A teremtés fizikája – Előadás a Pázmány HTK-n

2019. február 11. hétfő, 18:08

Raffai Péter asztrofizikus február 7-én „A teremtés fizikája” címmel tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán (PPKE HTK), a kar 2. Számú Keresztény Bölcseleti Tanszéke és az Országos Keresztény Vállalkozói Konferencia szervezésében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A jelenlévőket Kránitz Mihály, a PPKE HTK dékánja köszöntötte, majd Gájer László, a 2. Számú Keresztény Bölcseleti Tanszék vezetője bemutatta az előadót. Raffai Péter asztrofizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizika Tanszékének adjunktusa, egyetemi oktató, kutató, a hazai kozmológia meghatározó alakja. 2004-ben a California Institute of Technology egyetem nyári gyakorlatának LIGO-ösztöndíjat nyert résztvevőjeként kezdhette meg kutatásait a gravitációshullám-asztrofizika területén. Tagja és társalapítója a 2007-ben megalakult Eötvös Gravity Research Groupnak (EGRG), amely a megalakulásától a LIGO Scientific Collaboration (LSC) nemzetközi kutatói együttműködés tagcsoportja. Tagja annak a kutatói együttműködésnek, amely 2015 szeptemberében elsőként észlelt gravitációs hullámokat, melyek két fekete lyuk összeolvadásának utolsó pillanataiban keletkeztek. (Azóta újabb észlelések is történtek.)

Az első észlelést 2016-ban jelentették be, ezt követően a LIGO alapjait kidolgozó tudósok Nobel-díjat kaptak munkájukért. Albert Einstein 1916-ban jósolta meg a gravitációs hullámok létét, azonban úgy vélte, a gravitációs kölcsönhatás annyira gyenge az elektromágneseshez képest, hogy az emberiség sosem lesz képes a kimutatására. A LIGO által ez lehetővé vált.

Raffai Péter jelezte, hogy a gravitációs hullámokról, az ezzel kapcsolatos kutatásokról és ezen belül a magyar tudósok munkájáról szóló előadásának videofelvétele ITT tekinthető meg. (A PPKE HTK-n február 7-én megtartott előadásáról készült videó az alábbi linken érhető el.)

A LIGO Scientific Collaboration nemzetközi kutatói együttműködésben részt vevő Raffai Péter A teremtés fizikája című előadásában főként a kozmológiáról beszélt, és a Biblia kezdőszavából („kezdetben” , héberül beresith) indult ki. Az előadó tudománytörténeti események segítségével mutatott rá arra, hogy a kozmológiai tudományos viták hátterében az ateizmus-teizmus vita húzódik meg.

Az előadó rámutatott, Isaac Newton még úgy találta, hogy egy adott csillagra ható erők összege nulla, tehát minden csillag – akkor galaxisokról még nem beszéltek – egy helyben áll. Ez a megállapítás azonban paradoxonhoz vezet – folytatta az előadó –, matematikai úton ugyanis az bizonyítható be, hogy a csillagoknak ez esetben úgy kell mozdulatlanul állniuk, hogy egyszersmind zuhanniuk is kell egymás felé. Ezt a paradoxont Albert Einstein oldotta fel az általános relativitáselmélet keretében: lehetséges, hogy egy test egy helyben áll, és közben a tér nyúlik meg vagy húzódik össze. Erre mondjuk, hogy a tér rugalmas vagy görbült. Adott esetben a gravitációs mező gyengülésével a tér megnyúlik, úgy, hogy a test egy helyben marad. Például egy galaxis nem tágul, de a galaxisok közti tér igen. Ez a tágulás a világegyetem nagy léptékeire igaz. 

Einsteinnek az volt a meggyőződése, hogy a világegyetem öröktől fogva fennáll, ezért például nem tudta elfogadni Georges Lemaître belga fizikus, katolikus pap levezetését, a táguló világegyetem modelljét, amelyet tőle függetlenül korábban Alexander Friedmann orosz tudós is kidolgozott, s mindketten az általános relativitás elméletéből vezették le. Lemaître táguló világegyeteme felvetette a kezdet kérdését, szemben Einstein öröktől fogva létező univerzumával. A belga tudós rájött, hogy a galaxisok távolodása miatt a nyújtott térben megnyúlik a fény hullámhossza. Ekkor már ismert tény volt a csillagászatban, hogy a galaxisok színképe a nagyobb hullámhossz (vörös szín) felé tolódik el, ugyanakkor erre nem volt kielégítő magyarázat az álló univerzum modellje.

Edwin Hubble amerikai csillagász mérések alapján fedezte fel, hogy minél távolabbi egy galaxis, annál vörösebb az eltolódás. Az erre vonatkozó törvényt tavaly óta már Hubble–Lemaître-törvénynek nevezik az asztrofizikában – tette hozzá az előadó. Raffai Péter hangsúlyozta, hogy a galaxisok távolodása nem térbeli mozgás, hanem a köztük lévő tér megnyúlása. Ez nagy különbség: például míg a térben semmi nem mozoghat a fénysebességnél gyorsabban, a tér megnyúlása révén átléphető ez a sebesség.

Ha az időben visszafele lépkedünk, az modellezhető, hogy csökken a galaxisok közti távolság, és körülbelül 14 milliárd évvel ezelőtt nullává válik. Az einsteini elmélet pedig a távolság csökkenésének egy bizonyos mértéke után már nem működik, nem teljesül. Tehát volt kezdete a világegyetemnek. De hogy mi indíthatta el ezt a folyamatot, ma is rejtély a fizikusok előtt. Mindenesetre az a tény, hogy a fizikának van kezdete, az ateizmus képviselőinek előfeltételezésébe nem fér bele – tette hozzá az előadó.

A világmindenség kezdete az előadás elején említett, bibliai „kezdetben”-re utal, de Lemaître, a katolikus pap tudós, az ősrobbanás-elmélet atyja maga beszélte le XII. Piusz pápát, hogy ezt az elméletet szorosan összekösse a kereszténységgel, mintegy a Biblia visszaigazolásaként. Vallotta, hogy a kereszténység lényege Jézus Krisztus eljövetele és feltámadása, mindent ennek fényében kell tekinteni.

Raffai Péter előadásában több egymással „vitatkozó” kozmológiai elmélet felvázolását követően arra is rámutatott, hogy a világmindenség ma már megfigyelhető tágulása mellett érvényben kell maradnia a fizikában a hőtan II. főtételének is, amely szerint az időben a rendezetlenségnek növekednie kell, ebből következik, hogy a ciklikus (táguló, majd összezsugorodó és újra táguló) univerzummodell sem tartható. A kezdet szükségességére mutatott rá Roger Penrose és a közelmúltban elhunyt Stephen Hawking is.


Raffai Péter elmondta: napjainkban a megfigyelések alapján már azt is tudjuk, hogy a körülöttünk lévő galaxisok gyorsulva távolodnak, valami taszítja őket. Ez a folyamat a lassulva tágulásból váltott át néhány milliárd évvel ezelőtt. E folyamat (a most éppen taszító erő) okát elnevezték sötét energiának, amely kitölti a teret, és tolja szét a galaxisokat, és több van belőle, mint a normál anyagból. Einstein elméletén belül bizonyítható, hogy a gravitáció lehet taszító, de ehhez különleges anyag szükséges – ismertette az előadó. – Olyan anyagról beszélünk, amely a kezdetektől fogva nem hígult, sűrűsége nem változott, és ez a sötét energia. Ez utóbbi felfedezés 2011-ben Nobel-díjat érdemelt.

Az előadó többek között a világegyetem finomra hangolt mivoltáról is beszélt. Ez a fizikában ismert természeti állandók értékének finomhangolását jelenti. Ezen értékek kicsiny változása esetén már nem teljesülnek a létezők létfeltételei. Rejtély, hogy mi állította be ezeket az értékeket, például a Napban a fúziós folyamatok energiaszintjét vagy az elemi részecskék egymáshoz viszonyított tömegét – mondta Raffai Péter. Hozzátette: annak esélye, hogy ilyen érték véletlenül álljon be, 1 aránylik a 10 az 1000. hatványon-hoz (hasonló nagyságrendű a lottóötös esélye: 1 aránylik a 10 a 8. hatványon-hoz).

Az előadás végén a jelenlévők kérdezhették az előadót. A csodákról szólva Raffai Péter kifejtette: azok lényege, hogy valamilyen üzenetet hordoznak. Buzdította a nem hívőket, hogy végezzenek egy kísérletet, és tegyék fel, hogy a Jézusról szóló történetek igazak, majd figyeljék, mi történik azután az egyháztörténelemben, hogyan viselkednek az emberek. Az előadó rámutatott az emberi értelem és Isten kinyilatkoztatásának kapcsolatára: Szent Pál az 1Kor 15,14-ben azt mondja, „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is”, tehát Pál az értelemhez köti a kereszténységet – mondta Raffai Péter.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
varszegi-asztrik-puspokke-szentelesenek-harmincadik-evfordulojat-unnepeltek-pannonhalman
Várszegi Asztrik püspökké szentelésének harmincadik évfordulóját ünnepelték Pannonhalmán

Harminc évvel ezelőtt, 1989. február 11-én szentelte Várszegi Asztrik bencés szerzetest négy paptestvérével együtt püspökké Paskai László bíboros Esztergomban. A pannonhalmi bencés szerzetesközösség február 15-én ünnepi szentmise keretében adott hálát Várszegi Asztrik püspökké szenteléséért.

16:42
a-legfontosabb-amit-tudnunk-kell
A legfontosabb, amit tudnunk kell

Évközi 6. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 6,17.20–26)

16:00