A nap szentje: Szent Izidor püspök és egyháztanító – az internet félhivatalos védőszentje

2014. április 4. péntek 16:20

Bár egyelőre nem vált hivatalossá, 1999-ben II. János Pál pápa Sevillai Szent Izidort választotta az internet védőszentjéül. Húszkötetes főművében Izidor megkísérelt mindent leírni, ami csak ismert volt az akkori világon.

A közel ezer kéziratos példányban fennmaradt Etymologiae (avagy Origines) című könyvét ezer éven át az emberi tudás enciklopédiájának tartották – hasonló szerepe volt, mint napjainkban az internetnek.

Termékeny íróként több, a középkorban népszerű enciklopédikus munka megírása fűződik a nevéhez. Közkedvelt tankönyvekként használták írásait, amelyeket a közérthető megfogalmazás mellett világos okfejtés és egyszerű latinság is jellemzett.

556-ban született a dél-spanyolországi Cartegenában. Testvérei Szent Leander és Szent Fulgentius püspökök. Izidor már ifjúkorában kitűnt a tudományok területén. Remeteségbe vonult, majd később bátyjával, Szent Leanderrel térítette a gótokat.

600-ban foglalta el a sevillai érseki széket. Kolostorokat szervezett, ezeknek szabályzatot írt. Eredményesen küzdött az arianizmussal szemben. Iskolákat állított fel, Sevillában főiskolát létesített. A toledói nemzeti zsinaton kezdeményezésére sok új és jó törvény született. 636-ban bekövetkező halála előtt mindenét szétosztotta.

A középkor legnagyobb iskolamesterének nevezik, aki utolsó egyházatyaként összefoglalta az elmúlt évszázadok tudását.

Végezetül egy történet Izidor gyermekkoráról:

„Amikor Leander érsek magához vette kisöccsét Sevillába a tudományok megismerésére, buzgón törődött a gyermekkel, de Izidor még nem volt hozzászokva a tanuláshoz, és hamarosan beleunt. Hirtelen elhatározással megszökött. A hosszú úttól kimerülten egy kerekes kút kávájára telepedett, hogy kipihenje magát. S akkor meglátott egy lábánál heverő követ, amelyen igen sok lyuk volt, majd észrevette, hogy a kút dobján, amelyre a húzókötél tekeredett, milyen sok vájat van. Nézte a lyukakat meg a vájatokat, és azt kérdezte magától, vajon hogyan keletkezhettek?

Egyszer csak odajött egy asszony, hogy vizet merítsen, és csodálkozva látta az ott ülő idegen, szép gyermeket. Izidor megkérdezte az asszonytól: ,,Meg tudod mondani, mitől vannak a lyukak a kőben és a vájatok a dobon?'' Az asszony barátságosan magyarázta neki, hogy a számtalan lehulló vízcsepp idővel kivájta a követ, a bevágásokat pedig a kötél okozta a dobon. Akkor úgy tűnt a gyermeknek, hogy egy titkos hang ezt mondja neki: ,,Ha a követ kivájta a szüntelen csepegés, és ha a dobon a vájatok a kötéltől származnak, mennyivel inkább képes vagyok én az alapos tudást magamba szívni, ha mindennap csak egy kicsit is tanulok, de nagyon jól.''

Ez a gondolat fölbátorította, lelkileg fölfrissülten kelt föl a kúttól, és visszatért bátyjához. Kitartó szorgalommal tanult most már, és olyan nagy haladást ért el a tudományokban, hogy a későbbi években kortársai előtt kora legjelentősebb tudósának számított.”


Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
krisztus-bennunk-az-orok-elet-feltamadas-remenye-magyar-puspokok-szent-peter-bazilikaban
Krisztus bennünk az örök élet, a feltámadás a reménye – A magyar püspökök a Szent Péter-bazilikában

November 20-tól 25-ig ad limina látogatáson vesznek részt a Vatikánban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai. November 21-én, kedden reggel a magyar püspökök szentmisét mutattak be a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnájában Erdő Péter bíboros főcelebrálásával.

2017. november 21. kedd
mit-adtak-piaristak-pestnek-varoshazan-unnepeltek-300-eves-pesti-jelenletuket-pia
Mit adtak a piaristák Pestnek? – 300 éves fővárosi jelenlétét ünnepelte a rend

1717-ben érkeztek az első piaristák Pestre, hogy a főként német ajkúak lakta városban meghonosítsák a magyar nyelvű oktatást, létrehozva az első középiskolát. A rend meghatározó szerepet töltött be a város életében. Az elmúlt 300 évre emlékezve ünnepeltek november 20-án az Újvárosházán.

2017. november 21. kedd