A szír ortodox pátriárka Budapesten: A párbeszéd nem lehetőség, hanem kötelesség

2017. február 23. csütörtök 19:58

II. Ignác Efrém, Antiochia és egész Kelet szír ortodox pátriárkája tartott előadást a közel-keleti keresztények helyzetéről február 22-én Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) II. Szent János Pál dísztermében.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A pátriárka Orbán Viktor miniszterelnök meghívására érkezett Magyarországra. Az előadáson jelen voltak Udvardy György, pécsi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) alelnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár, Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa, Pápai Lajos püspök, Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, a magyarországi keresztény egyházak képviselői, Szőke Péter, a Szent Egyed (Sant'Egidio) közösség magyarországi vezetője, valamint a pátriárkát magyarországi útjára elkísérő Nicodemus Daoud Matti Sharaf, Moszul érseke, a szír ortodox egyház metropolitája.


II. Ignác Efrém többnapos magyarországi látogatása során február 21-én, kedden délelőtt felkereste Erdő Péter bíborost, prímást, majd Orbán Viktor miniszterelnök munkaebéden látta vendégül az Országházban, szerda délelőtt pedig több magyarországi egyetemen tett látogatást.

A szerda esti előadáson Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) prorektora köszöntötte a vendégeket, és kifejezte örömét, hogy az egyetem helyet adhat az üldözött keresztény testvéreinkkel való találkozásnak. 

Ezt követően Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitóbeszédében bejelentette: Orbán Viktor miniszterelnök és a Magyarországon tartózkodó szír ortodox pátriárka előző nap megállapodott abban, hogy a magyar kormány egymillió euróval támogatja a szír ortodox egyházat és ugyanennyivel a szír katolikus egyházat. A miniszter hozzátette, hogy Irakban a magyar kormány egy egész falu újjáépítését segíti. Elmondta, hogy a keresztény hit lényegéhez tartozik a segítségnyújtás és a testvéri szeretet, majd kifejezte megdöbbenését, amiért a közel-keleti keresztényekkel szemben világméretű közöny és hallgatás uralkodik. Balog Zoltán a nyugati kereszténység szégyenének nevezte, hogy még soha nem álltak olyan közel a megsemmisüléshez a közel-keleti keresztény közösségek, mint ma.

Ezeknek a közösségeknek valójában nem adunk, hanem visszaadunk egy keveset abból, amit évszázadokon, sőt évezredeken keresztül tőlük kaptunk, hiszen erről a földről ered a keresztény tanítás és kultúra – hangsúlyozta a miniszter.


A szír ortodox pátriárka tanúságtétele elején elmondta, hogy nem előadást akar tartani, hanem azoknak a közel-keleti keresztényeknek a hangja szeretne lenni, akik maguk nem tudják hallatni a hangjukat. Miután megköszönte a baráti fogadtatást és a kormány valódi, konkrét segítségét, egy videofilmet vetített le a 2016. év végi aleppói látogatásáról. A filmből kiderült, hogy megrongálódott, illetve romokban hever minden: különböző felekezetek templomai és az Omajjád-mecset is… A pusztulás képei azt mutatták, hogy a háború senkit nem kímél, mindenki egyaránt az áldozata.

„Az üldöztetés a kereszténység egyik jele” – figyelmeztetett II. Ignác Efrém Jézus tanítását idézve: „Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (Jn 15,20). Hozzátette, hogy a közel-keleti keresztények sokszor szenvedtek üldöztetést, ugyanakkor voltak az együttélésnek békés korszakai is, például a közelmúltban, a II. világháború nagy népirtásait követően. A korunkban tapasztalható üldözést véleménye szerint a Közel-Keletre kívülről belopakodott szélsőséges ideológiák táplálják.

A kereszténység első századaiban sok vértanút adott az Egyház, vércseppjeik hitünk magját jelentik – jelentette ki a szír ortodox pátriárka. Majd kiemelte az 1895-ben kezdődött üldöztetést az Oszmán Birodalomban, amely 1915-ben csúcsosodott ki az örményeket és más szíriai keresztény felekezeteket sújtó népirtással. II. Ignác Efrém rámutatott: árulónak bélyegezték őket, erőszak, gyilkosság, emberrablás, fosztogatás áldozatai lettek – a népirtás szír elnevezése erre utal: szajfo, ami azt jelenti, kard, mivel kard által ölettek meg. A pátriárka hangsúlyozta, hogy ugyanazokat a tetteket követte el az Oszmán Birodalom, amit ma az Iszlám Állam.

Majd arra hívta fel a figyelmet II. Ignác Efrém, hogy a keresztények őslakosok a Közel-Keleten. Amikor a muszlimok később a területre érkeztek, a keresztények örömmel, a Bizánci Birodalommal szemben felszabadítóként üdvözölték őket, a muszlimok részéről pedig nagy tisztelet övezte a keresztényeket, mint a tudomány és a kultúra közvetítőit. Azonban számos olyan periódus is volt a keresztények történelme során, amikor nagy üldöztetést szenvedtek el, például a Magyarországon is pusztító mongoloktól, de a keresztesek is gyilkolták a közel-keleti keresztényeket. Ugyanakkor a misszionáriusok között is sok tudós volt, később pedig a Közel-Kelet legnagyobb politikai pártjait is keresztények alapították. Az ott élő keresztények hidat jelentettek az arab és a nyugati kultúra között, és ezt ma is küldetésüknek tekintik, céljuk, hogy harmóniát teremtsenek. Ezt a küldetésüket folyamatosan végzik a régióban élő minden nép érdekében.

A Közel-Kelet jelenéről szólva az egyházvezető hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam visszaél az iszlám nevével. Vallási és etnikai tisztogatás folyik, az áldozatok legnagyobb része muszlim. A keresztényeket mint hitetleneket gyilkolják, de szunniták szunnitákat is gyilkolnak, a síiták pedig az összecsapások kereszttüzében állnak. II. Ignác Efrém elmondta, hogyan látta 2014. májusi megválasztása után az iraki helyzetet, ahonnan éppen azt követően, júniusban kezdte az Iszlám Állam elűzni a keresztényeket. Találkozott a menekülőkkel, akik sátrakban éltek, és a legnagyobb vágyuk az volt, hogy legalább családonként külön sátorban élhessenek. Két és fél éve tart ez a helyzet, és bár néhány település már felszabadult, nagyon sok családnak nyoma veszett vagy szétszakítva él még ma is – egyháza igyekszik segíteni őket.

A pátriárka a szíriai keresztények helyzetét a Szadad és Haszaké városában végzett pusztítás képeivel írta le. Az utóbbi városban ő maga is szemtanúja volt egy iskola előtt elkövetett robbantásos merényletnek. Emlékeztetett továbbá a két, 2013 áprilisában elrabolt aleppói érsekre, akikért azóta is folyamatosan imádkoznak, bíznak szabadulásukban.

A népnek szüksége van a vezetőkre, a sokat szenvedett emberek az Egyházban találnak menedéket – tette hozzá. – Mindenütt sokat szenvedtek az emberek, Damaszkuszban is sokan, köztük gyerekek, idősek haltak meg, Aleppóból, Homszból pedig sokan a biztonságosabb partvidékre költöztek, ott kellett segíteni őket, lakhatást biztosítani számukra.

Az Egyháznak az alapvető szükségletek kielégítésében kellett segítenie a pusztítás idején, és segített is mindenkinek, vallástól, felekezettől függetlenül – emelte ki II. Ignác Efrém pátriárka, majd hozzátette: eljött az ideje annak, hogy a mindennapi szükségletek kielégítésén túl a fejlődést mozdítsák elő. Az ENSZ Fejlesztési Programja segítségével kisebb projekteket kezdtek megvalósítani, például létrehoztak egy bútorgyárat, megalapították a Szent Efrém Fejlesztési Bizottságot (St. Ephrem Patriarchal Development Committee – EPDC), amely a humanitárius segítségnyújtáson túl munkahelyteremtéssel, fejlesztési, mentorálási programok működtetésével foglalkozik. Az Egyház az egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy előmozdítsa a párbeszédet.

A pátriárka elmondta, amikor 2016 decemberében a szíriai vallásügyi miniszter látogatást tett náluk néhány imám társaságában, közösen elhatározták, hogy keresztény–muszlim workshopokat, ifjúsági táborokat szerveznek, hogy jobban megismerjék egymást és erősítsék a párbeszéd kultúráját. „A párbeszédét – tette hozzá –, ami nem lehetőség, hanem kötelesség, hiszen meg kell tanulni együtt élni. A tudatlanságból gyűlölet, a gyűlöletből pedig erőszak fakad, ez pedig mindenki számára halálos következményekkel jár.”

A politikusok felelősségéről szólva II. Ignác Efrém azt hangsúlyozta, hogy népeik szeretnének békében élni saját szülőföldjükön, ehhez pedig az kell, hogy a döntéshozók ne engedjék fegyverhez jutni a terroristákat. A politikai vezetőknek a szír pátriárka szerint meg kell teremteniük a lehetőséget arra, hogy a közel-keleti népek békében éljenek együtt. Irakban nagyon fontos biztonságos helyet teremteni az otthonaikba visszatérő keresztényeknek. Mivel ott a lakosság nagy része támogatja az Iszlám Államot, megfelelő nemzetközi garanciákat kell biztosítani, Moszul térségében védett körzeteket kell létrehozni.

A pátriárka úgy véli, ha Irak egységes marad, és erős kormányzat alakul ki, az jó a keresztényeknek, de ha széttagolt marad, akkor biztonsági garanciákat kell kapniuk. Szíriában is erős kormányzatra van szükség, amely képes megvédeni állampolgárait.

II. Ignác Efrém elmondta, Szíriában a helyi egyházi vezetők, három damaszkuszi pátriárka közösen kérte, hogy szüntessék meg az országgal szembeni szankciókat, hiszen azok leginkább az egyszerű embereket sújtják.

A médiától a pátriárka azt kéri, ne legyen elfogult, egyoldalú. Látogassák meg őket, beszéljenek az ott élő emberekkel, első kézből szerezzenek információt. Nagyon fontos lenne, hogy reményt adjanak, mutassák meg, hogy mellettük állnak.

„Leghőbb vágyunk a béke. Szüntelenül imádkozni kell a békéért, mindenkiért: keresztényekért, muszlimokért egyaránt” – hangsúlyozta II. Ignác Efrém, és ezzel a mindennél többet érő jókívánsággal zárta tanúságtételét a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen: „Békesség mindenkinek!”

Fotó: Merényi Zita

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
erdo-peter-kituntetesem-az-egyhazi-szolgalat-elismerese-is
Erdő Péter: Kitüntetésem az egyházi szolgálat elismerése is

Erdő Péter bíboros szerint a Szent István Rend, melyet augusztus 20-án vehetett át Áder János köztársasági elnöktől, nemcsak az ő, hanem az Egyház és az egyházi szolgálat elismerése is, és ennek különösen örül.

2017. augusztus 22. kedd
talalkozasok-az-egy-kozos-hazban-arcus-temporum-immar-tizenharmadik-alkalommal
Találkozások az egy közös házban – Arcus Temporum immár tizenharmadik alkalommal

Augusztus 25-én kezdődik az Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál. Az augusztus 27-ig tartó programsorozatra Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója küldött meghívót.

2017. augusztus 22. kedd