A játék erénye

2016. január 28. csütörtök 19:07

Heidl György írása a Pécsi Egyházmegye honlapjának Vadfüge rovatában jelent meg.

Vannak hasznos haszontalanságok. Lényegében ilyen a játék. Haszontalan, mert öncélú, nem irányul önmagán kívül másra. Arisztotelész ezért föltette a kérdést, hogy vajon erényes dolog-e a játszadozás. Ha ugyanis az ember legfőbb célja a boldogság elnyerése, akkor minden tevékenységnek, minden erénynek erre a célra kell irányulnia.

„A boldogság tehát nem a játszadozásban rejlik. Furcsa is volna, ha a végcél a játszadozás volna, s ha az ember egész életén át a játszadozásért vállalná a munkát és a szenvedést. Hiszen úgyszólván mindent más egyébért választunk, csak éppen a boldogságot nem: ez a végcél.” Ehhez azonban hozzáteszi a filozófus, hogy a játszadozás pihenés, és „mivel az ember nem képes egyfolytában dolgozni, pihenésre van szüksége”. Ilyen értelemben tehát a játszadozás, bár öncélú, haszontalan dolog, mégis hasznot húzunk belőle, mert segít kitartani az erénynek megfelelő tevékenységben, amely a boldogság feltétele. Azt az embert, aki képes erre a komoly játékosságra, Arisztotelész eutrapelosznak nevezi egy olyan szóval, amelyet mi csak körülírni tudunk: szellemes, fordulatos, találékony, leleményes a beszédben és cselekvésben. Az ilyen ember erénye az eutrapelia: egyfajta fordulatos szellemesség, elmésség, játékosság, humor, amely a társas érintkezés sajátos közegében valósul meg, és középütt helyezkedik el az alpári bohóckodás és a rideg sótlanság között.

Aquinói Szent Tamás, akinek emléknapját ma ünnepli az egyház, komoly ember volt, ezért komolyan írt a játékról, amikor a Nikomakhoszi etika vonatkozó szakaszait kommentálta. Amint illő és szükséges volt, előbb fölidézte tekintélyes szerzők érveit, amelyek alapján a játék nem tűnik erénynek, majd szintén tekintélyes ellenvéleményre hivatkozott, levonta a következtetést, és választ adott a lehetséges ellenvetésekre.

„Azt kell válaszolnunk, hogy amint az embernek testi pihenésre van szüksége a test felüdüléséhez, mert nem dolgozhat szüntelenül, hiszen véges az adott munkához szükséges ereje, úgy a lélekkel is ez a helyzet: az ő ereje, amelyre az adott tevékenységhez szükség van, szintén véges. Amikor tehát a saját mértékét meghaladóan végez valamely tevékenységet, akkor dolgozik; ennélfogva elfárad, különösen, mivel a lélek tevékenysége során a test is munkálkodik, hiszen még az értelmes lélek is testi szervek segítségével gyakorolja a képességeit. Márpedig az érzékelhető javak összhangban vannak az ember természetével. Így, amikor a lélek értelmi tevékenységet végezve feszült figyelemmel az érzékelhető dolgok fölé emelkedik, akkor az egyfajta lelki fáradtságot eredményez, függetlenül attól, hogy az ember a cselekvő vagy a szemlélődő értelem tevékenységére összpontosít-e. Mindazonáltal nagyobb a fáradtság akkor, ha figyelme a szemlélődésre irányul, mert ily módon még inkább elemelkedik az érzékelhető dolgoktól, még ha esetleg a cselekvő értelem külső tevékenységei nagyobb testi fáradalommal járnak is. Mindkét esetben igaz azonban, hogy annál inkább elfárad az ember lelkileg, minél inkább az értelem tevékenységeire összpontosít. Amint pedig a testi fáradtságot a testi pihenés enyhíti, úgy a lelki fáradtságot is lelki pihenéssel kell enyhíteni. A lélek pihenése a gyönyörködés, amint azt korábban, a szenvedélyek tárgyalásakor megállapítottuk. Így hát a lelki fáradtságot gyönyörködéssel kell orvosolni, lazítva az értelmi tevékenységgel járó feszült figyelmen.”

A játékosság erényének legkiválóbb szakértője, Hugo Rahner írja, hogy Szent Tamás révén „Arisztotelész ősi tanítása teljes szélességében beáramlik egy keresztény könyvbe. A játék és humor elnyeri helyét az etikában, a keresztény erkölcsben. Az eutrapelia mint a középút erénye belép az erkölcsteológia és az aszkézis világába. ... A keresztény ember is játszhat, vagyis erény a mosoly és a nevetés is. Feltárulnak a középkori teológia kapui a derűs keresztények számára, akik érzik a teremtett dolgok korlátoltságát és elégtelenségét, s éppen ezért mindenen képesek mosolyogni, mert tudnak Isten boldog komolyságáról. Aki ezt nem érti, azok közé tartozik, akikről Szent Tamás a következő nagyszerű megjegyzést tette: non molliuntur delectatione ludi, azaz nem lágyítja meg őket a játék öröme.”

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-sajtotajekoztatoja-repulon-ormeny-utjarol-hazafele
Ferenc pápa sajtótájékoztatója a repülőn örményországi útjáról hazafelé

Június 26-án este a repülőgépen, amelyen Jerevánból hazatért Rómába, szokásához híven ismét elbeszélgetett az újságírókkal.

08:55
maria-maraton-amikor-csak-szived-visz-elore
Mária Maraton: Amikor csak a szíved visz előre

A Mariazellt és Csíksomlyót összekötő Mária Maraton kerékpárosai és futói 23 napra tervezett 1300 kilométeres útjuk 10. napján haladták át Budapesten. Erdő Péter bíboros áldásával indultak tovább céljuk felé, aki azért imádkozott, hogy teljesüljenek a maratonista zarándokok felajánlott kérései.

2016. június 27. hétfő