A Sárközy-kúria kincsei – Irodalmi, néprajzi és szakrális relikviák a nagybajomi gyűjteményben

2018. augusztus 12. vasárnap, 16:47

Ahogy a megyeszékhelyről, Kaposvárról beérünk Nagybajomba, az út mellett balra egy impozáns épület hívja fel magára a figyelmet. A somogyi kisváros ékessége a Sárközy-kúria, amely helytörténeti múzeumként várja a látogatókat.

A nappali

A buja előkert, a málló vakolat szebb napokat idéz, de az idő ott hagyja vasfogát mindenütt, s mindenkin. Deák Varga József, a kúria címergrafikus ura felesége révén került be a Sárközy famíliába, s évtizedek múltán az épület gondos gazdája lett. Kilencven esztendősen is vállalkozik a tárlatvezetésre, hogy megmutassa több száz darabos kollekcióját, amelynek tárgyait maga gyűjtötte, vásárolta vagy cserélte. A népes családon kívül – amelynek tagja Sárközy Eszter, Kaposvár neves ügyvédje, s így fia, Dér Tamás, a megyeszékhely alpolgármestere is – többnyire a helytörténet iránt érdeklődő látogatók térnek be ide, s az ódon falak díszletei között olykor rendhagyó irodalom-, népismeret- vagy történelemórán vesznek részt a diákok.

Sárközy István korának kedvelt személyisége volt, és komoly „kapcsolati tőkével” rendelkezett. Ismerősei közül sokakat igaz barátjának tekintett, és úgy élte az életét, hogy mások hasznára, szolgálatára legyen. Az irodalom, a kultúra, a művészetek terén is jeleskedett. Nem véletlenül nevezte egykor a múzeumigazgatóként is ismert kaposvári Takáts Gyula író, költő, műfordító „Bajomi Hélikonnak” a Sárközyhez kötődő szellemi kiválóságok körét. Egy kicsit túlzásnak érezte ezt a nagybajomi születésű Gyergyai Albert író, műfordító, a francia nyelv professzora, s erre utalt is Anyám meg a falum című kötetében: „Takáts Gyula, az egész megye első, Somogyból származó és Somogyban meggyökerezett poétája, lelkes költői túlzással egész »Helikont« vél látni a falunkbeli költők és literátorok társaságában: el is hinném örömest, de a feledékeny falu éppúgy nem emlékszik erre, mint a tényekre támaszkodó rideg irodalomtörténet, bár egyszer talán kiderül, hogy a költőnek igaza van.”

Sárközy korának minden jelentősebb személyével összeköttetésben állt valamilyen módon. Pálóczi Horváth Ádám író, költő, hagyománygyűjtő, zenekedvelő táblabíró nemcsak a barátja, hanem a rokona is volt, és 1797-től 1812-ig ugyancsak Nagybajomban élt. A „niklai remeteként” emlegetett Berzsenyi Dániellel  és a nyelvújító Kazinczy Ferenccel szintén jó viszonyt ápolt, és 1798 június végétől 1799 május végéig otthonába fogadta Csokonai Vitéz Mihályt. A „víg poéta” szívesen látott vendég volt a háznál, s hogy útjait egyengesse, Sárközy közbenjárt annak érdekében is, hogy a csurgói gimnáziumban költő barátja kapja meg a külföldön tartózkodó Császári Lósy Pál professzor helyettesítésére létesített segédtanári állást. Később is tartotta vele a kapcsolatot, amikor barátja – akit felettébb kedveltek csurgói diákjai – elhagyta Somogyot.

Deák Varga József kilencvenévesen is szívesen kalauzolja a látogatót

Csokonait egyébként Pálóczi mutatta be Sárközynek, aki maga is írt, de jobbára az asztalfióknak. A közös szál a „kálvinista Róma”, Debrecen volt, ahol egykor mindhárman tanultak. Sárközy nagybajomi kúriájának könyvtárában rendszeresen összegyűltek, s pipafüstbe burkolózva, forró fekete mellett beszélgettek, adomáztak, világmegváltó terveket szőttek. Sárközy somogyi patriótaként korának azon haladó köznemesei közé tartozott, akik megvetették a szellemi tunyaságot, s nemcsak evésben-ivásban, vadászatban és lovaglásban látták életük értelmét, hanem a művelődésben, a kultúrában, az irodalomban fedezték fel a kiemelkedés és kiteljesedés lehetőségét. Több nyelven olvasott, s nemcsak válogatott könyveket gyűjtött híres bibliotékájába, hanem író-költő barátainak kéziratait is. Kedvtelésből verseket és esszéket írt kortársairól, és németből fordított is. Érdekelte a botanika, és saját elmondása szerint jobban örült egy sikeres növénymeghatározásnak, mint egy jobbágytelek megszerzésének.

Az épületszárny legősibb része 1699-ből való, míg az utcai szárnyat 1800-ban építtette Sárközy István, aki maga sem gondolta, hogy lakóhelye százkilencven évvel később helytörténeti gyűjteményként fogadja majd az ide betérőket, évente mintegy négy-ötszáz érdeklődőt.

A kúriában látható néhány bútor – ágy, éjjeliszekrény – és személyes tárgy még a Sárközyek idejéből való, és több festménymásolat is helyet kapott itt a família jeles tagjairól. Az egyik fali vitrinben Gyergyai Albert hagyatékának néhány darabja tekinthető meg; útlevelén, könyvein, iratokon, kitüntetéseken akad meg a szem – itt őrzik többek között a Francia Köztársaság Becsületrendjét is –, s a díszpolgári oklevélen, amelyet szülőfalujától kapott.

A Sárközy-dokumentumok között egy Csokonaitól kapott levél másolatára bukkanunk, ám az egyik legérdekesebb darab egy különleges kötet, amelyet hosszú időn át titkos írású naplónak gondoltak. Szerzőjének Sárközy Istvánt tartották, hiszen a kiemelkedő műveltségű, jelentős tékával rendelkező, neves földbirtokos íróként és műfordítóként is ismert volt. E rejtjeles könyvecskéről sokáig senki sem tudta, mi állhat benne, mígnem Vámos Hanna, a Szegedi Tudományegyetem fiatal titkosírás-kutatója kiderítette: Pálóczi Horváth Ádám kézírását őrzik a szabadkőművességről szóló sorok.

Két helyiségben régi mázas cserépedények, különféle használati tárgyak, textíliák incselkednek a szemmel. A néprajzi anyag mellett egy heraldikai kollekcióval is megismerkedhetünk. Deák Varga József megszállott kutató; a somogyi címerek kétharmadát ő tervezte és festette. Az egyik szobában világháborús ereklyékkel találkozunk; egy terjedelmes makettasztal is illusztrálja a több hónapig álló nagybajomi frontot – itt húzódott a Margit-vonal –, de a közelünkbe hozott háború emléke a hátsó udvaron is megszólít bennünket. A kúria kertjében négy német katona alussza örök álmát. A sírok közelében felállított kis lélekharang értük is szól…

Az ágy és az éjjeli szekrény Sárközy idejében is e helyen állt

Egyházi liturgikus tárgyakat és kellékeket is kiállítottak az egyik teremben. Jó állapotban őriztek meg egy 1828-ból való Úr asztala terítőt, amelyet Chernelházi Chernel Eszter készített, belehímezve minden örömét és fájdalmát. Katolikus és református anyakönyveket is találunk itt, ám a falu egykori zsidó lakóinak tárgyi emlékei elkallódtak, csak néhány megbarnult családi fotó ad képet róluk. Mivel a település fejlődését nagyban meghatározta a hihetetlen kereskedőérzékkel megáldott zsidó lakosság, a gyűjtemény kezelője maga helyezett el itt néhány tárgyat: köztük egy menórát és egy tóratekercset. Iparos- és kereskedőemlékek mesélnek, megelevenítve gazdáik alakját és mesterségét, de térképészeti eszközöket is láthatunk. A település iskolatörténeti relikviái pedig a palatáblás időket hozzák a közelünkbe...

E falatnyi múlt több évszázadot fog át Nagybajom históriájából. Ahogyan egy cseppben az egész tenger megjelenik, úgy illusztrálja e nagy műgonddal összeállított kiállítási anyag mindazt, amit a nemzetközi „gólyás településként” nyilvántartott kisváros múltjáról tudni érdemes. Eszünkbe vésve az egyik zászlón olvasható sorokat: „Daloljatok, míg ajkatok szabad, a dalból élet és remény fakad!” 

A Szent Koronát is kísérte…

Sárközy István (1759–1845) lépésről lépésre egyre feljebb kerülve a ranglétrán, Somogy vármegye másodalispánja lett. Abdán, Pozsonyban, Sopronban és Debrecenben tanult, s 1781. február 15-én hadapródként lépett be a 33. gyalogezredbe. A mundért csak addig viselte, míg gróf Széchényi Ferenc pécsi kerületi biztos 1785. november 23-án ki nem nevezte aljegyzővé Somogyba.

Ezt követően sokféle feladatot látott el. Ellenőr, élelmezési biztos, főadószedő, táblabíró is volt, de 1790-ben a Szent Koronát kísérő vármegyei bandériumnak is tagja lehetett. 1793-tól haláláig a belső-somogyi református egyházmegye gondnoka volt. Életrajzából az is kiderül: már az 1791. évi budai zsinaton felvetette egy Somogyban létrehozandó református gimnázium eszméjét, és erre a célra ingyen telket ajánlott fel Nagybajomban. E szándékát azonban felülmúlta Festetich György gróf gáláns ajánlata, aki kijelentette, hogy Csurgón hajlandó a saját költségén felállítani egy gimnáziumot a református tanulók számára. Ez utóbbi meg is valósult, a nagy múltú gimnázium – épülete előtt az alapító Festetich György szobrával – ma is a somogyi oktatási paletta színfoltja. Régi könyvtárában oklevelekkel, eredeti kéziratokkal, muzeális értékű kötetekkel várja a diákokat, kutatókat.

Fotó: Kovács Tibor

Lőrincz Sándor/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2018. augusztus 5-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
pro-cultura-hungarica-dijat-kapott-bojte-csaba
Pro Cultura Hungarica díjat kapott Böjte Csaba

A magyar kultúra ápolását, a közösségépítést és a nemzeti identitás megőrzését elismerő díjakat, köztük Böjte Csabának Pro Cultura Hungarica díjat adtak át a magyar kultúra napján, január 22-én a budapesti Hagyományok Házában.

09:51
zenari-biboros-budapesten-keresztenyek-irgalmas-szamaritanusok-sziriai-foldi-pokolban
Zenari bíboros Budapesten: A keresztények irgalmas szamaritánusok a szíriai földi pokolban

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép, különösen a gyermekek szenvedéseiről. Bemutatták a magyar kormány által támogatott kórházi programot is, amely a szegények kezelését teszi lehetővé.

2019. január 22. kedd
Seregély István: Útravaló – 2019. január 23.

Seregély István: Útravaló – 2019. január 23.

Seregély István nyugalmazott egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben elmélkedéseket írjon az Adoremusba. A múlt esztendő utolsó napján elhunyt főpapra emlékezve napról napra minden reggel közreadjuk a 2019. januári számba Útravaló címmel írt... »

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. január 23.

Mai evangélium – 2019. január 23.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mk 3,1–6

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle