A kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg Békéssámsonon

2016. február 25. csütörtök 22:10

A kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én szentmisét mutatott be a békéssámsoni Sarlós Boldogasszony-templomban Kiss-Rigó László püspök. A megemlékezés keretében nyitotta meg Áder János államfő az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kommunizmus áldozatainak emléknapján rendezett megemlékezések egyik központi rendezvényét tartották a Szeged-Csanádi Egyházmegye településén, Békéssámsonon. A 2015-ben átadott Sarlós Boldogaszony-templomban Kiss-Rigó László több paptestvérrel, köztük Nagy Ferenc békéssámsoni plébánossal koncelebrálva mutatta be az áldozatokra emlékező szentmisét.


A templom harangja ma a kommunizmus áldozataiért is szól, értük is ég a gyertya. A névtelen áldozatokért, és azokért, akik tudatosan vállalták sorsukat. Hálaadó lélekkel mutatjuk be ezt az emlékező szentmisét – mondta Kiss-Rigó László. Ne azoktól féljetek, akik a testet tudják megölni, hanem akik a lelket – idézte Jézus szavait a püspök. A kommunista diktatúra mindent megtett, hogy a lelket is elpusztítsa. S az, hogy ez nem sikerült, azok áldozatának is köszönhető,  akik tudatosan vállalták a fizikai, lelki szenvedést, a küzdelmet, a diszkriminációt, a fogságot a fontosnak tartott értékekért, a hazáért, szabadságért, igazságért – fogalmazott köszöntőjében a szeged-csanádi megyéspüspök.


Kiss-Rigó László püspök homíliájában rámutatott: az ószövetségi olvasmány Jeremiás próféta könyvéből (Jer 17,5-10) a választott nép történetének feszültséggel teli mozzanatát idézi fel. A parányi nép veszélyben volt. A király hibát követett el, önös érdekek mentén cselekedett, a pragmatikusabbnak tűnő megoldást választotta. Helyi, zsarnokoskodó kiskirályokhoz csapódott, és velük kötött szövetséget. Ha nagy a baj, és ilyen emberekkel köt szövetséget, bennük bízik, nem tud helyt állni – figyelmeztette a próféta a királyt. Csak Istenben bízva állhatjuk a sarat a nehéz időkben. Ez azonban nem jelent tétlenséget, tehetetlenséget, hanem feladatot ad. Arra figyelmeztet, hogy saját értékeink védelmében cselekednünk kell – mondta Kiss-Rigó László.

Az evangélium annak az embernek a példáját állította elénk, aki életét úgy élte, hogy biztos volt önmagában, és az elszámoláskor döbbent rá, hogy mindent elrontott. Gyakorta látjuk, hogy a hibát elkövető ember, amikor számon kérik, a másikat, a környezetet, a körülményeket okolja az elkövetett rosszért. Miért nem figyelmeztettetek! – fogalmazta meg a gyakorta hallható vádaskodást a püspök.


Az ember számára megvannak azok az iránymutatások, amik segítenek észhez térni, megtérni. Ez egyáltalán nem könnyű, az életünk megszenvedheti a rossz döntést. A lehetőség azonban mindenkinek megadatik, hogy célba jusson.

A történelemben számtalan példát láthatunk arra, hogy az ember életét valami visszavonhatatlanul tönkreteszi, kettétöri. Ez történt a kommunista diktatúra áldozataival is. Őket nem kérdezték meg, akarnak-e áldozatot vállalni. Tudjuk, a kommunizmusban bárkivel bármi megtörténhetett. A mai napon emlékezünk a passzív áldozatokra is, szolidaritásból együtt érzünk velük. Erőt azok példájából meríthetünk, akiknek volt erejük, bátorságuk tudatosan szembeszállni az erőszakkal, a túlerővel. Ők tudták, mit vállalnak. Börtönt, szenvedést, jogfosztottságot. Az üldöztetést, a kínzást nem tartották hiábavaló áldozatnak, bíztak abban, hogy az, amit vállaltak, megtérül. A jézusi lelkülettel vállalt szenvedés nem lehet hiábavaló. Jézus példája mutat utat. Ő népszerűsége csúcsán vállalta a megtöretést, amikor bármi lehetett volna belőle, emberi értelemben kettétört a pályája, amikor keresztre feszítették – hangsúlyozta Kiss-Rigó László. – Nem azért, mert rosszkor volt rossz helyen, hanem az igazságért vállalta a szenvedést.


Az, hogy mi ma itt lehetünk, mutatja, hogy az általuk elviselt nyomorúság nem volt hiábavaló, nekik is köszönhetjük a szabadságot – mondta a kommunista diktatúra áldozatairól a főpásztor. – Ők bátorítanak minket, hogy legyen bátorságunk kiállni kicsiben és nagyban valódi értékeinkért. A szentmisében hozzákapcsoljuk áldozataikat Krisztus áldozatához, abban a reményben, hogy ők is részesei lesznek Krisztus győzelmének, és mi is mindannyian azok leszünk.


A kommunizmus áldozatainak emléknapján nyitották meg a Szabadság Háza múzeumot  Békéssámsonon, mely emléket állít a település azon fiataljainak, akik a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben, 1951 és 1955 között ellenállási mozgalmat szerveztek. Csoportjukat Magyar Ellenállási Mozgalomnak nevezték. A szentmisét követően Áder János Arany-Tóth Ferenc, a Magyar Ellenállási Mozgalom egykori tagja és Zámbori Tamás polgármester kíséretében nézte meg a múzeumot.  A kiállítás bemutatja a fiatalok tevékenységét, a kort, a falu akkori életét korabeli tárgyak, fényképek, filmek, valamint a szerepvállalók vallomásainak segítségével.


A kommunista idők áldozataira való emlékezés ünnepi műsorral folytatódott a békéssámsoni Hősök terén. Arany-Tóth Ferenc idézte fel emlékeit a Magyar Ellenállási Mozgalom tevékenységéről. „Úgy gondolom, most ért utol bennünket a történelem. Húsz ember békében és szabadságban akart élni, nekik állít emléket ez a nap, ez az emlékhely” – mondta az egykori ellenálló.

Áder János beszéde következett ezután, amellyel a köztársasági elnök megnyitotta az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet. Suttogva mesélt viccek, lefüggönyözött fekete autó, csengőfrász, kitelepítések, internálás, államosítás, kolhozosítás, padláslesöprés, áruhiány, éhezés, kiszolgáltatottság, félelem, kötelező feljelentés, koncepciós perek, kínvallatások, kivégzések – Áder János e szavakkal írta le a kommunista diktatúra világát. Magyarországon néhány év alatt emberek tízezreit internálták, százezrekkel szemben indítottak büntetőeljárást, emberek milliói életét tették tönkre. A világon pedig a kommunista rendszereknek közel százmillió áldozata volt, és több százmillió megalázott, megnyomorított élet írható a számlájukra – mondta az államfő.


A köztársasági elnök megemlékezett a békéssámsoni Magyar Ellenállási Mozgalom történetéről is: húsz fiatalember 1951-ben úgy döntött, hogy Magyar Ellenállási Mozgalom néven titkos szervezetet alapít. Húsz fiatalember, többségük csak huszonéves. Céljuk – mint ahogy az szervezeti szabályzatuk első pontjából kiderül – világos és egyértelmű volt: „Mi, fiatalok, összejöttünk abból a célból, hogy harcoljunk a kommunizmus ellen, mely hazánkat elnyomja, s rabságban tartja. S nemzeti függetlenségünk hagyományait nem tartja tiszteletben.”

Ők húszan hittek abban, hogy az igazságot elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre lehet juttatni – fogalmazott Áder János. Hozzátette: ezeknek a fiataloknak a tisztességen és az elszántságon kívül más fegyver nem volt a kezében. 1951-től bámulatos leleménnyel szervezték meg tevékenységüket, amely alapvetően rendszerellenes röplapok készítéséből és terjesztéséből állt.

Az Annus István által szervezett ellenállást négy esztendő elteltével sikerült az ÁVH-nak lelepleznie. A szervezkedés tagjait összesen 186 év börtönbüntetéssel sújtották. Annus Istvánra és Zöld Imrére pedig halálos ítéletet mondott ki a bíróság, a sors különös kegyelme, hogy a halálbüntetést később életfogytiglani börtönre változtatták. Annus István számára a személyes elégtételt 1990 hozta el, amikor Békéssámson polgármestere lett, s amikor az itt élők bizalmából még két alkalommal újraválasztották – derült ki a köztársasági elnök szavaiból.


Hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető, olyanoknak, mint a békéssámsoni fiatalok. És azoknak az édesanyáknak és édesapáknak, akik nemzedékről nemzedékre őrizték meg és adták tovább mindazt, amit hazafiságnak, a szülőföld szeretetének, önbecsülésnek, magyarságnak hívnak – mondta Áder János.

Végül a köztársasági elnök kiemelten köszöntötte a Magyar Ellenállási Mozgalom két, még életben lévő tagját, Arany-Tóth Ferencet és Tóth Józsefet.


Az emlékünnepség végén a résztvevők gyertyákat gyújtottak a hősök emléke előtt tisztelegve, és elhelyezték Annus István, a Magyar Ellenállási Mozgalom vezetője szobránál.


Erdő Péter bíboros, mécsest helyez el a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2016. február 25-én

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatával nyilvánította minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselő lévén mentelmi jog védett. A politikus letartóztatása az első állomása volt annak a folyamatnak, amelynek során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését, a kisgazdapárt feldarabolását szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.

Fotó: Lambert Attila; MTI/Rosta Tibor; MTI/Kovács Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-ne-feljunk-kimondani-az-igazsagot-vilag-haboruban-all
Ferenc pápa: Ne féljünk kimondani az igazságot: a világ háborúban áll!

Július 27-én, repülőútján Lengyelország felé Ferenc pápa szokásához híven röviden üdvözölte a vele együtt utazó újságírókat, de ezúttal a napi események kapcsán is nyilatkozott.

2016. július 27. szerda
zarandokutja-veget-ert-takacs-nandor-temetese-szekesfehervaron-2016
Zarándokútja véget ért – Takács Nándor püspök temetése Székesfehérváron

Takács Nándor nyugalmazott püspök földi maradványait július 27-én, délelőtt 9 órakor ravatalozták fel a székesfehérvári Szent István-bazilikában, ahol a rokonság és a hívek sokasága várta csendes imádságban. A közös rózsafüzér után, 11 órakor mutattak be misét az elhunyt főpásztor lelki üdvéért.

2016. július 27. szerda