A szavak itt felejtődtek – Szabó Balázs Bandája és az Eleven Hold új albumai

2018. augusztus 5. , vasárnap | 17:54

Szabó Balázs Bandája, valamint az Eleven Hold együttes legújabb albumaikon arról muzsikálnak, milyen az, ha két embernek úgy igazán, lélekfájdítóan köze van egymáshoz.

Szabó Balázs Bandája

Ha egy kapcsolat véget ér, szeretjük annak tárgyi emlékeit bedobozolni, s eltenni otthonunk egy félreeső zugába. A feldolgozás, a továbblépés szimbolikus gesztusa ez, ám mi a helyzet közös élményeink emlékével? Mert az bizony kitéphetetlen a szívünkből, s épp ezért fáj – néha elviselhetetlen kínnal. Szabó Balázs Bandája és az Eleven Hold együttes legújabb albumaikon arról muzsikálnak, milyen az, ha két embernek úgy igazán, lélekfájdítóan köze van egymáshoz.

Kezdjük a súlyosabb anyaggal: Szabó Balázs énekes-dalszerző zenekarával négy év csend után jelentetett meg friss lemezt, s a Rajtad felejtett szavaim imponáló magabiztossággal tartja az előző, Élet elvitelre című korong színvonalát. Sőt, labirintusszerű szövegasszociációival, csavaros zenéjével és érett gondolatiságával megidézi, de túl is szárnyalja azt. A bábszínházi-népzenei háttérből érkező, számtalan hangszerén virtuóz módon játszó Szabó Balázs minden tekintetben kiforrott dalcsokrot tett le az asztalra, valódi zsenije pedig abban áll, hogy figyelmünket nem a megszólaló zenére, hanem önnön lélekhúrjainkra irányítja. Stílusokról, műfaji hatásokról akár lehetne beszélni (volna is mit), de fölösleges: a tizenkét dal – egytől egyig szépen kimunkált darabokról van szó – csupán ugródeszka. A verssorok nyomán apró csodák, bájos mesevilágok, máskor dühítő banalitás és kínban vihogó abszurditás elevenedik meg. Szabó Balázs művészi érzékenysége ámulatba ejt, ön-kíméletlensége földhöz vág – bizony, a lemez tartalmas, érlelendő hallgatnivaló. A szerző gyakran él a sűrűn hadart, képeket és metaforákat halmozó szövegmondással – mintha túláradással leplezné dadogását, amelyet a megsejtett titok vált ki belőle. A Rajtad felejtett szavaim dalai emberlétünk töredékességének rejtélyét tapogatják körbe megilletődötten – a megértés és értetlenség, vágy és undor, szeretet és önzés szélsőértékei között egyensúlyozó lélek nyughatatlan táncát. 

Szabó Balázs csengő-bongó mikrovilágához képest sokkal közvetlenebb hatással szólal meg nemrég kiadott, Magasról című lemezén az Eleven Hold. Az első, amit rögzítenünk kell, hogy ez a csapat már messze jár a kilencvenes-kétezres évek Török-Zselenszky Tamás vezette bandájától. A három albummal gyorsan kultikussá vált együttes elsősorban az egykori frontember dalszerzői világára, Joós Zsófia különleges hegedűjátékára és a grunge lényegre törő, olykor pimasz fogalmazásmódjára épült. Ez azonban már a múlt, a jelenlegi felállástól hiába várnánk olyasféle dalköltészetet, mint mondjuk A fák istenéhez szívbe markoló zsoltárimádsága. A sorrendben ötödik korong nem köntörfalaz, már a nyitószámmal egyből magával ragadja hallgatóját. Lendületes, modern rock szól, itt-ott popzenei, több helyütt metálos ízekkel fűszerezve: a refréndallamok hamar megragadnak a fülünkben, néhány szépen kidolgozott zenei közjáték pedig megmutatja, hogy az együttes tagjai biztos urai hangszereiknek. A Magasról szövegvilága pedig ehhez a zenei közeghez illeszkedik: egy-egy frappáns ötlet laza kidolgozásával formálódnak a dalszövegek, nincsenek túlgondolt, titokzatoskodó képek vagy éppen merész asszociációk. Egy boldogabb világban mindez bőségesen elegendő lenne egy tisztes slágerlistasikerhez. A hazai popszíntér szégyene, hogy a tagok a zenélés mellett mindannyian kénytelenek polgári foglalkozást is űzni.

Ironikus, s egyúttal jelzésértékű, ahogyan az Eleven Hold új albumának címadó száma megidézi az őscsapat egyik jellegzetes dalának vulgáris fordulatát. Ami egykor a kompromisszummentes lázadás karakán gesztusa volt, most nem több mint egy szimpla geg. Hiába, a szavak – ahogyan a fakuló emlék vagy egy régmúlt legenda – itt felejtődtek, rajtad és rajtam. Legyenek bár röptető szárnyak vagy lehúzó terhek, cipelnünk kell őket – hisz közünk volt egymáshoz.

Paksa Balázs/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2018. július 29-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
csak-azok-kepesek-vedelmezni-akik-szeretettel-szolgalnak-ferenc-papaert-adtak-halat-budapesten
Csak azok képesek védelmezni, akik szeretettel szolgálnak! – Ferenc pápáert adtak hálát Budapesten

Ferenc pápa megválasztásának hatodik évfordulója alkalmából Michael August Blume érsek, apostoli nuncius ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be magyar nyelven, Szent József főünnepén, március 19-én a budapesti Szent István-bazilikában.

2019. március 19. , kedd
szent-jozsef-es-mai-apak-interju-asztalosne-elekes-szende-pszichologussal
Szent József és a mai apák – Interjú Asztalosné Elekes Szende pszichológussal

Szent József Jézus életében betöltött szerepéről és az apák mai helyzetéről beszélgettünk Asztalosné Elekes Szende pszichológussal, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárával.

2019. március 19. , kedd
Útravaló – 2019. március 19., Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

Útravaló – 2019. március 19., Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. március 19.

Mai evangélium – 2019. március 19.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mt 1,16.18–21.24a

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle