A Szentírás vezesse a keresztény család életét – Bemutatták a Családi Bibliát Budapesten

Hazai – 2019. április 8., hétfő | 19:58

Megjelentette a Családi Biblia díszkiadását a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat. A Borsos Miklós grafikáival illusztrált, reprezentatív kötetet április 8-án, hétfőn délelőtt Tarjányi Béla egyetemi tanár, a Bibliatársulat ügyvezető elnöke mutatta be a kiadó budapesti, Teréz körúti központjában.

A rendezvény háziasszonya Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője volt. Bevezetőjében kiemelte: az idén harmincéves magyar bibliatársulat az egyetlen olyan katolikus kiadó Európában, amely csak Szentírás-kiadással foglalkozik. A Tarjányi Béla professzor vezette társulat legfőbb feladatának tartja, hogy Magyarországon és minden magyarok lakta területen legyen elérhető a Biblia a legkülönbözőbb méretekben és időnként díszkiadásokban, hiszen 2008-ban, a Biblia éve alkalmából a különlegesen szép Arany Bibliának örvendhettünk. A Szentírás-olvasás népszerűsítése érdekében a társulat százhatvan szemináriumot tartott az anyaországban és a határon túli magyarok lakta területeken.

A Bibliatársulatnál valódi műhelymunka zajlik – emelte ki Juhász Judit, aki Tarjányi Béla igazgató méltatása mellett kiemelte Vágvölgyi Éva főtitkár és Gellei Anna irodaigazgató lelkiismeretes munkáját is.

Tarjányi Béla professzor beszédében felidézte: 1945 után évtizedekig nem lehetett kapni katolikus Szentírást Magyarországon, külföldről juttatták be titokban az odakint készült Újszövetséget, itthon csak kisebb részletek jelenhettek meg, újságpapír-minőségben. Csaknem egy évtizeddel a II. vatikáni zsinat befejezése után, 1973-ban nyílt lehetőség arra, hogy a Katolikus Egyház végre kiadhassa a teljes katolikus Bibliát, korlátozott példányszámban. 1989-et követően már elegendő számú Biblia jelenhetett meg, de túlságosan nagy méretű volt a fiatalok számára. A Békés-Dalos-féle Újszövetséget a Bibliatársulat 1991-ben kétszázezer példányban adta ki. Ebből az Újszövetségből a társulat – hazai és külföldi jótevők érdeméből – Szent II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásakor 2800 példányt osztott ki a Népstadionban a határainkon túlról érkező fiatalok között, és a következő évben további tizenötezer példányt juttatott el külhoni magyaroknak.

Tarjányi professzor nagy álma volt, hogy a protestáns testvérekhez hasonlóan a magyar katolikusoknak is legyen egy hordozható, klasszikus méretű Szentírásuk. Nagy kérdés volt azonban, hogy honnan vegyék a szöveget? A megoldás kézenfekvő volt, hiszen a Káldi György-féle fordítás 1626 óta létezett. Ez számtalan kiadást megért, a második világháború előtt öt kiadásban jelent meg, Tarjányi Béla is ezt használta kispap korában, majd kezdő tanárként. Szövege régies volt, a Vulgáta latin fordítása alapján készült. A II. vatikáni zsinat döntött arról, hogy a Vulgátát a legmodernebb kutatásokat alapul véve, az új szövegek szerint ki kell javítani, és megszületett a Neovulgáta. „Mivel nekünk volt egy Káldi-féle Vulgátánk, szépen odaigazítottuk a Neovulgátához, így jött létre a Káldi-Neovulgáta Biblia, ami 1997-ben jelent meg, huszonnégyezer példányban. Vitték, mint a cukrot” – idézte fel Tarjányi professzor. Azóta többféle – hol kisebb, hol nagyobb – méretekben is megjelent, összesen 250 ezer példányban. Az Újszövetséget nagyobb betűmérettel is kiadták, hogy az idősebbek és a gyengénlátók is jobban olvashassák. Megjelentették a rovásírásos Újszövetséget és a cigány-magyar Újszövetséget, majd a teljes cigány Bibliát, lovári nyelven, ami egyedülálló az egész világon.

A Családi Bibliát a Szent Jeromos Bibliatársulat 2008-ban, a Biblia évében már kiadta egyszer, azóta az összes példány elfogyott. A mostani kiadással kapcsolatban Tarjányi professzor emlékeztetett rá: régebben a családoknak egy darab nagy alakú családi Bibliájuk volt otthon, amibe hátul beleírták a születéseket, esküvőket, elhalálozásokat. Ez öröklődött apáról fiúra, fiúról unokára. Tarjányi Béla úgy gondolta, hogy ezt a családok újra bevezethetnék, lenne egy szép, díszes közös Bibliájuk, a lakás éke. Olyan helyre lehetne elhelyezni, ahol mindig a kezünk ügyébe kerül. A keresztény család életét a Szentírás, az Úr Jézus tanítása vezette, vezeti, vezesse. A nagyobb ünnepek elején a családfő előveszi ezt a szép Bibliát, felolvassa a megfelelő szöveget, utána pedig a család Krisztus szeretetében ünnepel, ajándékozza meg egymást. A Családi Biblia végén ott van a regiszter, ahol több generációt meg lehet majd említeni, felelevenítve a régi szép szokást.

Tarjányi Béla arról is beszélt, hogy a Családi Biblia mostani kiadásában látható Borsos Miklós tizenhat bibliai témájú grafikája. Ennek történetéről elmondta: a Szent Jeromos Bibliatársulat alapításának ötödik évfordulójára, 1995 áprilisában sikerült megszerezniük a Teréz körúti központjukat. Tartottak egy ünnepséget, amelyen Paskai László akkori bíboros, prímás megáldotta a helyiségeket. Maros Éva (azóta Liszt Ferenc-djas) hárfaművész és Geiger György trombitaművész Bach-, Händel-, Schubert-műveket adtak elő. A kapcsolat később is megmaradt. Néhány év múlva Maros Éva a Bibliatársulatnak ajándékozta a korábban Borsos Miklóstól kapott tizenhat grafikát. Az ügyvezető igazgató úgy gondolta, hogy ezeknek a grafikáknak méltó helyük lesz a Családi Biblia mostani kiadásában. A könyvbemutatón Maros Éva is jelen volt. Elmesélte, hogy zeneszerző édesapja, Maros Rudolf baráti viszonyban volt Borsos Miklóssal, akivel ő tizenhét éves korában ismerkedett meg. A Borsos házaspárnak nem volt gyermeke, úgy tekintettek rá, mint szellemi gyermekükre.

A Családi Biblia díszesebb, bőrkötéses változata háromszáz, az aranynyomásos pedig hétszáz példányban jelent meg. A mostani kiadványt, csakúgy mint a Szent Jeromos Bibliatársulat minden kötetét, Tarjányi Béla ügyvezető igazgató tördelte.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria