben is folyik. Mind a ketten megszenvednek a másikért, s e küzdelmük végül túlmutat az adott korszakon – egyetemessé válik, megidézve a világirodalomból ismert szerelmi tragédiákat.

Fotó: Imdb.com

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2019. március 3-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
eletunk-egyetlen-celja-odaadni-onmagunkat-istennek-rank-bizottakert-apor-vilmos-unnep-gyorben
Életünk egyetlen célja odaadni önmagunkat Istennek a ránk bízottakért – Apor Vilmos-ünnep Győrben

Május 23-án Székely János szombathelyi megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét Boldog Apor Vilmos püspök emlékére a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban, Veres András győri megyéspüspök koncelebrálásával és a Győri Egyházmegye papságának részvételével.

13:26
csiksomlyoi-papalatogatas-elkeszultek-szektorbeosztasok-kiosztottak-belepoket
Csíksomlyói pápalátogatás – Elkészültek a szektorbeosztások, kiosztották a belépőket

A jegyek kézbesítésével a csíksomlyói pápalátogatásra regisztráltak számára immár az is egyértelművé vált, hogy ki honnan követheti a csíksomlyói nyeregben a Ferenc pápa által június elsején celebrált szentmisét. A Gyulafehérvári Főegyházmegye rövid összefoglalóját adjuk közre.

2019. május 23., csütörtök
Útravaló – 2019. május 24.

Útravaló – 2019. május 24.

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Seregély István nyugalmazott egri érsek útravalóit olvashatják.

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. május 24.

Mai evangélium – 2019. május 24.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mt 1,18–23

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle