A kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg Békéssámsonon

2016. február 25. csütörtök 22:10

A kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én szentmisét mutatott be a békéssámsoni Sarlós Boldogasszony-templomban Kiss-Rigó László püspök. A megemlékezés keretében nyitotta meg Áder János államfő az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kommunizmus áldozatainak emléknapján rendezett megemlékezések egyik központi rendezvényét tartották a Szeged-Csanádi Egyházmegye településén, Békéssámsonon. A 2015-ben átadott Sarlós Boldogaszony-templomban Kiss-Rigó László több paptestvérrel, köztük Nagy Ferenc békéssámsoni plébánossal koncelebrálva mutatta be az áldozatokra emlékező szentmisét.


A templom harangja ma a kommunizmus áldozataiért is szól, értük is ég a gyertya. A névtelen áldozatokért, és azokért, akik tudatosan vállalták sorsukat. Hálaadó lélekkel mutatjuk be ezt az emlékező szentmisét – mondta Kiss-Rigó László. Ne azoktól féljetek, akik a testet tudják megölni, hanem akik a lelket – idézte Jézus szavait a püspök. A kommunista diktatúra mindent megtett, hogy a lelket is elpusztítsa. S az, hogy ez nem sikerült, azok áldozatának is köszönhető,  akik tudatosan vállalták a fizikai, lelki szenvedést, a küzdelmet, a diszkriminációt, a fogságot a fontosnak tartott értékekért, a hazáért, szabadságért, igazságért – fogalmazott köszöntőjében a szeged-csanádi megyéspüspök.


Kiss-Rigó László püspök homíliájában rámutatott: az ószövetségi olvasmány Jeremiás próféta könyvéből (Jer 17,5-10) a választott nép történetének feszültséggel teli mozzanatát idézi fel. A parányi nép veszélyben volt. A király hibát követett el, önös érdekek mentén cselekedett, a pragmatikusabbnak tűnő megoldást választotta. Helyi, zsarnokoskodó kiskirályokhoz csapódott, és velük kötött szövetséget. Ha nagy a baj, és ilyen emberekkel köt szövetséget, bennük bízik, nem tud helyt állni – figyelmeztette a próféta a királyt. Csak Istenben bízva állhatjuk a sarat a nehéz időkben. Ez azonban nem jelent tétlenséget, tehetetlenséget, hanem feladatot ad. Arra figyelmeztet, hogy saját értékeink védelmében cselekednünk kell – mondta Kiss-Rigó László.

Az evangélium annak az embernek a példáját állította elénk, aki életét úgy élte, hogy biztos volt önmagában, és az elszámoláskor döbbent rá, hogy mindent elrontott. Gyakorta látjuk, hogy a hibát elkövető ember, amikor számon kérik, a másikat, a környezetet, a körülményeket okolja az elkövetett rosszért. Miért nem figyelmeztettetek! – fogalmazta meg a gyakorta hallható vádaskodást a püspök.


Az ember számára megvannak azok az iránymutatások, amik segítenek észhez térni, megtérni. Ez egyáltalán nem könnyű, az életünk megszenvedheti a rossz döntést. A lehetőség azonban mindenkinek megadatik, hogy célba jusson.

A történelemben számtalan példát láthatunk arra, hogy az ember életét valami visszavonhatatlanul tönkreteszi, kettétöri. Ez történt a kommunista diktatúra áldozataival is. Őket nem kérdezték meg, akarnak-e áldozatot vállalni. Tudjuk, a kommunizmusban bárkivel bármi megtörténhetett. A mai napon emlékezünk a passzív áldozatokra is, szolidaritásból együtt érzünk velük. Erőt azok példájából meríthetünk, akiknek volt erejük, bátorságuk tudatosan szembeszállni az erőszakkal, a túlerővel. Ők tudták, mit vállalnak. Börtönt, szenvedést, jogfosztottságot. Az üldöztetést, a kínzást nem tartották hiábavaló áldozatnak, bíztak abban, hogy az, amit vállaltak, megtérül. A jézusi lelkülettel vállalt szenvedés nem lehet hiábavaló. Jézus példája mutat utat. Ő népszerűsége csúcsán vállalta a megtöretést, amikor bármi lehetett volna belőle, emberi értelemben kettétört a pályája, amikor keresztre feszítették – hangsúlyozta Kiss-Rigó László. – Nem azért, mert rosszkor volt rossz helyen, hanem az igazságért vállalta a szenvedést.


Az, hogy mi ma itt lehetünk, mutatja, hogy az általuk elviselt nyomorúság nem volt hiábavaló, nekik is köszönhetjük a szabadságot – mondta a kommunista diktatúra áldozatairól a főpásztor. – Ők bátorítanak minket, hogy legyen bátorságunk kiállni kicsiben és nagyban valódi értékeinkért. A szentmisében hozzákapcsoljuk áldozataikat Krisztus áldozatához, abban a reményben, hogy ők is részesei lesznek Krisztus győzelmének, és mi is mindannyian azok leszünk.


A kommunizmus áldozatainak emléknapján nyitották meg a Szabadság Háza múzeumot  Békéssámsonon, mely emléket állít a település azon fiataljainak, akik a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben, 1951 és 1955 között ellenállási mozgalmat szerveztek. Csoportjukat Magyar Ellenállási Mozgalomnak nevezték. A szentmisét követően Áder János Arany-Tóth Ferenc, a Magyar Ellenállási Mozgalom egykori tagja és Zámbori Tamás polgármester kíséretében nézte meg a múzeumot.  A kiállítás bemutatja a fiatalok tevékenységét, a kort, a falu akkori életét korabeli tárgyak, fényképek, filmek, valamint a szerepvállalók vallomásainak segítségével.


A kommunista idők áldozataira való emlékezés ünnepi műsorral folytatódott a békéssámsoni Hősök terén. Arany-Tóth Ferenc idézte fel emlékeit a Magyar Ellenállási Mozgalom tevékenységéről. „Úgy gondolom, most ért utol bennünket a történelem. Húsz ember békében és szabadságban akart élni, nekik állít emléket ez a nap, ez az emlékhely” – mondta az egykori ellenálló.

Áder János beszéde következett ezután, amellyel a köztársasági elnök megnyitotta az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet. Suttogva mesélt viccek, lefüggönyözött fekete autó, csengőfrász, kitelepítések, internálás, államosítás, kolhozosítás, padláslesöprés, áruhiány, éhezés, kiszolgáltatottság, félelem, kötelező feljelentés, koncepciós perek, kínvallatások, kivégzések – Áder János e szavakkal írta le a kommunista diktatúra világát. Magyarországon néhány év alatt emberek tízezreit internálták, százezrekkel szemben indítottak büntetőeljárást, emberek milliói életét tették tönkre. A világon pedig a kommunista rendszereknek közel százmillió áldozata volt, és több százmillió megalázott, megnyomorított élet írható a számlájukra – mondta az államfő.


A köztársasági elnök megemlékezett a békéssámsoni Magyar Ellenállási Mozgalom történetéről is: húsz fiatalember 1951-ben úgy döntött, hogy Magyar Ellenállási Mozgalom néven titkos szervezetet alapít. Húsz fiatalember, többségük csak huszonéves. Céljuk – mint ahogy az szervezeti szabályzatuk első pontjából kiderül – világos és egyértelmű volt: „Mi, fiatalok, összejöttünk abból a célból, hogy harcoljunk a kommunizmus ellen, mely hazánkat elnyomja, s rabságban tartja. S nemzeti függetlenségünk hagyományait nem tartja tiszteletben.”

Ők húszan hittek abban, hogy az igazságot elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre lehet juttatni – fogalmazott Áder János. Hozzátette: ezeknek a fiataloknak a tisztességen és az elszántságon kívül más fegyver nem volt a kezében. 1951-től bámulatos leleménnyel szervezték meg tevékenységüket, amely alapvetően rendszerellenes röplapok készítéséből és terjesztéséből állt.

Az Annus István által szervezett ellenállást négy esztendő elteltével sikerült az ÁVH-nak lelepleznie. A szervezkedés tagjait összesen 186 év börtönbüntetéssel sújtották. Annus Istvánra és Zöld Imrére pedig halálos ítéletet mondott ki a bíróság, a sors különös kegyelme, hogy a halálbüntetést később életfogytiglani börtönre változtatták. Annus István számára a személyes elégtételt 1990 hozta el, amikor Békéssámson polgármestere lett, s amikor az itt élők bizalmából még két alkalommal újraválasztották – derült ki a köztársasági elnök szavaiból.


Hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető, olyanoknak, mint a békéssámsoni fiatalok. És azoknak az édesanyáknak és édesapáknak, akik nemzedékről nemzedékre őrizték meg és adták tovább mindazt, amit hazafiságnak, a szülőföld szeretetének, önbecsülésnek, magyarságnak hívnak – mondta Áder János.

Végül a köztársasági elnök kiemelten köszöntötte a Magyar Ellenállási Mozgalom két, még életben lévő tagját, Arany-Tóth Ferencet és Tóth Józsefet.


Az emlékünnepség végén a résztvevők gyertyákat gyújtottak a hősök emléke előtt tisztelegve, és elhelyezték Annus István, a Magyar Ellenállási Mozgalom vezetője szobránál.


Erdő Péter bíboros, mécsest helyez el a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2016. február 25-én

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatával nyilvánította minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselő lévén mentelmi jog védett. A politikus letartóztatása az első állomása volt annak a folyamatnak, amelynek során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését, a kisgazdapárt feldarabolását szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.

Fotó: Lambert Attila; MTI/Rosta Tibor; MTI/Kovács Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-gondoljuk-ki-az-irgalmassag-uj-cselekvesformait-szeretet-kepzeloerejevel
Ferenc pápa: Gondoljuk ki az irgalmasság új cselekvésformáit a szeretet képzelőerejével!

A pápa június 30-án általános kihallgatást tartott, melynek keretében az irgalmasság cselekedeteiről tartott katekézist az utolsó ítéletről szóló jézusi példabeszéd (Mt 25,31–46) alapján, majd beszélt nemrég véget ért örményországi, valamint közelgő grúziai és azeri látogatásáról.

19:51
megrendult-a-hely-ahol-egyutt-voltak-fogvatartottak-zarandokoltak-szentkuti-kegyhelyre
„Megrendült a hely, ahol együtt voltak” – Fogvatartottak zarándokoltak a szentkúti kegyhelyre

Június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén tizenöt büntetés-végrehajtási intézményből százharminc fogvatartott gyűlt össze a mátraverebély-szentkúti kegyhelyen, az irgalmasság szentévében rendezett zarándoklaton. A nap lelkivezetője Bíró László püspök volt.

18:01