A menekülteket csak a béke állíthatja meg

Nézőpont – 2015. szeptember 2., szerda | 9:02

Az alábbiakban közzétesszük a Szent Egyed közösség nyilatkozatát.

A Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség aggodalommal és együttérzéssel figyeli azoknak a menedékkérőknek a sorsát, akik Magyarországon, vagy Magyarországon átutazva Európa más országaiban keresnek védelmet a hazájukban dúló háború és erőszak elől. Hasonló megpróbáltatásokra csak azok a honfitársaink emlékezhetnek, akik átélték a II. világháborút, az azt követő kitelepítéseket, vagy akiknek 1956-ban kellett hazájukból menekülniük.

Egyes intézkedések anélkül súlyosbítják sokat szenvedett emberek helyzetét, hogy a probléma rendezéséhez, a közrend megóvásához hozzájárulnának - ha ugyan nem ellentétes hatásúak. A magyar-szerb határra telepített szögesdrót-kerítést is ilyennek tartjuk.

Hasonló a véleményünk az Országgyűlés napirendjére vett törvénycsomag több eleméről is. Különösen aggasztó a „határzár tiltott átlépésének” és megrongálásának bűncselekménnyé tétele. Olyan embereket sújthat büntetőjogi szankciókkal, akik nem a bűnelkövetés, hanem a menekülés szándékával, kétségbeesésükben lépik át a határt. A bűnvádi eljárás és az esetleges ítélet olyan családokat szakíthat szét, amelyek szétszakítására a háború sem volt képes. A kiutasítás pedig végrehajthatatlan lesz: a nemzetközi jog és Magyarország Alaptörvénye ugyanis tiltja a háborús övezetekbe történő kitoloncolást.

Hasonlóan aggályos az a tervezett rendelkezés, miszerint rendőrség előzetes határozat nélkül beléphetne magánlakásokba, ha ott Magyarországon jogellenesen tartózkodó személy jelenlétét feltételezi. Ez azon honfitársainkat sújtaná, akik emberiességi megfontolásokból fogadnak be átmenetileg például kisgyermekes családokat.

A büntetőjogi szankció aligha tartja majd vissza azokat, akik a saját és szeretteik életét féltve menekültek el a biztos halál elől, több határon átkelve, számos életveszélyt túlélve. A tapasztalatnak ellentmond az a feltételezés, miszerint több menekült érkezik akkor, ha a fogadtatás jobb, és kevesebb, ha rosszabb. A menekülők számára nem a húzó, hanem a taszító tényezők hatnak. A menekültválság kezelésére a büntetőjogi és másfajta szigor alkalmatlan. A menekültáradatot csak az állíthatja meg, ha a még háború sújtotta országokban béke lesz.

A legális csatornák további beszűkülése az embercsempészetet, azaz a valódi bűnözést növeli majd. Ez újabb tragédiákhoz vezethet.

A határok őrzését és a külföldiek tartózkodását olyan jogi eszközökkel kell szabályozni, amelyek hazánk nemzetközi jogi kötelezettségeivel és az Alaptörvénnyel összhangban vannak. Ez utóbbi rögzíti a mindenkit megillető emberi méltóság sérthetetlenségét (vö. Nemzeti Hitvallás; II. cikk) és a menedéknyújtás kötelezettségét (XIV. cikk (3) bek.).

Az emberiesség és a közrend szempontjai nem állnak szemben, hanem erősítik egymást. Az ezt felismerő és ennek szellemében eljáró hatóságok mellett elismerés illeti a segélyszervezeteket és a nagyon nagyszámú önkéntest, akik élelemmel, ruhával, egészségügyi ellátással, tájékoztatással segítenek, ellenszolgáltatás nélkül, sokszor erejükön felül.

Arra kérjük az Országgyűlést, hogy ebben a formában ne fogadja el a migrációs törvénycsomagot. Olyan intézkedések meghozatalát kérjük, amelyek a menedékkérők helyzetének rendezésére, az európai és nemzetközi együttműködés javítására, a béketeremtés és a humanitárius válsághelyzet megoldására irányulnak.

Javasoljuk,

· hogy a Magyarországra érkező és itt áthaladó menekültek jobb tájékoztatását kapjanak a befogadás, az elszállásolás, és az egyéb ellátásokkal kapcsolatban, valamint javuljanak esetleges továbbutaztatásuk körülményei, különös tekintettel a kisgyermekes családokra, és arra, hogy helyzetük a rossz időjárás beálltával még válságosabbá válik;
· hogy un. humanitárius folyosók kialakításával biztosítsák a legális belépést, tranzitútvonalakat, mindezt a szomszédos országokkal és az európai partnerekkel együttműködésben;
· a kormányzati és hatósági kommunikáció nyelvezetének felülvizsgálatát: az elidegenítő „migráns” kifejezést váltsa fel a „menekült, menedékkérő” kifejezés; a közvélemény kapjon pontosabb és tárgyilagosabb tájékoztatást a menekültekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi helyzetről, a jelenség tényleges okairól, a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről;
· hogy a magyar diplomácia – akár kétoldalú kapcsolataiban, akár az európai közös kül- és biztonságpolitika részeseként és alakítójaként – tegyen nagyobb erőfeszítéseket a béke érdekében a háborús övezetekben. A menekültáradatot csak a béke állíthatja meg!

A rászorulók iránti együttérzés, a társadalmi szolidaritás a legfőbb közjavaink egyike. Békénk és biztonságunk legfőbb záloga. Nem mindegy, hogy ez a jelenlegi helyzetben meggyengül-e, vagy megerősödik. Ahol a legkiszolgáltatottabb ember is érzi a gondoskodást, ott mindenkinek jó lesz élni! A menekültek iránti emberség ezért nem csak az ő, hanem legalább annyira a mi érdekünk is.

Budapest, 2015. szeptember 2.

Szent Egyed közösség (santegidio.budapest@gmail.com)

A Szent Egyed Közösség 1968-ban alakult Rómában. A Szentszék által elismert laikus közösség, 73 országban van jelen a világon – Európa számos országában, Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában – több mint 60 ezer önkéntessel. 1968-ban gimnáziumi diákok Andrea Riccardi vezetésével elmentek a városszéli barakknegyedekben élő szegény családokhoz, akik gyerekei az utcán nőttek fel, iskolába sem járnak. A gimnazista fiatalok délutáni iskolát szerveztek számukra, és vidám, játékos légkörben olvasni tanították őket. Ez volt az első lépés, amelyet a közösség a szegények világa felé tett. Majd ahogy egyre többen csatlakoztak hozzájuk, a látókör kitágulásával a szolgálat is egyre terebélyesedett. A közösség tagjai rendszeresen együtt imádkoznak a szegényekért, a betegekért, a békéért, az egyházért. Rendszeresen látogatnak rászorulókat, barátságot kötnek hajléktalanokkal, intézetben élő gyerekekkel, magányos idősekkel, kirekesztettekkel.

A közös imádság és a szegények szolgálata mellett fontosnak tartják a különböző vallású és kultúrájú emberek közötti párbeszéd elősegítését. Minden évben más-más európai nagyvárosban – idén szeptember 6. és 8. között Tiranában – rendezik meg a vallások közötti béketalálkozót. 

A magyarországi közösséget 1989-ben alapította magyar diákok egy csoportja. Jelenleg Budapesten, Pécsen és Monoron működnek.

Fotó: Santegidio.org

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria