A nyomorból kivezető út az iskolából indul

2016. január 11. hétfő 13:10

Milyen típusú képzésre van inkább szükség ahhoz, hogy a többség munkából és ne állami segélyből tartsa fenn családját? Kitörni a nyomorból, beilleszkedni a többségi társadalomba – ez az oktatásban valósulhat meg Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint.

Milyen iskolákra van szükség, ha „munkaalapú társadalmat” akarunk építeni? Elég-e, ha az iskola csupán szakképesítést ad, és milyen szerep jut a társadalmi tőkének is nevezett, fiatalkorban megszerzett kapcsolati hálónak? A Magyar Nemzet január 8-án megjelent cikkében Pápay György a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós gondolatmenetét idézi, miszerint ha egy gyerek eljut az érettségiig, az a gyerek „már meg van mentve”.

A segélyszervezet alelnöke az előző év végén az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt ezekről a kérdésekről, megállapításaira most a Magyar Nemzet hivatkozott: „Az integráció az oktatásban valósulhat meg, később már nagyon nehéz. Tehát ha egy gyerek az általános iskolában nem is tud integrált környezetben tanulni, de továbbtanul, és adja Isten, gimnáziumba kerül, az a gyerek meg van mentve. Teljesen mindegy, hogy honnan jön. Egy érettségivel ma Magyarországon lehet boldogulni, az érettséginél van a választóvíz, nem a szakmánál. És azért nem, mert nem a szakvégzettség számít, hanem a kapcsolat. Mindenben, mindegyikünk életében a kapcsolat erősebb, mint a végzettség. Akkor fogok elhelyezkedni jó helyen, ha az én jó barátom jó helyen dolgozik, és beajánl. […] Lehet, hogy én nem megyek tovább egyetemre, de a padszomszédom továbbmegy, és az ő kapcsolati hálója valahol az enyém is lesz.”

A cikk írója ezt a nézetet állítja szembe azzal a vélekedéssel, hogy a borsodi család gyermekének a szakmunkásképző iskolába célszerű járnia, hogy ezáltal minél előbb munkába állhasson, önálló keresethez jusson, kiutat találva így a nyomorból. A társadalmi tőkének nevezett kapcsolati potenciál azonban sokkal nagyobb az érettségit adó intézményekben, így az ott tanuló diákok nagyobb eséllyel találhatnak munkát a jövőben, mint azok, akik bár megszerzik a szakmai tudást, de nem bővül ismeretségi körük.

Vecsei Miklós több évtizedes szociális szakmai tapasztalataira alapozva állítja: az előrelépést, a nyomorból való kilábalást nem a szakképesítés megszerzése szolgálja leghatékonyabban, hanem az, ha a hátrányos helyzetű gyereknek lehetősége van minőségi „szociálistőke-felhalmozásra”. Hiszen hiába lesz szakmája, ha nem rendelkezik azokkal a kapcsolatokkal, amelyek az elhelyezkedését segítenék, s amelyekre más képzési formában nagyobb eséllyel tudna szert tenni. Mindez pedig máris egészen más fénytörésbe helyezi a „gimnázium kontra szakiskola” kérdést – írja Pápay György. A szerző vélekedése szerint a szociálistőke-felhalmozás jelensége hasonlóképpen hozzáadott értékként jelenik meg a felsőoktatási képzésben is. Vecsei Miklós szavaiból kiinduló elemzése arra mutat rá, hogy aki túl hamar kilép az oktatási rendszerből, piacképtelenné válik, míg aki érettségit szerez és lediplomázik, olyan kapcsolati hálót épít ki, melynek segítségével könnyebben jut munkához és válhat a társadalom hasznos tagjává. Eltartó lesz, nem pedig a szociális rendszer eltartottja.

A kapcsolati tőke hiánya nehezítheti meg a hosszú ideig külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazatérését és újbóli hazai munkavállalását – veti fel a cikk szerzője. Ezért tehát a kormánynak, mely prioritásként kezeli a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazacsábítását, továbbá a munkanélküliség és az ezzel összefüggő nyomor felszámolását, figyelembe kell vennie az oktatási rendszer, szűkebb értelemben a képzési formák átalakításakor a megszerezhető szaktudáson túl a kialakítható kapcsolati tőke minőségét is. Mert megfelelő kapcsolatok, ifjúkorban köttetett szövetségek nélkül ugyanis a legtehetségesebbek sem jutnak messzire – fogalmaz Pápay György publicisztikája végén.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Epresso.hu

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
ulesezett-magyar-katolikus-puspoki-konferencia-74093
Ülésezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) december 6-án és 7-én tartotta téli rendes ülését. Mohos Gábor, az MKPK titkára december 8-án sajtótájékoztatón ismertette az ülésen tárgyalt témákat.

16:12
az-anyagias-eletszemlelet-es-reklam-hatasa-gyerekekre-tim-kasser-amerikai-pszichologus
Az anyagias életszemlélet és a reklám hatása a gyerekekre – Tim Kasser pszichológus előadása

„Felnőni a fogyasztói társadalomban” címmel tartott előadást Tim Kasser világszerte ismert amerikai pszichológus december 7-én Budapesten, a Párbeszéd Házában.

15:15