A libanoni pátriárka megáldotta Gazdagréten a Szent Charbel-kápolnát

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Béchara Boutros Raï, Antióchia és egész Kelet maronita pátriárkája – Erdő Péter bíboros, állami részről pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes meghívására – augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmából látogatott Magyarországra, Paul Abdel-Sater libanoni püspök és Walid Ghayad sajtó- és protokollfőnök kíséretében. Hazánkban tett háromnapos látogatása alkalmával Áder János köztársasági elnökkel, Kövér László házelnökkel és más állami vezetőkkel is találkozott. Augusztus 19-én ökumenikus istentiszteleten vett részt Budapesten, a Szilágyi Dezső téri református templomban; augusztus 20-án jelen volt a Szent István-napi ünnepi szentmisén és a Szent Jobb-körmeneten.

A gazdagréti eseményen részt vett Joanna Azzi, Libanon magyarországi nagykövete; Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkára és Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere is.

Szederkényi Károly címzetes prépost, a gazdagréti Szent Angyalok-templom plébánosa a cédrusfa ültetése alkalmából a kertben köszöntötte a vendégeket, és felelevenítette, amikor 2016. október 1-jén a templom felszentelése alkalmából Erdő Péter bíborostól ajándékba kapták négy libanoni szent ereklyéjét. A bíboros homíliájában így szólt: „Templomszenteléskor a címadó szent ereklyéit is el szokták helyezni. De az angyalok szellemi lények, ezért a mai ünnepen különleges ereklyéket szeretnék átadni, hogy őrző helyük és tiszteletük központja ez a templom legyen. Négy libanoni szent ereklyéjét, amelyeket idei libanoni látogatásom során a Maronita Katolikus Egyháztól kaptam. Az első Szent Charbel ereklyéje. Ő szerzetes, kiváló lelkipásztor, majd hosszú éveken át remete volt, akinek közbenjárására számos csoda történt és történik napjainkban is. Sok reménytelen helyzetben lévő beteg és útkereső ember köszöni neki a gyógyulást vagy a szabadulást kilátástalan helyzetéből. Az ő tisztelete már elterjedt az egész világon. Hazánkban is sokan ismerik. Szent Rafka imádságban élő apáca volt, aki szenvedéseit ajánlotta fel Krisztusnak. Különösen a családok pártfogójaként tisztelik. Szent Nimatulla kiváló teológus volt, Boldog Esteban pedig laikus testvér, aki mindenkinek készségesen szolgálatára állt. Adja Isten, hogy ez a templom az ő tiszteletüknek is országos központja legyen, zarándokhely, ahol imádságban is kifejezhetjük együvé tartozásunkat a Közel-Kelet üldözött keresztényeivel, és részesülhetünk lelki gazdagságukban.”

Szederkényi Károly elmondta, hogy templomuk azóta is hűségesen őrzi és terjeszti e szentek, boldogok kultuszát. Szent Charbelről szólva kiemelte, hogy közösségben élt az Eucharisztikus Jézussal. Sokat dolgozott a földeken, emellett pedig órákon át imádkozott, nagy nyugalmat és örömet érzett az Oltáriszentség előtt. „Meghívás ez számunkra is, hogy keressük az Isten jelenlétével megtöltött csendet” – mondta a plébános. Végül megosztotta a hívekkel a polgármesterrel közös tervüket: Gazdagréten parkot neveznek el Szent Charbelről.

Az ereklyéket három tartóban helyezték el, amelyek a cédrusfát, az örökimádás jelképét ábrázolják. A cédrusfa ültetése a kertben a közel-keleti keresztényekkel való összetartozás és szeretet élő példája – mondta a plébános, és arra hívta az egyházi méltóságokat, hogy szimbolikusan egy-egy lapát földet szórjanak az elültetett fa törzséhez.

Béchara Boutros Raï pátriárka érkezésekor nagy szeretettel üdvözölte a megjelent híveket, kezet fogott, beszélgetett mindenkivel, aki mellett elhaladt. A faültetés után francia nyelven köszöntötte az egybegyűlteket. Megköszönte Erdő Péter bíborosnak, hogy idehozta a libanoni szentek ereklyéit, és hangsúlyozta: biztos benne, hogy Szent Charbel közbenjárására sok szép és jó dolog történik majd. Elmondta, hogy Charbel már fiatalon, falujában feddhetetlen keresztény életet élt, majd szerzetesként hűségesen betartott minden erényt. Teljesen Krisztusnak szentelte életét. Huszonegy évesen lett szerzetes, a családja nem tudott róla. Amikor édesanyja rátalált és látni szerette volna, ezt üzente neki: majd a mennyben találkozunk. Az utolsó szentmiséjén, az átváltoztatás közben kapott agyvérzést, néhány napos agónia után karácsony előestéjén adta vissza lelkét teremtőjének.

Életében elszakadt a világtól, csak Istennel akart lenni, Isten pedig halála után visszaadta őt a világnak, ma mindenhol tisztelik őt – tette hozzá a pátriárka.

A faültetést követően a szertartás a templom főoltára előtt Szent Charbel litániával, majd a keresztelőkápolna megáldásával folytatódott. Maronita szertartás szerint arab nyelvű imádsággal áldotta meg a libanoni bíboros a szentek ereklyéit és az oltárt, és Szent Charbel közbenjárására minden hívőnek a kegyelmek bőségét kívánta.

A templomtérbe visszatérve Szederkényi Károly plébános emlékplakettet adott át a vendégeknek, valamint egy könyvet a Szent Angyalok-templom mozaikjairól, amelyeket Marko Ivan Rupnik szlovén jezsuita mozaikművész készített. Béchara Boutros Raï a patriarkátus érmét adta ajándékba az imában való egység jeleként, és biztosította a plébánost arról, hogy imádkoznak a templomért, Magyarországért, Szent Charbel közbenjárásáért.

Erdő Péter bíboros megköszönte a libanoni pátriárkának a látogatást, és kifejezte örömét, amiért együtt ünnepelhették a kereszténységet, az isteni gondviselést, amely megtartotta hazánkat, és kérte az Urat a keresztényekért a Közel-Keleten és mindenütt a világban.

Elmesélte, hogy Libanonban találkozott azzal az asszonnyal, aki Szent Charbel közbenjárására gyógyult meg, és azt kívánta, hogy zarándokként mi is kérjünk valami nagyon konkrét dolgot, és aztán figyeljük a jeleket. Megosztotta a hívekkel személyes élményét: másfél éve kért valamit Szent Charbel közbenjárására, ami megtörtént és máig megtörténik. 

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír